Szent Iván éji mágia

Időutazás: 2010.06.25

🔥

Égő fáklyák, fűszeres hús és édeskés alma-illat keveredett a nádas felől érkező súlyos, nehéz párákkal. Alkonyodott. A lemenő nap fényei barátságos, meleg árnyalatokkal színezték a város terét. Háttérben a majdnem-teli hold készülődött fényes belépőjével. A leghosszabb nappal ünnepe.

Jóleső izgalom feszült a levegőben. Mindenki várta a pillanatot, mikor fellobbannak az örömtüzek. Hatalmas máglyát állítottak a tér közepén, körbe padokat és hosszú asztalokat raktak. Csapra verték a sörös és boros hordókat, zenefoszlányokkal hangoltak a muzsikusok. Beszélgetés moraja, kacagás csendült innen-onnan, majd gyorsan körbeért, ragadós volt a nyáresti vidám hangulat.

Hófehér ruhában ültem ott, a hajamba, a többi lányhoz hasonlóan virágokat tűztem. Csillogó szemmel bámultam a forgatagot, és teljes szívvel átéltem azt a bűvöletet, amit ez az este ígért.

Végre elkezdődött a zene. A koboz lágy dallama összeforrt a dob ritmusával és az énekes különleges hangjával.

A dalok nem szóltak többről-kevesebbről, mint magáról az életről. Szerelemről, csalódásról, szárnyalásról, végtelenségről és csodákról.

A gyerekek felsorakoztak a muzsikusok előtt, és tátott szájjal, nyitott szívvel hallgatták a meséket. Együtt ringatóztak a dalokkal, szárnyaltak a sólymokkal, ragyogtak a fényes Nappal.

Néhány tétova, felnőtt-testbe bújt gyermeki lélek is átadta magát ennek a varázsnak, lehunyt szemmel, óvatos, tétova mozdulatokkal olvadtak fel az őket körülvevő zenében.

Egyre sötétebb lett. A lenyugvó Nap fejet hajtott az éjszaka előtt és átadta helyét a kacéran ragyogó Holdnak.

Elhalkult a muzsika is. Az énekes, kezében a keretre felfeszített szarvasbőrrel folytatta csak a ritmust. Mint a szívdobbanás. Dam-dam-dam, visszhangzott kívül-belül.

Beszélni kezdett. Szólt az ősi rítusokról, a tűz erejéről, az elengedésről, az égi fényről, a megtisztulásról és az összekapcsolódásról. Jeladására fellobbantották a máglyát.

Örömtűz égett.

Az emberek a padokat, korsókat és pecsenyéket hátra hagyva a máglya (mágia) köré gyűltek. Lassan összekapaszkodtak és a doboló férfival együtt lépdeltek. Kinek-kinek felsejlettek emlékek, gondolatok, félelmek, mindaz mit útjára kell bocsájtani. A bátrabbak papírra vetették a szavakat, a szavakat pedig a tűzre, hadd váljon semmivé. Volt olyan is, aki maga elé mormolta, mint egy imát, volt, ki a lángokat bámulta babonázva, és a szívében égette át a gond(olat)okat.

A tűz lassan parázzsá szelídült, de a hangulat nem fakult.

Következett az est legizgalmasabb része, a tűzugrás.

A tűz körbetáncolása terhek letételről szólt, az átugrása viszont az áldás befogadásáról.

Lányok-legények társat remélve, szerelmesek az örökké ígéretét keresve, gazdák a bő termést, idősebbek az egészséget, házasok pedig gyermekáldást vágyva repültek magányosan vagy összekapaszkodva az izzó hasábok fölött.

Míg végleg el nem hamvadt a tűz, akadt jelentkező.

A szertartás véget ért, a mulatság folytatódott. Zajos és látványos mutatványosok vették át a csendben távozó férfi helyét. Pergő dallamok zendültek, tűzkarika lobbant és egy túlvilági szépségű táncosnő perdült a színre.

Karját, bokáját, haját vékony láncra fűzött, csengő aranypénzek borították, ruhája, mint egy pillangó szárnya, légies könnyedséggel ölelte testét.

Bámulatos volt, ahogy mozgott. Minden egyes porcikája élt és mesélt, hangok nélkül regélt ugyanarról, mint az énekes.

Csakhogy ő nő volt, ízig-vérig nő, és az élet másik oldaláról nyílt rajta keresztül bepillantás.

Játszott, táncolt és szerelmezett a tűzzel, uralta, vadította, édesgette, futni hagyta és visszahúzta.

Ő maga volt a Szentiván-éj tündérkirálynője.

A történet ha nem is szóról-szóra, de hangulatról-hangulatra tizenegy esett meg velem, Hévíz főterén. Lehetett volna máshol is, máskor is, időtlen volt az élmény.

Köszönet érte Sólyomfi Nagy Zoltánnak és Farkas Lindának a Magma Tűzszínház szólótáncosának!

Tetszett a bejegyzés? Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!

Érdekelnek az asztrológiai aktualitások? Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!

Könnyű lélekkel

Telihold a Rák havában: 2021.06.24 (19h40p)

Bevezető gondolat: "Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit – a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek.” (Márai Sándor)

⊙☽

A nyolc évkör-ünnep közül talán a nyári napfordulónak marad meg legeredetibb formában a hagyománya. Főleg az északi országokban, ahol "midsummert" finom falatokkal, családi és baráti összejövetelekkel és hatalmas máglyákkal ünneplik.

A téli napforduló (yule) egybe olvadt a karácsonnyal, ostara a húsvéttal, samhain a mindenszentekkel – bár a pár évtizede hazánkba is beszivárgó halloween szintén a régi tradíciókat tartja életben. Imbolcból gyertyaszentelő lett, lammasból az új kenyér ünnepe, beltane és mabon pedig szinte teljesen feledésbe merült.

Már nem mozdulunk együtt a természettel és nem csak az anyafölddel, de a saját testünkkel, ritmusainkkal, belső igényeinkkel is elveszítettük a kapcsolatot.

Az élet változatosságát és változékonyságát bedarálta valamiféle a biztonságra való törekvés. Igen ám, de az a kontrollálhatóság, amire mi vágyunk, illúzió csupán – és ez csak további félelmet és bizonytalanságot szül, valódi megnyugvást nem.

Az élet egyensúly: a fény és árnyék örök tánca – kiáradás-visszahúzódás, emelkedés-süllyedés, haladás-megrekedés. Nem lehet állandóan csak a maszkulin energiákat élni: rohanni, akarni, megszerezni, megvalósítani – az ingaelv alapján éppen annyi megpihenésre, elmélyedésre, elengedésre és befogadásra lenne szüksége mindenkinek, mint amennyit megél a másik oldalon.

A nyári napforduló hősége épp erre hívja fel a figyelmet. Kint tombol a kánikula, perzsel a nap, mi pedig egy szoba sötét hűvösében, vagy az árnyékos vízparton érezzük (éreznénk) jól magunkat. Szervezetünknek más  pihenési és energiaellátási igénye, mint egy kellemes októberi napon, mégis a mediterrán életvitel helyett a legtöbben a szokásos napi ritmust tapossuk.

Az élet radikálisan változik, ám a megszokásokkal, a test vágyaival – az úgynevezett komfortzónában maradással – igyekszünk magunkban elnyomni az új ember hangját. Önmagunkkal vitatkozunk és próbáljuk meggyőzni magunkat a régi impulzusok, reakciók, létfelfogások jogosságáról. Ezt állítja a Rák 4. fokának sábai szimbóluma.

Eközben a Hold pontja egy közösen épített hajó a kollektívben, ami új vizekre viszi az emberiséget. És ő van emelkedőben!

A telihold képlet egyik szépsége, hogy a Nap épp lebukik a horizonton, a Hold pedig felkél keleten. A Nap megadja magát: erejét, fényét odaajándékozza a Hold kerekdedségének.

Ahogy azt a hétfői jegybe lépés kapcsán is megfogalmaztam (Mélyben foganva) ez a tökéletes élet-teremtés momentuma. A férfi a szerelem gyönyörében éppen így adja át az energiáit az őt befogadó nőnek, ezért van az, hogy a nők új erőre kapnak, kivirulnak, míg a férfiak könnyen, gyorsan álomba szenderülnek.

De ez a termékeny pillanat az individuumunkra is igaz: ha az egó feladja a kontrollt (átadja az őt meghatározó energiákat), a lélek felemelkedik, friss erőre kap.

Könnyű lélekkel pedig – ahogy a képletünk is mutatja – képesek leszünk papírsárkányként az egekbe szárnyalni.

Tetszett a bejegyzés? Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!

Érdekelnek az asztrológiai aktualitások? Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!

Mélyben foganva

Rák jegyébe lép a Nap: 2021.06.21 (04h33p)

Bevezető gondolat: „Sorsunk egy nagy távlatú, sok életen átívelő, külön-külön is értelmes, mégis összefüggő, kozmikus életterv. Életkörről életkörre terel a teremtés ősdrámájának megoldása felé. Azt akarja, hogy a Világosságod győzzön a Sötétség felett.” (Müller Péter)

♋

A Nap útjának fordulópontjairól már évezredek óta megemlékeznek az emberek. A nyári napforduló, ahol most mi is járunk a leghosszabb nappalokat és a legrövidebb éjszakákat jelöli, sőt a 60. szélességi fok felett még éjjel is világos van (fehér éjszakák). Épp ezért főképp az északi népek kultúrájában bír hatalmas jelentőséggel ez a dátum. A keltáknál az "isteni nászt" vagyis lithát ünnepelték tánccal, mulatságokkal, parázson járással, tűzugrással.

Ha szimbolikusan nézzük, itt a férfi teremtőerő (Nap, meleg, világos) van túlsúlyban, az akarat megtermékenyíti a női erőt, majd az (a sötétség, a hideg) fokozatosan átveszi az uralmat. Kronológiailag is stimmel a folyamat, hiszen innen számítva kilenc hónap múlva születik meg a tavaszi napéj-egyenlőséggel az új év.

Asztrológiai viszonylatban a Rák jegye (IV-es ház) a legmélyebb pontja a képletnek, itt találjuk a családot, az otthont, a származást, a gyökereket és – jó esetben – ezekre a stabil alapokra építhetjük fel a boldog, kiteljesedett életünket.

Asztrozófia szempontjából is csupa izgalmas csillagtörténeteket találunk ezen az égi területen. Tegnap már szó volt a világ köldökét jelölő Polarisról és "Uru-annáról", a Mennyei fényről, vagyis az Oriónról (Egy irányba).

Ma a Nap a Szekeres csillagképen keresztül lép be és itt egy fokon belül találjuk a βδ és θ csillagokat. A delta érdekessége, hogy az indiai asztronómiában a "Prajapati" nevet viseli – arab elnevezéssel nem is rendelkezik.

Prajapati a teremtés kiindulópontja, minden született lény ura. Azonos a keresztény teremtésfelfogásban megjelenő "Igével".

Nevezhetjük ezt teremtő ideának is, ami a kreatív káoszból kiválva megtermékenyíti a gondolatainkat és amelyből majd megszüljük a saját valóságunkat.

A Rák az érzelmek energiájának a megnyilvánulása, nem véletlen, hogy az elfogadó vagy épp mindent elnyelő és elárasztó anyai szeretet is ide kapcsolódik.

Minden elindulásnál fontos, hogy milyen érzelmi töltettel vágunk bele: ha az a világ feltétel nélküli elfogadása, akkor boldog utazásra számíthatunk.

Ezért érnek célba a mesehősök, mivel nem a teljesítmény, a sikervágy hajtja őket, hanem a létezés hullámaira hasalva sodródnak mind közelebb és közelebb álmaikhoz.

Sorsot választanak maguknak. "Transz-szörföznek".

Az idei Rák-jegybe lépés Napja a stagnáló Halak Jupitertől is kap egy szép fényszöget, kettejük trigonját pedig "szerencsefaktornak" szokták titulálni asztrológiai berkekben. Képesség és annak kibontakoztatása találkozik: itt fogalmazódik meg bennünk az igény, hogy valami olyasmit hozzunk létre, amivel másokat is felemelhetünk.

Az uralmi Ikrek Merkúr és a szintén domináns pozícióban lévő Vízöntő Szaturnusz őrködik a felelős gondolkodás fölött, az érzelmi hajlékonyságot, a kreatív játékosságot, a "transzcendentális esztétikát" pedig a Vénusz-Neptunusz trigonja.

Kiváló feltételek, hogy a mélyben igazán szép dolgok foganjanak. Ehhez azonban a Szaturnusz-Uránusz felszabadítási igényének (Villanófény) előbb meg kell felelnünk.

A Rák hónap mindig visszavezet bennünket az eredettörténetünkhöz, ám nem mindegy, hogy ott egy biztonsági hálót találunk, ami felett bátran kötéltáncolhatunk vagy gúzsba kötő és a múltba rögzítő családi mintákat.

A Rák hónap hullámai

Június 23., szerda

Kiteljesedik a Nap-Jupiter trigonja. Érdemes ezekben a napokban megfogantatni vágyainkat. Óriási különbség van a gyermekvárásnál is a szakrális lélekbehívás és a "hirtelen becsúszott" létkezdések között.

Minden kezdetnél fontos ez a szent pillanat. Itt most megtalálhatjuk ennek az érzését önmagunkban.

Június 24., csütörtök

Mozgalmas nap: a telihold épp napnyugtára esik, ilyenkor lobbannak fel a Szentiván-éji tüzek. Ráadásul a Merkúr előre, míg a Jupiter hátrafelé vált irányt. A tökéletes "papírsárkány" fényszögalakzat szintén kiváló táptalaj az előzőekben megfogalmazottakhoz.

Június 27., vasárnap

Erőteljesebb, határozottabb, szenvedélyesebb érzelmeket kapunk az Oroszlánba lépő Vénusztól, ami két hét múlva eléri a Marsot is. Kapcsolati téren érezhető lesz ennek a hatása, párkeresőknek érdemes nyitott szemmel és szívvel lenni.

Július 1., csütörtök

Még mielőtt ez a konjunkció bekövetkezne, a Marsot megszorongatják kissé, először a Szaturnusz oppozíciója, ahol már érezhető az Uránusz kvadrátja. Az energia két ellentétes erő közé szorul: ösztönzés és gátlás működik egyszerre. Ez hétköznapi értelemben sok feszültséget, türelmetlenséget hozhat, főképp ha marad a nyári kánikula, ami eleve tompítja az érzékeket, érdemes külön odafigyelni erre.

Legyen tudatos a pihenés, a feltöltődés, legyünk magunkkal és másokkal is előzékenyebbek.

Július 4., vasárnap

Továbbra is érvényes az előző bekezdés, sőt fokozódik a helyzet a Mars-Uránusz kvadrát nyomán.

Július 6., kedd

Újabb két planéta feszül egymásnak: ma a Merkúr és a Neptunusz, sőt a Nap a Sirius-szal kerül együttállásba. Tökéletesen reflektál az elmúlt hét fényszögeire saját ösztöntudatunkkal való munka.

Július 10., szombat

Az újhold már ad némi feloldozást és ismét a mostani jegybe lépés tartalmi kerülnek előtérbe. A Rák 19. fokának sábai szimbóluma az "unio mystica". Ezt hozza egyensúlyba az újholddal együtt álló δ Gemini, a Wasat, aminek jelentése "közép".

Július 11., vasárnap

A Rákba lépő Merkúr gondolatainknak hoz egy kis megkönnyebbülést, kevesebb késztetést érzünk majd az "agyalásra" és többet az álmodozásra.

Július 12., hétfő

Már másnap a Merkúr is megkapja a Jupiter áldását: így a távoli célok megteremtése nem tűnik lehetetlennek. A Nap-Castor együttállása szintén ajándék ehhez (Halandó és halhatatlan).

Július 13., kedd

Ezen a napon válik egzakttá a Vénusz-Mars együttállása, ám még két hétig tart a hatásuk. Ők csak annyit üzennek: érezzük jól magunkat, ünnepeljük az életet!

07.14., szerda

Ti is látjátok ezt a szép ívet? Ma az év harmadik tízmilliószoros napja lesz, az imakerék ünnepe. Ennek a napnak a gyakorlata: nem kell vágyni semmire. Befogadni kell a mindenséget.

Július 15., csütörtök

Haladunk tovább: Nap-Neptunusz trigon és Pollux-együttállás. Találkozás énünk halhatatlan, örök részével.

Július 17., szombat

Nap és Plútó szembenállás, felismeréseket, megérzéseket, álmokat hozhat, figyeljünk oda ezekre.

07.18., vasárnap:

A hónapot a Fekete hold Lilith jegyváltásával zárjuk, átlép az Ikrek jegyébe. Őt a Napot eddig támogató Jupiter megszorongatja kissé, de ez is csak a transzformációt segíti.

Tetszett a bejegyzés? Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!

Érdekelnek az asztrológiai aktualitások? Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!

A száműzött istennők visszatérnek

Algol és Lilith együttállás: 2021.06.16

Bevezető gondolat: "A nő elsősorban és mindenekelőtt az élet forrásaként tapasztalja meg önmagát." (Erich Neumann)

✨

... és figyelmet követelnek!

Nekem kedveznek az égiek ezekkel a konstellációkkal: hétfőn Szaturnusz-Uránusz, ma Lilith-Algol – tobzódom az asztrológiai élvezetekben!

Előbbi a férfi istenségek karmikus-generációs harcáról – a régi és az új küzdelmes átmenetéről szól. Ma pedig az elfeledett, számkivetett, megtagadott női erők újraegyesülésével ismerkedhetünk. Libabőr!

Azok, akik ismerik Tolle, Dispenza, Braden és a többi spirituális tanító gondolatait, sokszor találkozhattak a "tér és idő" kifejezéssel. Uránusz az űr (a tér), Szaturnusz pedig az idő szimbóluma az archaikus világfelfogásban.

A két planéta kvadrátja tavaly decembertől 2022. decemberig tart, amit értelmezhetünk így is: 

a tér és az idő "összecsapása" – vagyis ezt a két fogalmat kell(ene) teljesen más kontextusba helyeznünk.

Tér és idő koordináta-rendszere az, amiben a hétköznapok kiszámítható valóságát éljük: a megszokásokból, a beidegződésekből, a rutinokból – a tegnapokból – teremtjük a holnapjainkat. De a téren és időn kívül létezik egy láthatatlan energia- és információs mező (kvantummező), ami a végtelen lehetőségek tárháza.

Kollektív gondolkodásunkban a teremtést maszkulin erőként tartjuk nyilván: ha akarok valamit, azt megszerzem, megküzdök, megdolgozom érte. Ezzel szemben az új irányzatok azt mondják: válj üressé, befogadóvá – ami pedig egy passzív, feminin állapot.

Az elmúlt ezer években a patriarchális nézőpontok az előbbi teremtési formulát használták: háborúk, energiaharcok, a természet leigázása és kizsákmányolása lett az eredménye. Lassan azonban ismét öntudatra ébrednek a női erők is.

Erich Neumann, Jung tanítványa a Nagy Anya archetípusát összegezve erre a felismerésre jutott még a hetvenes években:

"Az űr a Nőiség mint teljesség egyik legfontosabb kivetülése, ami akkor is következne a tárolóedény és a kozmikus tojás mivoltából, ha erre nem lennének utalások. Ám a Nőiség egyben az idő, így a sors istennője is. A csillagos égbolt az a szimbólum, amelyben az idő és a tér archetípusosan összekapcsolódik — ezért ősidők óta mindig is tele volt az emberek kivetítéseivel." Ez a gondolat tökéletesen passzol a most kialakuló világfelfogással. 

A mitológiákat nyomon követve az istennők szerepe sosem volt elhanyagolható, inkább a férfi istenségek és héroszok történetei kerültek reflektorfénybe az utóbbi néhány ezer évben.

Zeuszról tudjuk, hogy villámokat szór, Mars háborúkat szít – csupa macsó dolgot cselekszenek. Ezzel szemben Aphroditét elkönyveljük "buta szöszinek", aki szerelmi kalandjairól hírhedt, Hérát féltékenykedéseiről, Athénét pedig "kékharisnyaságáról" ismerjük. De ez csak a történetek interpretálásának köszönhető.

Pedig ha mélyebbre tekintünk hihetetlen istennői erőforrásokat találunk. Az egyiptomi Íziszt, aki új életet lehelt meggyilkolt és szétdarabolt férjébe, Oziriszbe. A görög Gaiat, aki Erosztól (a Világszellemtől) ihletve közvetlenül a Káoszból szülte meg az életet. Ott vannak továbbá a minden istenség felett álló sorsistennők: a római párkák vagy a skandináv nornák. Nem is beszélve az indiai saktiról – az áramló, kreatív kozmikus energiáról, a Legfelsőbből kiáradó erőről, amely mozgatja az univerzumot – ami szintén női minőségben, Mahádévi alakjában, öltött testet.

A patriarchális világhódítás férfiisten kezébe adta az életteremtés jogosultságát, miközben a gyakorlattal nem tudtak szembe menni:

mai napig a nő az élet misztériumának őrzője, teste a létbe lépés kapuja. Nem véletlen, hogy anyai minőséget társítunk a Földünkhöz, a természethez.

Asztrológiában a test és az anyag megnyilvánulása leginkább a Bika jegyében válik fizikaivá. Az Algol állócsillag Kr.u. 114-ben érte el ez a területet, most a 27. foknál jár és 2274-ben lép tovább az Ikrekbe. Vagyis itt van a legjobb lehetőségünk az anyagi jellegű tapasztalatokra (A testiség ereje).

Algol a női teremtőerő és kreativitás megrekedése: története a Legbelső félelem bejegyzésben olvasható. Lilith a nők leminősítése és férfiak alá rendelése előtti időkből származó megzabolázhatatlan ősi erő (Bukottak). Mindkettő sajátossága a száműzetés, ami azt mutatja, hogy nem szűntek meg létezni, csak visszavonultak a tengerek partjára, a sötét barlangokba, a vizek mélyére – vagyis a tudatalattink bugyraiba.

Egyre érezhetőbben ébredeznek, még akkor is, ha sokszor látványos és hangos ideológiai offenzívákba ütköznek. (Nem a nők, hanem ezek az energiák!)

Látható, hogy az állócsillag viszonylag fix, így a Lilith az, ami kilencévente utoléri. 2012 augusztusában, 2003 októberében, előtte pedig 1994 novemberében találkoztak össze. Idén azonban egy extra fényszöget is kapnak: egy trigont a Bak Plútótól. A transzformáció planétája itt az univerzális rendet igyekszik helyre állítani, tiszta állapotokat teremteni és az egyetemes erkölcsi normáknak teret engedni.

Ennek része a női energiák helyre állítása – a természetet és a létezés feltétel nélküli tisztelete.

A nők önmagukra ébredése a folyamat elengedhetetlen része. Ne higgyünk a maszkulin propagandának: nem wonderwomeneknek, férfienergiát működtető nőiesen öltözködő hősöknek kell lennünk. A természeti oldalunk vár megszólításra.

Tetszett a bejegyzés? Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!

Érdekelnek az asztrológiai aktualitások? Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!

Villanófény

Szaturnusz-Uránusz kvadrát másodszor: 2021.06.14

Bevezető gondolat: "Az intelligencia a változáshoz való alkalmazkodóképesség." (Stephen Hawking)

✨

Bár tegnap volt pontos az együttállás, még bőven aktuális a bejegyzés: ugyanis a Szaturnusz-Uránusz kvadrátját 2020 decemberétől 2022 decemberéig "élvezhetjük".

Minden időszaknak megvannak a maguk "fényszög-trendjei". Ezek az irányzatok nem a divatdiktátorok tervezőasztalán születnek, hanem az égi energetika hozza őket létre.

Az aktuális stílusok hatással vannak a korszellemre: a fűző, a melltartó vagy épp annak elhagyása, a nadrág, a szoknyahossz rövidülése, a válltömés megjelenése erősen formálta a nők identitását. Ezek a külső tényezők jóval harsányabbak és kézzel foghatóbbak, mint a konstellációk, melyek az önismereten keresztül fejtik ki igazán hatásukat.

Utóbbiak láthatatlanul vannak jelen a térben, gyakran észre sem vesszük, merre terelgetnek bennünket: egyszerűen csak bizonyos életterületeken növekszik a nyomás vagy nyílnak a lehetőségek. Leginkább az általános hangulatunkon érződnek a konstellációk, így akár színekkel is jellemezhetnénk őket.

A mély transzformációra sarkalló Uránusz-Plútó kvadrátja felkavaró bordó, olyan, ami lerántott bennünket és nem engedett a felszínre, míg nem csillapodott a vihar. A Szaturnusz-Plútó együttállása beszippantó kút-fekete, amin keresztül a generációs mintáinkba merülhettünk bele. A tavalyi év színe a lélekgyógyító sötétlila, ami a Jupiter-Plútó konjunkciója kapcsán érintett meg bennünket. Az évtizedeken átívelő, mostanság újra összekapaszkodó Neptunusz-Plútó szextilje, ami az érzékenységünket finomhangolja  csillámló óceánszínű.

Ezt a Szaturnusz-Uránuszt nehéz lenne egyetlen színnel lefesteni. Inkább olyan, mint a hirtelen felvillanó stroboszkóp élessége,

amikor a megszokott, unalmas hétköznapokban nagyon intenzíven érzékeljük a megvilágított pillanatokat és ezzel beleégetjük azokat a tudatunkba.

Ezek a "beégő" felismerések az új identitásunk alappillérjévé válnak, egyre nehezebb (és egy idő után pedig már lehetetlen lesz) visszatérni a korábbi megszokott gondolkodásunkhoz, működésmódunkhoz.

A Vízöntő két urának az "összecsapását" Hamlet ikonikus mondatával jellemezhető: "Kizökkent az idő". A dán királyfi ezen a ponton ébred rá személye és a világ közti kölcsönhatásra. A felismerés nem csak a tragédia hősének, hanem nekünk és a társadalomnak is feszültséget, egyensúlyhiányt, nyugtalanságot okoz.

A nehézsége az időszaknak az átmenetiség: a hozott minták gyökeret vert korlátai és az egyéniség önmagára ébredésének igénye közt, a senki földjén kóborlunk.

Hol a beragadással, mókuskerék-szerű ismétlődésekkel küszködünk, hol pedig olyan magasra szárnyalunk, hogy beleszédülünk a bennünk rejlő teremtő lehetőségekbe.

Bár majdnem az egész Vízöntő Szaturnuszt (Mindenki egy csillag) átíveli a kvadrát, útjuk során háromszor válik egzakttá a két planéta közti 90 fok. Idézzük fel ennek a jelentőségét! 

Az én-határára először 2021. február 17-én érkeztünk. "Uránusz és Szaturnusz – apa és fia meséje – a karma törvényét írja le. Hogy kilépjünk az ismétlődésekből látnunk kell a múlt hibáit, meg kell bocsátani (elsősorban) önmagunknak, de a lebontott falak helyére új perspektívákat kell építenünk. A Szaturnusz úgy segíti felszabadítani az Uránuszt, hogy annyira felerősíti a fogva tartás, a szűkösség és az állandóság érzését, hogy egyetlen megoldásként csak a régitől való totális elszakadás bábúja marad a táblán.

Ez volt az előző ciklus lezárása és a már említett senki földjén való haladás megkezdése.

Május 27-én a Szaturnusz visszafordult, aminek köszönhetően ismét szembe jöhettek azok az élethelyzetek, amiket már "fejben meghaladtunk", de még nem vált automatikusan a létezésünkké. Ez egészen október közepéig is elhúzódhat, akkor lesz ismét direkt a gyűrűs planéta.

A mostani kiélesedett fényszög az "időkapu", a ciklusból való kilépést pedig ez év szentestéjén kezdjük el.

Azért ilyen szakaszos a folyamat, mert a flash-élmények teljesen egyéni szinten, egyéni ritmusban érnek utol bennünket.

Nagyon érdekes, hogy mindhárom képletnél a Hold kiemelt szerepet kap, vagyis komoly érzelmi-lelki átalakulásról van szó. Az, hogy mennyire tudjuk uralni az érzelmeinket, a negatív hangulatunkat nagyon erősen befolyásolja a fejlődésünket.

Ami zajlik az a tudat felszabadítása, melyet a valódi énünk mellett meghozott döntéseken keresztül gyakorolhatunk.

Minden, amit mások hatására teszünk − megfelelni akarás vágyából, megszokásból, divatból, önigazolásból − az nem lesz tartós. Csak egy újabb egó-tornyot építünk, amibe előbb-utóbb belecsap a Szaturnusz-Uránusz villáma. Inkább előbb. És akkor kénytelenek leszünk saját szűrőnkön keresztül újraértékelni a dolgokat.

A betanult reflexek cserben hagynak minket, hiszen nem fényfolyosó vagy hangulatos gyertyafal mutatja az utat, hanem ez a stroboszkóp-élmény. Ha várjuk az ismeretlen felvillanásokat, ha kalandként fogjuk fel és készen állunk az ismeretlen vezetésére, nagyon gyorsan lépkedhetünk önmagunk felé.

Tetszett a bejegyzés? Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!

Érdekelnek az asztrológiai aktualitások? Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!

Az elme oázisa

Ikrek havi újhold és napfogyatkozás: 2021.06.10 (11h53p)

Bevezető gondolat: "Vajon elbutít-e bennünket a Google? A könyvolvasás megtanított figyelmünk összpontosítására és a kreatív gondolkodásra, ezzel szemben az internet a sok forrásból származó, apró információfoszlányok gyors megismerésére ösztönöz, s mindeközben eltereli a figyelmünket. Tudományosan bebizonyították, hogy élményeink megváltoztatják az agyunkat: az információk keresésére, tárolására és megosztására használt digitális technológiák ténylegesen átszervezik agyunk idegpályáit. ... Miközben élvezzük a világháló előnyeit, vajon nem áldozzuk-e fel az elmélyült olvasás és gondolkodás képességét?" (Nicholas Carr: Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? - fülszöveg)

☉☽

Amikor az Ikrek jegybe lépését írtam (Minden változik), már akkor ott motoszkált a fejemben gyerekkorom egyik meghatározó filmélménye, a Disney: Crazy with the heat című jelenete. Donald és Gooffy eltévednek a sivatagban és jéghelyeket meg fagylaltos kelyheket, üdítőket vizionálnak – délibábokat kergetnek.

Lehet, hogy a mostani időszak erős neptunuszi hatásai miatt "vizionálok" én is fata morgana témákat, de a jelenlegi képlet szintén visszavezet ide.

Az újhold (Ikrek 20°) tengelyében három állócsillagot is találjuk. Az aprócska Nyúl csillagkép bétája a Nihal nevet viseli, aminek jelentése: "szomjukat oltó tevék". A Szekeres csillagkép ε és η csillagneveit "kecskének" és "fiatal kecskéknek" fordíthatjuk. Tevéket és kecskéket, szekereseket és nyulakat pedig (legalábbis az én délibábos látomásomban) egy oázisban találunk.

A száraz, kietlen és terméketlen sivatag közepén felbukkanó, vízzel, növényekkel és pezsgő élettel teli oázisok a szaharai túlélés kulcsai. Ezeken a helyeken keresztezik egymást a karavánutak: zarándokok és kereskedők cserélnek portékát és híreket.

A találkozások éppúgy, mint a szomjoltó vizek: felfrissítik az utazókat. A tűz körül ülve gazdagíthatják tudásukat, meghallgathatják a más tájakról érkezők meséit, az ő szemükön keresztül szélesebb spektrumot kaphatnak a világról. Olyasmi is láthatóvá válik, ami túlmutat a személyes élményeken, mert a kollektív tudás részét képezi.

A korabeli "széles sávú internet" a selyemút volt, ahol a távol-keleti porcelánt datolyára és sáfrányra cserélték, miközben dzsinnekről és sárkányokról regéltek egymásnak.

Nagyon érdekes ennek a foknak a sábai szimbólum-leírása is, tökéletesen reflektál az oázis vagy a net keresztező szerepére: "A sokféle tudás asszimilációja az elme szintetizáló erején keresztül."

Sivatagnyi felesleges terméketlen, üres információ vesz körbe bennünket, miközben a valódit, az értékest, lelkünk szomját oltót keressük. Ám felvetődik a kérdés, hogy ténylegesen az oázisra bukkanunk rá vagy csak annak látszatát kergetjük.

Onnan ismerjük fel a kettő közti különbséget, hogy az igazi megnyugvást, elégedettséget hoz, míg az előbbi csak kínzóan hajt még több, még újabb kérdések felé.

Két hete, a teljes holdfogyatkozásos teliholdnál (Időérték) már feszegettük a szétforgácsolódó figyelem, az elpazarolt létidő-témáját, az újhold segíti önmagunkban megérlelni.

Együtt áll a tudatos és tudat alatti énünk (Nap-Hold), gondolkodásmódunk (Merkúr), az emberiség jelenlegi közös karmikus sorsfeladata (felszálló-holdcsomópont) és a spirituális felemelkedésünk tengelye (MC).

Itt "legelésznek" a kecskék és isszák a hűs vizet a tevék. Ha ezeket a szimbólumokat is hozzávesszük, csodálatos lehetőséget kapunk. Ráeszmélhetünk földi valóságunk érzéki bőségére, hosszú, megtett utunk után megpihenhetünk végre és hagyhatjuk, hogy elnyerjük méltó jutalmunkat: az élet szeretetét.

Ehhez azonban meg kell érkezni az elme oázisába, amit nem a nyüzsgő információ-forgatagban, hanem szívünk békéjében találunk meg.

A napfogyatkozás kivételesen Magyarországról is látható lesz, megfelelő védelem nélkül azonban ne nézzünk a Napba! Részletes technikai információk: ITT.

Tetszett a bejegyzés? Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!

Érdekelnek az asztrológiai aktualitások? Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!