Amikor a nappalok és az éjszakák egyensúlyba kerültek, a pogány népek Eostrét vagy más néven Ostarát, a termékenység istennőjét köszöntötték.
Innen ered a húsvét angol (Easter) vagy német (Ostern) elnevezése is, mivel a keresztények ehhez a hagyományhoz kapcsolták egyik legfőbb ünnepüket.
A húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni vasárnapra esik. A húsvét maga is az újjászületésről, vagyis Krisztus feltámadásáról szól.
Ebben az időszakban ünneplik a zsidók a Pészahot, a kovásztalan kenyér, vagyis a pászka ünnepét. Másik neve ennek az ünnepnek hág hááviv, ami szintén tavaszünnepet jelent.
Másik katolikus ünnep, ami erre az időszakra esik Mária megfoganása (március 25), ami Gyümölcsoltó Boldogasszony néven ismert.
A néphagyomány szerint ez a dátum elősegíti a foganást.
A tavaszünnep szinte minden kultúrában megtalálható. Az ókori Görögországban ezen a napon tért vissza Perszephoné az Alvilágból, minek örömére édesanyja, Deméter, virágba borította az egész világot.
A mitológiákban ez a szűz istennő (Hold, sötétség) és az ifjú férfiisten (Nap, világosság) egymásra találása - erők egyensúlya.
További olvasnivalók ebben a témában:
Imbolc - 02.02. a lángra lobbantás ünnepe
Beltane – 05.01. a virágba borulás ünnepe
Litha - 06.21. az isteni nász ünnepe
Lammas - 08.01. az aratás ünnepe
Mabon - 09.22. a bőség ünnepe
Samhain - 11.01. az alvilág ünnepe
Yule - 12.21. a fény születésének ünnepe
