2018. október 29., hétfő

Megengedem magamnak

Tízmilliószoros nap: 2018.10.31

Bevezető gondolat: "Így gondoljatok erre az egész mulandó világra: egy hajnali csillag, buborék az áramlatban, villámlás a nyári felhőben, pislákoló lámpa, csak jelenés, csak álom. (...) Minden árnyék, semmi sem egészen igazi addig, amíg közvetlenül nem érintjük meg az igaz tudat forrását, és ekkor megértjük, hogy ez az életünk valódi forrása is egyben. Amíg ezt a forrást nem érintjük meg, addig nem is értjük meg, – addig minden csak árnyék, ami az igazság körül lebeg." (Gyémánt szútrák: A forrás felismerése)

☆☆☆

Az év utolsó "tízmilliószoros napnak" nevezett buddhista ünnepe nekem a személyes kedvencem. Egy vallási hagyományról kissé furcsa ilyet mondani - én sem a tradíciók, hanem az energiák alapján mondom ezt.

Lhabab düchen a 9. holdhónap 22. napja, ami azt jelenti, hogy ez az ünnep mindig utolsó negyedes holdfázisra esik: "A Nap a Skorpióban jár, a Hold az Oroszlánban: tudatunk a legmélyebb tudatalatti, míg  tudatalattink a legöntudatosabb jegyben tartózkodik. Ha szívünk és eszünk, akaratunk és ösztöneinek, a kívül és a belül nincsenek összhangban, feszültségeket, vívódás, elégedetlenséget tapasztalhatunk, akármennyire is igyekszünk pozitívnak maradni.

Ennél az állomásnál érdemes elengedni azokat a korábbi vágyakat, amik nem tartoznak hozzánk, amiknek már lejárt az idejük és már csak akadályozzák a fejlődésünket. A valódi, őszinte vágyak a szívben fogannak meg, de rengeteg olyan elképzelés is vonszolunk magunkkal, ami nem része a sorsfejlődésnek, nem visznek minket előre."

Buddha történetéből ez a nap arra emlékeztet bennünket, hogy ő nem csupán az istenek közé tudott felemelkedni, hanem vissza is tért onnan. Lelkét többé nem zárta börtönbe a fizikai test és a hozzá tartozó vágyak vonzása.

Én személy szerint azzal is beérném, hogy a tegnapi sérelmeket, a gyerekkorból hozott gátlásokat, az ilyen-olyan családi mintákat képes lennék ott hagyni, ahol vannak - a múltban - és pillanatról pillanatra megélni a jelent.

Ez a mostani tízmilliószoros nap sem a "megvágyomról" vagy a "nagyonakaromról" szól, épp ellenkezőleg. Inkább arról, hogy üressé válok.

A képlet feszültsége - a Vénusz és az Uránusz egzakt szemben állása - szintén arra mutat rá, hogy mennyire félünk elengedni a ragaszkodásainkat. Nem csak a kellemes, kényelmes helyzetekhez, de a szenvedéseinkhez is mélységesen kötődünk, sőt sok esetben azokhoz még inkább. A buddhizmus szerint a szenvedéseinket a formával való azonosulás, az ahhoz való ragaszkodás okozza.
A természet az ősz közepén szintén az elengedésre tanít bennünket.

Nagyon izgalmas, hogy idén ezen a napon a kelet összeér a nyugattal: hiszen a kelta kultúrából átmenekített és újraélesztett Halloween (Samhain, az alvilág ünnepének előestéje) is október 31-re esik.

Az ijesztőre faragott tökfigurák, a rémisztő jelmezekbe bújás, séta a sötétben egy szál bizonytalan fényű lámpással, a horrorfilm-nézés mind-mind a tudatos borzongásról, félelmeink meginvitálásáról szól.

Ráadásul a következő napokban a halottakról és magáról a halálról is megemlékezünk - ami pedig nem más, mint a fizikai lét ragaszkodásának az elengedése - a legnagyobb félelmünk. A leghatalmasabb Ismeretlen...

Bár a tízmilliószoros napon leginkább kívánni szeretnénk, én azt javaslom, hogy ezzel az óriási teremtő potenciállal, ami a szerdai napban rejlik, inkább engedjük meg magunknak azt, hogy nem akarunk görcsösen semmit. Néhány napon belül a Jupiter úgyis átlép a Nyilasba, hozni fogja az élet kínálta lehetőségeket. Készítsünk ennek is helyet magunkban.


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövesd a Padparadsa facebook oldalát.

2018. október 25., csütörtök

Új színben

Előadás: 2018.11.08 (17:30-19:30)

Bevezető gondolat: "Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz." (Gyökössy Endre)

☆☆☆

Legutolsó beszélgetésünk áprilisban volt, akkor kezdődtek az idei évben a nagy irányváltások. A második fázis éppen ez időtájt zajlik, ahogy a Skorpió jegybe lépés kapcsán azt már láthattuk, tele leszünk Váratlan fordulatokkal.

Sok év lebontó folyamatai után egy jóval rövidebb, de intenzív újraépítés történik. Ha szeretnél részt venni ennek megértésében és aktívan közreműködnél életed alakításában,

ha szeretnéd új színben látni önmagadat,

akkor gyere el és nézzük meg együtt - az égi mutatók tükrében - mi is az, ami jelenleg történik velünk.

Reményeim szerint ezzel a ráhangoló előadással egy sorozatot is útjára indíthatok "Címkék nélkül" címmel, amivel az egyéni önismereti folyamatokhoz nyújthatok segítséget.

Új helySZÍNen és új időpontban várlak!

A részvétel regisztrációhoz kötött! (padparadsa @gmail .com)

Az előadás részletei

Időpontja:
2018. november 8, csütörtök
17:30-tól 19:30-ig
Helyszín:
Makadám Mérnök Klub (bejárat a Millenáris Parkból)
1024 Budapest, Lövőház u. 37.

Az előadásra várlak szeretettel!

2018. október 22., hétfő

Rögzített elengedés

Telihold a Skorpió havában: 2018.10.24 (18h46p)

Bevezető gondolat: "Ha valami nem sikerül az életben, meg kell tanulnunk elfelejteni azt, és új fejezetet nyitni. Erő, erő és erő szükséges a boldog élethez, és ennek az erőnek belülről kell fakadnia." (Szvámi Ráma)

♏☉☍♉☽

Kivételesen egy kéréssel indítom a bejegyzést. Ez a kérés nem rólam szól, hanem rólad, aki olvasod.

Ritka pillanat lesz a szerdai telihold, ne hagyd kárba veszni!

Szakíts magadra egy kevéske időt és csak figyelj befelé. Fel is készülhetsz rá, írhatsz listát, pontokba szedheted vagy hagyhatod spontán is felvillanni a képeket. Gyújthatsz gyertyát, hallgathatsz zenét, meditálhatsz, elhelyezkedhetsz egy kényelmes fotelben vagy végignyúlhatsz az ágyadon, sőt ha úgy tetszik, akkor egy kád forró, habos vízben. Tedd azt, ami jól esik.
Ez a nap - a megfelelő minőségi idővel - meghatározóvá válik a jövődre nézve. Amit itt elültetsz, ki fog hajtani. De ültetés előtt szükség lesz egy nagyon fontos momentumra.

Az elengedésre.

A Skorpió jegyhez rengeteg negatív címke társul, aminek részben az az alapja, hogy amiket ez az energia képvisel, azok egyszerre vonzóak és rémisztőek. Mások titkait a legtöbben szeretnénk tudni, de rettegünk attól, hogy mi lelepleződjünk. Amennyire izgató áttörni a tabuk korlátait, épp annyira hátborzongató is. És még nem esett szó a halálról, a sötétségről, a mélységekről, a tudatalatti ismeretlenségéről! A Skorpióhoz tartozik továbbá minden olyan hatalom, ami láthatóan vagy láthatatlanul manipulál: a szexualitás, a pénz, az irányítás.

Van azonban még egy fontos momentum, ami ide sorolandó, ez pedig nem más, mint amire a természet az ősz közepén tanít bennünket. A levelek szép lassan búcsút vesznek a fáktól: lehullanak, elszáradnak, majd elbomlanak és a talaj részévé válnak. Haláluk a következő tavasszal életté változik - visszatáplálják önmagukat.

A modern kor embere elfelejtett elengedni: a fogyasztói társadalom felhalmozásra, birtoklásra, értelmetlen ragaszkodásra tanít. Éppúgy kapaszkodunk a tárgyainkba, mint a lezáratlan emberi kapcsolatokba, a rossz szokásokba vagy a megrögzött elképzelésekbe.

A múlt így nem táplál többé, hanem fojtogat bennünket.

A bibliai idézet is az élet körforgására emlékeztet bennünket: "Ideje van a megőrzésnek, ideje az eldobásnak." (Prédikátor könyve) Csak a lélek halhatatlan, minden másnak szüksége van erre a ritmusra. Ha nem engednénk el alvás közben a napközben felgyülemlett testi és érzelmi feszültségeket, beleőrülnénk - és ez igaz, minden más fizikai funkcióra. Testünk jól tudja, mi a dolga, emocionális oldalunkkal azonban nekünk kell törődni.

Ha bármi újat szeretnénk elindítani az életünkben, a régit bizony el kell ereszteni.

Mondok pár gyakorlati dolgot.
Új kapcsolatra vágyunk? Rendben. Azt gondoljuk, rég túljutottunk X-en, de vajon lezártuk magunkban az előző szakításból fakadó csalódást, illetve a negatív, netán önbecsmérlő gondolatok folyamát?

Önmagunkat keressük, új álmokra, életcélokra vadászunk, miközben ott sorakoznak mögöttünk a korábban be nem teljesített vágyak is - kudarcélmények formájában. ("Semmit nem tudok befejezni", "Lusta vagyok", "Nem vagyok kitartó" és a többi...
Azt a polcot is ki kell söpörni, amin a használaton kívüli élettervek porosodnak.
A mostani telihold képletében kirajzolódik egy - laikus szemmel is jól látható - négyzet. A Nap és a Hold szembenállásán kívül, ami a telihold alapfeltétele, a két planéta metszéspontja, az úgynevezett holdcsomópontok "feszítik keresztre" a konstellációt.

A leszálló csomópont a múlt, a felszálló a jövő - ami épp a napokban fog új irányokat kijelölni számunkra - kettő között pedig a tudatunk és tudatalattink belső küzdelmei húznak egy képzeletbeli kötelet.

A Bika Hold rettentően ragaszkodó, neki minden kell, ami már egyszer az övé volt, nem csupán a szép emlékek, de a sérelmek, a megbántottságok, a rossz szokások is - mivel ezekből épül fel a kényelmes vagy kényelmetlen kézzel fogható valóságunk.

A vele együtt álló Uránusz nyomást gyakorol rá: engedj el mindent, ami akadályoz abban, hogy megújulj, hogy szárnyalj, hogy önmagaddá válj!

Érezzük ezt a belső ellentmondást, kétségbeesetten kapaszkodunk a szélvihar közepén az ócska, felesleges dolgokkal megpakolt érzelmi bőröndünkbe.

Tudjuk, hogy jóval könnyebb lenne nélküle, de az ujjaink nem akarnak engedelmeskedni: szorítják a fogót.

Szemben a Skorpió Nap énünknek az a része, aki pontosan tudja, hogy mindezekre a lezárásokra szükség van. Szükség van azért is, mert ha nem tesszük meg ezekben a napokban, jövőre jóval nagyobb erővel zúdul a nyakunkba a lezáratlan múlt és sokkal megterhelőbb lesz a felelősség felvállalása.
Visszatérve a bejegyzés legelejére: ez a néhány nap és főképp a szerda, tökéletes idő arra, hogy végiggondoljuk, mik azok a dolgok, amikhez nem akarunk tovább ragaszkodni.

Képzeljük el, hogy életünk fáján ezek az emlékek, érzések, szokások, gondolatok olyanok, mint a megsárgult, kiszáradó, élettelenné váló falevelek.

Hagyjuk, hogy leváljanak rólunk és múltunk táptalajává változzanak. És ha túl vagyunk a búcsúzáson, akkor végre az előttünk álló tavaszra friss, üde, harsányan lüktető új "faleveleket" álmodhatunk magunknak.



Tetszett a bejegyzés? Oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövesd a Padparadsa facebook oldalát.

2018. október 19., péntek

Váratlan fordulatok

Skorpió jegyébe lép a Nap: 2018.10.23 (13h23p)

Bevezető gondolat: "El kell gondolkodnunk azon, miért ragaszkodunk annyira az elvárásainkhoz? Az elvárt csak szilárdan tart minket. Egy helyben. Mozdulatlanul. A várt csak a kezdet. A váratlan az, ami megváltoztatja az életünket!" (Grace klinika című film)

♏☉

Azt hiszem, az elmúlt időszakban sem unatkoztunk, ám az idei Skorpió hónap folytatja ezt a változatosságot: mozgalmas égi eseményekre számíthatunk. Ennyi meghatározó jegyváltás (és ezáltal komoly ritmusváltás) utoljára tavasszal történt.

Ahogy megszoktuk már, maga a jegybe lépés képlete is igen izgalmas, a Nap egzakt (azaz pontos) oppozícióban van az Uránusszal, kettejük szembenállása pedig a felszálló-leszálló holdcsomópont tengelyen egyensúlyoz.
Amikor ránéztem a képletre az a szó jutott eszembe, hogy pengeélen. A Nap belép, az Uránusz visszahátrál, a holdcsomópontok szintén a küszöbön - két világ határán - billegnek.

Maga a Skorpió energiára is jellemző az "átlépés", hiszen az energiák nyelvén a legmélyebb tudatalattit, vagy ha a mitológiai szimbolikát vesszük, akkor az Alvilágot jelenti.

A Zodiákusban a Skorpió az egyetlen, aki képes feladni ízeltlábú mivoltát, a halálban levedleni kitinlemezes, merev páncélzatát és a legnemesebb, legmagasabbra szárnyaló sasként újjászületni.

Hétköznapi értelemben ez az az időszak, amikor a legkönnyebben tudunk alámerülni a saját (tudatalatti) mélységeinkbe és itt találjuk az átváltozáshoz szükséges legkoncentráltabb erő is.

Ha szükségét érezzük az ilyen fokú átalakulásnak, érdemes meglovagolni ennek a hónapnak az örvényes, sodró, kavargó hullámait.

Lássuk, milyen "kikötőből" indul most a hajónk!
A Nap-Uránusz szembenállását úgy tudnám jellemezni, hogy "szabadabban ver a szív", aminek fizikai hatásai keringési problémában, szívritmus-zavarban és a felfokozott állapotnak köszönhetően balesetekre való hajlamban is megnyilvánulhat.

Lelkileg-szellemileg egyre markánsabban érezhetjük azt, hogy valamilyen formában ki kell törnünk a régi mintákból, a megszokásokból, és már nem csupán elméleti, hanem a Bika jegynek köszönhetően nagyon is megfogható módon. Ezt feszíti az Oroszlán felszálló, ami azt igyekezett kipréselni belőlünk, hogy találjunk végre önmagunkra.

Az "elvárt" egyre kevésbé fog működni, míg az, ha megadjuk magunkat a "váratlannak", szinte sorra nyitja majd a lehetőségeinket.

A Skorpió energia eleve teljes odaadást, önátadást kíván - épp ezért találjuk az analógiái között a halált, az elengedést és a szexualitást, mindazt, ahol megszűnik az én kontrollja. Az Uránusz ezt még egy "játékos" kiszámíthatatlansággal is megtoldja.

A feloldást ismét a Szaturnuszban találjuk, ami folyamatosan arra emlékeztet bennünket, hogy az életünk alakításáért mi vagyunk a felelősek. Főképp azért is válik ez a momentum hangsúlyossá, mert a Plútót és a Marsot (a Skorpió jegy mindkét urát, sőt szinte az egész képletet) ő tartja felügyelet alatt.

Amivel épp emiatt meg kell küzdeni, az a kontroll. A Bak Szaturnusz ugyanis az a pont, ahol a legjobban félünk feladni az irányítást, ahol a leginkább kapaszkodunk a saját korlátainkba.

Egyszerre megtartani és elengedni - ez a hónap kihívása.

Megtartani csak a lelkiismeretünk tengelyét kell, minden más egyebet - legfőképpen a belső ellenállásunkat - pedig a lehető leggyakrabban szélnek ereszteni.

Belső ellenállás az önkritikai, az ítélkezés és félelem mindenfajta változással szemben. Pedig ha tetszik, ha nem ez az átalakulás nagyon intenzíven zajlik mostanában.

A Skorpió hónap legmeghatározóbb égi eseményei:

Érdemes elgondolkodni azon, hogy a történelmünk legfrissebb nemzeti ünnepe, október 23. épp erre a hihetetlen transzformáló erővel bíró időpillanatra, a Skorpió jegybe lépésére esik. Ez a mérföldkő határozza meg legerősebben a változást akaró nemzettudatunkat - hiszen '56-ban a forradalom kezdetét, '89-ben pedig a Köztársaság kikiáltását datáltuk.

A Skorpió hónappal egyébként az ősz közepe veszi kezdetét, és beköszönt a hűvös, nyirkos, csapadékos időjárás, az elmúlás misztériuma.

Alig léptünk át ebbe a jegybe, máris kiélesedik a Nap-Uránusz szembenállása (október 24., 02h47p), amit este (18h46p) rögvest egy telihold is követ. Csodás fix átfutó kvadráttal rögzíthetjük magunkban azt a változást, amit szeretnénk. Épp ezért érdemes ezen a szép szerdai napon egy kis időt és figyelmet önmagunkra fordítani.

Október 28-án, talán utoljára, de még átállítjuk az órákat a téli időszámításra.

Az október hónap utolsó napja kiemelten mozgalmasnak ígérkezik. Egy napra esik a kelta hagyományokat felidéző Halloween és a buddhisták lhabab düchen ünnepe (az idei év utolsó tízmilliószoros napja). Mindezek mellett reggel a Merkúr lép át a Nyilasba - tudatosan előkészítve a Jupiter fényes belépőjét, este pedig a Vénusz lép vissza a Mérleg jegyébe. Ne lepődjünk meg ha ezen a napon mind a gondolatok, mind az érzések kiszámíthatatlanul kavarognak bennünk.

November 1-je Samhain ünnepe, amivel a kelták lezárták az évet. Innentől látványosan rövidülnek a nappalok és nyújtózkodik a sötétség. A keresztény hagyományokban a Mindenszentek, az azt követő nap pedig a halottakról való megemlékezés napja.

November 6-án, kedden (19h58) az Uránusz néhány hónap erejéig még visszatér a Kos jegyébe, hogy ismét felforgassa és jó esetben megerősítse az énképünket. Mély, felforgató emóciókra éppúgy számíthatunk, mint hirtelen jött felismerésekre. Még az is lehet, hogy totális újratervezés áll előttünk.

7-én, szerdán lesz a hónap újholdja (17h03p) és bár végig nagy változásokról esett szó, itt azt fogjuk tapasztalni, hogy a legapróbb, leghétköznapibb szokások átalakítása is rettenetes nagy erővel bír. Mint az az aprócska kő, amit a tóba hajítunk, messzire veti a hullámgyűrűit.

8-án, csütörtökön (13h39p) abszolút uralomban (uralmi napon, uralmi házban és az aszcendens uraként is) a Jupiter belép a saját jegyébe, a Nyilasba. A Jupiter általában rengeteg lehetőséget, optimizmust, pozitív előretekintést tartogat számunkra, de hajlamosíthat a túlidealizálásra, a túl nagy elvárásokra. Kellő alapok nélkül a "Sokat markol, keveset fog." közmondás lép érvénybe.

11.15-én (23h21p) a Mars átlép a Halakba, ami érzékenyebbé, szeszélyesebb és intuitívabbá teheti a cselekvőerőnket.

Másnap, 16-án a holdcsomópont-tengelyek váltanak pozíciót (02h29p) a felszálló a Rák, a leszálló pedig a Bak jegyén halad keresztül - előrevetítve a jövő év legfontosabb feladatát - nem meglepő - az egyéni felelősségvállalást. A Naptól kapott támogatásnak köszönhetően ez egy igen tudatos folyamat kezdetét jelzi.

17-én, szombaton éjjel a Merkúr retrográd mozgásra vált, 19-én pedig a Vénusz direktbe és ez a két irányváltás zárja a Skorpió hónapot.

Mint láthatjuk, lesz itt előre-hátra, kilépés-belépés, csak győzzünk lépést tartani az égi mozgásokkal!


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kedveld a Padparadsa facebook oldalát.

2018. október 7., vasárnap

Te vagy a világod

Újhold a Mérleg havában: 2018.10.09 (05h46p)

Bevezető gondolat:
ÉJSZAKA
a friss ablaküvegek is
saját szobádat tükrözik:
befelé nyílnak, mint az álmok
- mutatva, mekkora a világod

(Fodor Ákos)

☉☌☽♎

A hétköznapi asztrológia-felfogásban a Mérleg jegyhez olyan kellemes fogalmakat társítunk, mint párkapcsolat, művészet, szépség, harmónia, pedig ez a szimbólum is jóval tartalmasabb, árnyaltabb és mélyebb értelmű, mint ahogy a Zodiákus másik tizenegy energiamintázata.

Az őszi napéj-egyenlőséggel átmozdul a világosság és a sötétség egyensúlya: az előttünk álló negyedévben a nappalok rövidülésével az éjszaka veszi át az uralmat. Ezt jelképezi maga a mérleg, amit azon túl, hogy az alma, a liszt vagy az arany súlyozására használták, a lélek megmérettetését is ábrázolták vele.

A lélek fénye, kontra az árnyéka.

A Mérleg - ami a születési képletben a deszcendensnek felel meg - a a külvilágra vetülő árnyékainkat is mutatja. Pontosabban ez így nem helyes. A fénynek nincs árnyéka, csak az útjába kerülő dolgoknak. A léleknek sincs árnyéka, de vajon akkor ott mi vetíti a sötétséget a valóságunk falára?

Önmagunk tiszta kiáradásának útjában állnak félelmeink, elakadásaink, hitrendszereink, a múlt emlékei, amiket az elme mókuskerékszerű programként futtat. És talán legnagyobb teherként ott a bűntudat, aminek a feloldása vagy ellenpólusa: a felelősség felvállalása.

Felelősséget vállalni azért, hogy minden, ami a külvilágban tükröződni látszik a saját teremtésünk. A Mérleg jegynél azért emeljük ki a legszorosabb társkapcsolatokat, mert - ha tetszik, ha nem - abban ismerhetjük fel leginkább önmagunkat. A másik mutat rá belső egyensúlyunkra, önbizalmunk és önértékelésünk mértékére, érzelmi intelligenciánkra, sőt még tehetségünkre is - illetve sok esetben ezek hiányosságaira. (Lásd bővebben: Hevület - A szerelem arcai)
A mostani újhold-képletnek a talppontja épp ez a felelősségvállalás. Az egyik szakmai könyv így fogalmazza meg ezt a pozíciót: "csak azt hagyja el mindenki, aki önmagát is elhagyja". Fodor Ákos egyik kedvence számomra épp ez: „s ha addig élek is: inkább engem hagyj el, mint magad, Kedves!” (A kérés).

Miközben a kapcsolatainkban sokszor másra sem törekszünk, mint a másik megváltoztatására. Senki sem fog megváltozni a kedvünkért. Mint ahogy külső tényezők miatt mi sem fogunk kibújni a bőrünkből.

Vagy önszántunkból változunk - vagy sehogy.

Ez a létező legnagyobb szabadság: itt nincs semmiféle kényszer, körülmény, nem megy parancsszóra, ígéretektől kecsegtetve. Nem "fejben", hanem valahol a "szívben" megszületik a belső szándék és onnan már csak gyakorlás kérdése az egész. (Idézőjeleket azért használtam, mert ezek nem földrajzi helyek az emberi test anatómiáján.)

Hosszú ideig hibáztathatunk másokat, kereshetjük kívül az okokat, de előbb-utóbb eljutunk oda, hogy ráébredünk arra: mi vagyunk a világunk. Ahogy Fodor Ákos oly szépen megfogalmazta, belső látásunk a kulcsa annak, hogy mekkorára vagyunk képesek kitárni magunkat.


Tetszett a bejegyzés? Köszönöm, hogy megosztod másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2018. október 1., hétfő

Rövid kitérő

Retrográd Kheirón visszalép a Halak jegyébe: 2018.09.26 (02h12p)

Bevezető gondolat: "A bölcs ember nem téved el, a bátor nem fordul vissza." (közmondás)

♓⚷

Kevesen mondhatjuk el magunkról, hogy azok közé a bölcsek közé tartozunk, akik sosem tévedtek még el. Életünkben számtalan újratervezés, visszakanyarodás, sőt, akár feleslegesnek tűnő kitérő is akadt már. Volt, hogy minden nehézség ellenére bátran előrehaladtunk, máskor azonban gyáván visszafordultunk.

Bizonytalanságból fakadóan hányszor szalasztottunk már el egy párkapcsolatot, egy jó lehetőséget, egy új munkát, esetleg egy soha vissza nem térő kalandot?

Hányszor adtuk fel hosszú távú elképzeléseinket a rövid távon kényelmesebbnek tűnő megszokások javára?

Ugye, jó néhányszor?

A mostani időszak nem bátortalan visszafordulásra késztet bennünket, csak egy rövid visszatekintésre. Szükségünk van arra, hogy ne csak vakon rohanjunk előre, hanem megálljunk, erőt gyűjtsünk és értékeljük azt az utat, amit eddig megtettünk.

Ebben segítenek nekünk a retrográd planéták - ha egyik jegyből még egy kis időre visszatérnek oda, ahol a korábbi, még megoldatlan / feloldatlan feladatainkat hagytuk.
A legtöbb esetben a két jegyet elválasztó láthatatlan határvonalon háromszor lépnek át a planéták: előre, hátra, majd másodszor és végérvényesen előre. Ez most például a Bak Szaturnusznál nem így történt, ott csak egy erőteljes belépés volt, vagyis egyértelmű és tiszta feladatot kaptunk (Határállomás).

Az égi tanítók sokan vannak, látszólag különböző feladatokat adnak, mégis a cél - egy. Az, ami most zajlik az életünkben, a Plútó, a Neptunusz, az Uránusz, a Szaturnusz és a Kheirón összhatása - amihez a Jupitertől visszafelé haladva a gyors mozgású égitestekig, asszisztálnak.

Ez az évtizedekig tartó ciklus egy nagyon erőteljes újjászületési folyamat, amiben nem elegendő úgy tenni, mintha változnánk, hanem ténylegesen és gyökeresen el kell hagynunk a régi életünket és a hozzá fűződő hitrendszereinket.

Nem kell túlzottan spirituálisnak lenni, elegendő csupán a hétköznapi dolgainkra rápillantani. Valahogy semmi sem működik úgy, ahogy kellene. Sem az oktatás, sem a politika, sem a környezetvédelem, sem a kapcsolatok... és még folytathatnánk a sort. A régi látásmódok szűkössé váltak, kinőttük ezeket. Egyre kevésbé fogjuk jól érezni magunkat a hagyományosnak titulált sémákban. Új irányokra, új gondolkodási módokra van szüksége az emberiségnek.

Ez nagy mértékben az egyént is érinti, mégis azt hiszem, hogy a dolgunk azzal a "parányi" résszel van, amit én-nek nevezünk. Nem tudjuk megreformálni a világ működését, de önmagunkhoz mindig van hozzáférésünk.

A Kheirón épp a sebzett egónkhoz segít hozzáférni és emlékeztet bennünket arra, hogy milyen is magunkhoz ölelni a szándékainkat, felébreszteni a teremtő akaratunkat és bátran elindulni az ismeretlen utakon.

Az ő határátlépéseit követhetjük végig, ami most egy rövid kitérő erejéig visszavezet minket a legmélyebb, legmegfoghatatlanabb félelmeinkhez.

2018. április 17.

Ez volt az a jegyváltás, mikor először átlépett a Kheirón a Kosból a Halakba. Látszólag lezártuk és a hátunk mögött hagytuk egy korszakot. Átléptünk a határon és megkezdtük az új terepen való előrehaladást.

A különböző energiákat elválasztó határokon való átlépés mindig erőteljes és látványos. Ennek megfelelően tavasszal egy nagyon jól érzékelhető ritmusváltás történt (köszönhető az egy hónappal később csatlakozó Bika Uránusznak is).

Hirtelen, egyik pillanatról a másikra felgyorsultak körülöttünk az események.

A Kos Kheirón elsődlegesen azt a feladatot tűzte ki elénk, hogy váljunk végre önmagunkká. Mondhatnánk, hogy ki mások is lehetnénk, pedig énképünk rendkívül összetett, felfedezhetjük benne a társadalmi elvárásokat, a családi mintákat, a múlt eseményei kapcsán rögzült hiedelmeket.

"Az önbizalomhiány, a mások véleményétől, elvárásaitól való függés, a zavaros értékrendek, a túl hangsúlyos külsőségek egyre erősebb akadályozó tényezőkké növik ki magukat az életünkben. Vagyis aki "mások álma szerint éli az életét" (média, haverok, társadalmi trendek, nem passzoló szülői minták), annak kijózanító zuhanásélmények várhatók. A sebzett egó gyógyításra vár, és vagy tudatosan állunk ennek neki vagy az élet fog szembesíteni ezzel." (Bővebben: Önmagaddá válni)

Számtalan olyan szituációval találkozhattunk, ahol ki kellett (vagy kellett volna) állni a saját érdekünkben. Sokaknak ez egy teljesen új, ismeretlen terep. Biztosak vagyunk benne, hogy tényleg tudjuk, mit akarunk? Nem csak a fentebb említett útjelzők nyomdokain botorkálunk?

2018. július 5.

Itt direktből retrográdba váltott a Kheirón, megkezdődött a visszatekintés, az értékelés, ám ez még kevésbé volt érzékelhető. A planéták direkt mozgása önmagában nem olyan jelentős, mint amikor vissza is lépnek a határon.

Ez a hátrálás az idő előrehaladtával (nagyjából a nyár végére) egyre inkább érezhető lelassulássá vált. Ami tavasszal olyan lendületesen meglódult előre - lelkesedés, elhatározás - az most megint akadozni kezdett. Nagyjából mostanában érezhetjük ismét a bizonytalanságot, ami már a következő határ-visszalépési szakasz következménye.

2018. szeptember 26.

Itt vagyunk most.
A retrográd jegyváltás egy időkapu, vagy pontosabban fogalmazva egy időék a két ciklus között. Mintha beragadtunk volna oda, ahonnan már úgy tűnt - túlléptünk.

A Halak Kheirón feladata ismét visszaköszön - igaz, már nem önmagában, mint ahogy 2011. február 8-tól mostanáig tapasztalhattuk -, hanem a Kos tapasztalatain keresztül. Mit is jelent ez?

A Halak Kheirón időszakában a legnagyobb félelmeinkkel "dolgoztunk". Azért teszem ezt idézőjelbe, mert ez elsősorban nem egy tudatos munka volt, hanem a körülményeken keresztüli, bizony sok esetben - elszenvedés. Voltak (lehettek) olyan mélyrepülések ebben a majd' egy évtizedben, amit előtte nem is gondoltuk volna, hogy megélhetünk.

Párkapcsolat, anyagiak, munka, egészség, veszteségek - egy vagy akár több területen keresztül is szembesülhettünk a tehetetlenséggel, a kiszolgáltatottság félelmével.

Itt elsősorban a hit megrendülését tapasztalhattuk - vallástól, világnézettől függetlenül. Hitünk éppúgy az istenivel vagy akár az önmagunkkal szemben is kérdésessé válhatott.

Azt érezhettük, hogy a korábbi életritmusunkból valami kimozdított. Valami megmagyarázhatatlan. Valami indokolatlan. (Ez nem csak a Kheirón-hatás, hanem az Uránusz-Plútó összjátéka is!)

Mindez olyan elementáris erővel történt (a Halak analógiás képével élve), mintha hullámok hátán hánykolódtunk volna, kiszolgáltatva a tenger végtelen hatalmának. Sokszor azt sem tudtunk, hogyan kerültünk oda, hiszen korábban egy hajó biztonságos fedélzetén ringatóztunk.

A Kosba lépve elkezdtük visszaszerezni az erőnket, az akaratunkat, most pedig arra "emlékeztetnek" bennünket, hogy vannak még félelem-képeink. Már nem a konkrét helyzetek miatt, hanem rögzültek a kudarcok, a sikertelenségek, a negatív élmények. Ezeken kellene tudni túllépni.

Sokáig azt gondoltam, hogy ebben a folyamatban ösztönökkel kell - már megint csak "dolgoznunk" - de egyre inkább úgy érzem, hogy helytelen ez a megfogalmazás. A szándék kifejezés pontosabban leírja, miről is van szó.

A szándék azt jelenti: valamit valamely célra kijelöl. Vagyis az ösztönökkel szemben nagy fokú tudatosság van ebben az önmeghatározásban. Tudom, ki vagyok, ezért azt is tudom, mit akarok.

A mostanság megjelenő félelmeink arra mutatnak, hogy még mindig a múltra hagyatkozva próbáljuk formálni önmagunkat. Ismerjük fel, ha így van, csak akkor tudunk "újratervezni".

2018. december 9.

Retrográdból direktbe váltó mozgás egyfajta átmeneti időszakot eredményez.

Szép lassan ismét megindulhatunk előre. Fokozatosan, de már megint érezhető lesz az erők visszatérése, ám jóval megfontoltabban is bánunk majd a kezdeti lelkesedéssel.

2019. február 18.

Végül a harmadik határátlépéssel (a második direkt jegyváltással) végérvényesen megkezdődik az új ciklus.

Nagyon érdekes, hogy mind a Kheirón, mind a Bikába hasonlóképpen másodszor belépő Uránusz esetében is nagy szerepet kap a Neptunusz - vagyis az életbe vetett feltétlen hit. Ennek függvényében jó, ha szem előtt tartjuk a következő gondolatot:

A bölcs azért nem téved el, mert tudja, hogy nem az úti cél, hanem maga az út számít. Épp ezért egy személyben ő a bátor is, aki mindig az utat követve halad előre.


Tetszett a bejegyzés? Köszönöm, hogy megosztod másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.
Related Posts with Thumbnails