2018. augusztus 11., szombat

Létöröm

Újhold és napfogyatkozás az Oroszlán havában: 2018.08.11 (11h58p)

Bevezető gondolat: "Amikor a tested minden sejtje annyira jelen van, hogy élettől vibrálónak érzed őket, és amikor az élet minden pillanatában megéled a Lét örömét, akkor mondhatod el, hogy megszabadultál az időtől." (Eckhart Tolle)



Az Oroszlán-Vízöntő holdcsomópont tengely utolsó, jelentős állomása a mai napi újhold és a vele együtt járó részleges napfogyatkozás. (Hazánkból nem, de Észak-Európa, Észak-nyugat Ázsia területeiről megfigyelhető a jelenség.) A tengelyváltás csak novemberben következik be, úgyhogy addig még lesz egy kis tennivalónk ezzel az oroszlános felemelkedéssel, de az újholdnak köszönhetően most még szívvel-lélekkel és legfőképpen tudatosan azonosulhatunk a benne rejlő tartalmakkal. "A holdcsomópontok testetlenek, kizárólag a nap- és holdfogyatkozásokkal válnak láthatóvá."

Az asztrológiai képlet sosem egy elemből áll, hanem energiák egymásra hatásáról, mi több, azok folyamatosan változó dinamikájáról szól. Ezek az égi mozgások éppúgy irányt vesznek és fejlődnek-formálódnak, mint az emberi sorsok. Az ő történetük nagyban - hasonló ahhoz, amit mi kicsiben átélünk - ezért lehetséges általános érvényű üzeneteket megfogalmazni.

Jól érezhető, hogy nagyjából tavasz végétől-nyár elejétől "odafent" ritmusváltás történt, ami miatt "idelent" egyre intenzívebbé és pörgősebbé váltak az események. Nem arról van szó, hogy egy adott időszakban jó vagy rossz dolgok történnek velünk (hiszen az egyéni dramaturgiákból adódóan ezek a hullámok más és más formában érnek el bennünket), inkább arról, hogy sokkal gyorsabban történik minden, ami nagyobb odafigyelést és elsősorban jelenlétet igényel.

Ahogy mostanában szoktam fogalmazni: nem problémák, hanem helyzetek vannak, amiket meg kell oldani.

Az elmúlt évek alatt (jó esetben) rengeteg mindent lebontottuk magunkról - címkéket, előítéleteket, gondolkodási mintákat - most viszont épp a rendkívül erőteljes újjáépítés zajlik. A Bika Uránusznak köszönhetően a fizikai valóságról alkotott elképzeléseinket kell(ene) úgy átalakítani, hogy az megfeleljen valódi önmagunknak.

Ide nem csupán a testi érzetek tartoznak, hanem minden rögzített, megszilárdított dolog, vagyis azok a gondolatok, világlátások, fájdalom- és érzelemtestek, amiken keresztül önmagunkat meghatározzuk.

Minél inkább el merjük engedni ezeket a fizikai szintű leképzéseket, annál konstruktívabb módon tudjuk alakítani a valóságfelfogást.

Gyakran teszünk magunkról végérvényesen rögzített kijelentéseket. "Én ilyen vagyok", "ezt szeretem", "így gondolom" és a többi. Ezek annyira automatikusak, hogy észre sem vesszük, hogy szőjük és tartjuk fent belőle azt a valakit, akinek hisszük magunkat. Ez az úgynevezett egó. Teljesen azonosulunk ezzel az énképpel, miközben totálisan függetlenítjük attól, amit valóságként megtapasztalunk.

Müller Péter a Jóskönyvben így fogalmaz az emberi hatóerőről: "Vétek, amikor saját erőnket nem ismerjük fel. Aki nem tudja, hogy minden gondolatával teremt, és azzal áltatja magát, hogy gyenge és kiszolgáltatott, önmaga ellen is vétkezik, mert elfelejti isteni eredetét."
Az újhold képlet csúcspontja a felszálló-holdcsomópont. A belépéshez is egy Tolle idézetet választottam és "véletlenül" most is az jött szembe. A korábbi gondolat így hangzott: "Nem azzal lelsz lelki békére, ha átrendezed életkörülményeidet, hanem ha fölismered, hogy ki is vagy valójában, a legmélyebb szinten."

A helyzet annyiban változott közel másfél év alatt, hogy már az örömeinkre, céljainkra, terveinkre, hosszú távú elképzeléseinkre is egyre jobban tudunk koncentrálni. Elkezdhetjük átrendezni az életkörülményeinket, mert

egyre tisztábban és határozottabban tudni fogjuk, hogyan is válhatunk önmagunkká.

Ez a képlet olyan, mint egy "útvonalterv". Azt mutatja, hogy a Jupiter kvadrát simán behúzhat minket az egócsapdákba, elhomályosíthatja a tiszta, helyes önértékelést. Főleg akkor, ha a spirituális egónk lép előtérbe és elhiteti velünk, hogy mi már megvilágosodtunk, felülemelkedtünk, különbbé váltunk másoknál. Kiolvastunk minden könyvet a témában, elvégeztünk minden létező tanfolyamot, ám ha mindezt csak a látszat és nem a létezés szolgálatába állítjuk, legbelül éppolyan (vagy még inkább) bizonytalanok, boldogtalanok, kétségbeesettek leszünk, mint korábban.

A "feloldás" a Halak Neptunusz valódi, önátadó, hittel teli spiritualitása.

A másik kardinális pont az emberi kapcsolatok. A Vénusz-Szaturnusz 90 foka a bizalmatlanságra, az elköteleződési problémákra és a felelősségvállalás kérdésére hívja fel a figyelmet. Ennek a megoldókulcsa a Bika Uránusz, amit korábban is írtam, hogy teljesen újra kell értékelni magunkat ezen a téren is.

A kettő szorosan összefügg, hiszen az önmagunkká válás folyamatában teljesen átrendeződnek az emberi kapcsolataink is. Julia Roberts az Oltári nő című film végén rájön, hogy fogalma sincs, kicsoda ő valójában, mert mindig a kapcsolataihoz idomult. A felismerés hatására leül és végigkóstolja a tojás különböző variációit, hogy rájöjjön, "melyik tojásétel" határozza meg a személyiségét.

Kóstoljuk bátran végig az életünk minden területét - ételeket, élményeket, kalandokat, filmeket, könyveket, helyzeteket - hogy rájöjjünk, mi is okozza számunkra a zsigeri szintű létörömöt!


Tetszett a bejegyzés? Köszönöm, hogy megosztod másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2018. augusztus 5., vasárnap

Jégbe zárt szenvedély

Fekete hold Lilith, a Vízöntő jegyében: 2018.08.06 (08:55)

Bevezető gondolat: "A béke mértékletes és korlátozott. Ez itt a szabadság." (Veronica Roth: A beavatott)


Akik már követnek egy ideje, azok jól tudják, hogy Lilith az egyik kedvenc témám, sőt a visszajelzések alapján másoknak is. Nem véletlen. Hiszen a női erő egyre nyilvánvalóbban ébredezik a világban (Hold-pont), és ennek velejárója, hogy egyéni szinten is integráljuk magunkba a független, határozott, önálló, kreatív női energiákat.

Lilith története a lázadásról szól (bővebben a mítoszról: Bukottak), de ő nem a férfi hatalmát akarja megszerezni, hanem az egyenjogúságot helyreállítani. A keresett egyensúlyt azonban nagyon nehéz újra balanszba hozni, hiszen az évezredeken keresztül erősen kibillent állapotban volt.

Ma már világszerte rengeteget változtak a női szerepek: sem anyagilag, sem jogilag, sem társadalmilag nem függünk a férfiaktól, de a hagyományos minták, anyáink, nagyanyáink révén mélyen belénk ivódtak. Itt nem csak arról van szó, hogy ki végezze a házimunkát vagy ki maradjon otthon a gyerekkel. Sokkal inkább arról, hogy a legtöbb nő (öntudatlanul) még mindig maga fölé akarja emelni a férfit.

Ez történik akkor, mikor többet látunk bele a másikba, többet akarunk tőle, mint amire ő valójában képes. Sebaj, majd mi megmentjük/meggyógyítjuk! Mert a rossz szokások mögött sejtjük mindazt, amire vágyunk. De az elvárás előbb-utóbb elégedetlenséget szül. A férfi presszióként, a nő csalódásként éli meg az ilyen kapcsolatot.

Kevés tapasztalata van az emberiségnek arról, hogyan is tud egy férfi és egy nő egyenrangú félként, szabadon kapcsolódni egymással. De itt az idő, hogy mindezt újratanuljuk! Lilith-állomásainak megtapasztalása épp ehhez segít hozzá bennünket.

Arra ébreszt rá, hogy a külső kapcsolatok harmóniája a belső kiegyensúlyozottságunk függvénye.

A Vízöntő Lilith az "amazon" lélekrészünkkel azonosít bennünket. Elizabeth Davis - Carol Leonard: Életkör - A női lét tizenhárom archetípusa című könyvében így foglalja össze, milyen is az, amikor az amazon-énünkkel találkozunk:

- amikor elkezdjük zokon veszi a patriarchális társadalom kényszerhelyzeteit
- amikor növekszik az önbizalmunk és egyre kevésbé érdekel bennünket, hogy mit gondolnak rólunk mások
- amikor nyíltabban vállaljuk a konfrontációkat
- amikor úgy döntünk, függetlenek leszünk, saját ritmusaink, késztetéseink szerint élünk
- amikor felfedezzük (vagy újra-felfedezzük) önmagunkat
- amikor leszakítjuk az önfejlesztésünk gyümölcseit.

Lilith tengely - vagyis két szemben lévő pontot köt össze -, így leginkább a párkapcsolati viszonyainkon keresztül mutatkozik meg az üzenete. Ez a függetlenedési késztetés azonban  nem egyenlő a szingliséggel vagy azzal, hogy felrúgjuk a házasságunkat, otthagyjuk a családunkat. De kapcsolatainkon belül sokkal inkább előtérbe kerülnek az egyéni igények.
Az égi ritmusokban tökéletes rend uralkodik. Egymásra épülő rétegződések, dinamikák vannak. Amit most a Lilith megmutat nekünk, azt már a holdcsomópont-tengely előkészítette számunkra - és épp itt, az Oroszlán havában éri el csúcspontját. (Önmagunkra találni).

A Vízöntő Lilith azokról a szenvedélyekről szól, amiket valamiért befagyasztottunk, mélyen eltemettünk magunkban. Lehetnek ezek például olyan gyerekkori álmok, amiket a szüleink, a környezetünk támogatása, biztatása híján feladtunk. Kreativitásunkról, alkotókedvünkről kishitűségünk miatt lemondtunk, helyette "bedaráltak" minket a "majd holnapok" és a hétköznapok. Belesimultunk a társadalmi elvárásokba, trendekbe.

Elveszítettük "különbözőségünket".

A Vízöntő Lilith-tel született emberek mindig érzik magukban ezt a különbözőséget: akármennyire is igyekeznek, valahogyan mindig kilógnak a sorból. Nehezen illeszkednek be és még nagy társasággal, családdal, barátokkal körülvéve is érzik magukban az ősmagányt. Hatalmas szenvedélyek, mély érzések tombolnak bennük, de félnek attól, hogy átadják magukat ennek az elragadtatásnak.

Életükben gyakran találkoznak elutasítással, kiközösítéssel, sőt akár egy csoport vagy egy közösség bűnbakjává is válhatnak.

Kapcsolataikban az ilyen élmények miatt megjelenik a távolságtartás, a hidegség, miközben arra vágynak, hogy mások észrevegyék, miért is váltak ilyenné és hogy végre felolvasszák ezt a jégpáncélt.

Ezek az érzetek azonban nem csak Vízöntő Lilith mellett jelentkeznek. Korábban már szó esett róla, hogy épp az általa képviselt kreatív erők ébredeznek, amiket a patriarchális társadalom évezredekig elnyomott a nőkben.

Ennek velejárója az, hogy nem akarunk egy kapcsolatban ismét sérülni és ezért öntudatlanul is irracionális igényeket támasztunk a másikkal szemben. Már a legapróbb hiba is radikális reakciót vált ki belőlünk. "Velem ezt senki sem teheti meg!" - felkiáltással azonnal fölégetünk magunk mögött mindent. Vágyunk valami utópisztikusan tökéletesre, ami valójában nem is létezik. Ráadásul a média is ezt erősíti bennünk.

Olyan nagyon az elvárások, amihez senki sem érhet fel. Így hiába élünk (látszólag) szabadon, tulajdonképpen saját elefántcsont-tornyunk rabjai vagyunk.

Meg kell tanulnunk leereszkedni a szívünkig, különben elszigetelődünk, "fejben" vagy egy idealisztikus jövőképben élünk csupán és kimaradunk a létezés valódi átéléséből.
A mostani Lilith-belépés (nahát! már megint?) nagyon izgalmas! Együtt áll a Marssal és az uralkodó Uránusszal kerül kvadrátba. Ez a fényszög még inkább ösztönözni fog bennünket arra, hogy keressük az eredetiséget, a rendkívülit, az izgalmakat.

Egyre nehezebben fogunk alkalmazkodni az olyan helyzetekhez, ahol korlátozva érezzük önmagunkat, a kreativitásunkat. Olaj a tűzre - hirtelen véget vethetünk az ilyen jellegű kapcsolatoknak. Ott, ahol nem hagyják, hogy megéljük, kibontakoztassuk önmagunkat, türelmetlenül, mások véleményét figyelmen kívül hagyva hirtelen, excentrikusan cselekedhetünk.

Pozitív hozadéka az előttünk álló kilenc hónapnak, hogy egyre kevésbé akarunk megfejelni az elvárásoknak és egyre inkább igyekszünk kiszabadulni a társadalmi előítéletek korlátozásai alól.

Elkezdjük követni a saját belső hangunkat, próbáljuk a lehető legtöbb síkon megélni az eredetiségünket.

Kristálytiszta meglátások, inspirációk jöhetnek a jövőnkkel kapcsolatban és ha képesek vagyunk az óriásugrásra, úgy fogjuk érezni, szárnyaink nőttek.

Amikor a Lilith a Vízöntő jegyében járt:

1921. április 11 – 1922. január 4.
1930. február 14 – 1930. november 9.
1938. december 21 – 1939. szeptember 15.
1947. október 27 – 1948. július 21.
1956. augusztus 31 – 1957. május 26.
1965. július 7 – 1966. április 1.
1974. május 12 – 1975. február 5.
1983. március 18 – 1983. december 12.
1992. január 21 – 1992. október 17.
2000. november 25 – 2001. augusztus 22.
2009. október 1 – 2010. június 28.
2018. augusztus 6 – 2019. május 3.


Tetszett a bejegyzés? Köszönöm, hogy megosztod másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2018. július 26., csütörtök

A változásban rejlő erő

Telihold és holdfogyatkozás az Oroszlán havában: 2018.07.27 (22h21p)


Bevezető gondolat: "Minden lehetséges. Csak ami lehetetlen, az tovább tart." (Dan Brown)


Az idei év Oroszlán havi teliholdját már beharangozta a média azzal, hogy ez lesz az évszázad leghosszabb teljes holdfogyatkozása. Nem tudtam teljes hitelességgel meggyőződni arról, hogy valóban ez lesz a 21. század leghatalmasabb égi szenzációja (ráadásul még 82 év hátravan a századból), ezért inkább a Magyar Csillagászati Egyesület oldaláról tájékozódtam:

"A július 27-én este bekövetkező jelenség egy hosszú, centrális teljes holdfogyatkozás, melynek leglátványosabb szakasza Magyarországról is megfigyelhető a holdkelte utáni órákban. Holdkelte után röviddel kezdődik a teljes árnyékba lépés. A Mars, amely a Holdtól délre látszik 5,5° távolságban, ugyanekkor van oppozícióban – a két esemény együtt bizonyára óriási érdeklődést fog kelteni." (További információk ide kattintva.)

Látványilag a lényeg: ha tehetjük - és szép az idő - péntek este pillantsunk az égre!

Asztrológiai értelemben is igazán "látványos" ez a konstelláció. Megismétlődik a jegybe lépés Nap-Szaturnusz-Neptunusz pozíciója (Minden a helyére kerülhet), vagyis itt is nagyon karakteresen érvényesül az üzenete:

szívvel - felelősséggel - hittel valósítsuk meg önmagunkat!

Ott kardinális keresztje volt a képletnek, itt változó: a tudatosan elindított változási szándékok elindítják a "láthatatlanban" is a változásokhoz szükséges energiákat. Ami ebben az időszakban a szándék szintjén megfogan bennünk, az hosszú távra stabil alapot képez, ezért érdemes egy kis (vagy akár sok) figyelmet fordítani arra, mit is szeretnénk állhatatosan, következetesen véghez vinni az életünkben.

A Mars szintén együtt áll a kikerekedett Holddal, ami a bennünk lévő akarat és aktív cselekvőerő egységét készíti elő.

Olyannyira előrevivőek most ezek az energiák, hogy az ellenállásaink és elakadásaink még nagyobbnak tűnhetnek, mint amilyenek valójában. Mondhatni: elkerülhetetlenül látni fogjuk, hogy hol kell konstruktív módon változtatnunk.

Az ellenállás a Bika Uránusz, még most sem hisszük el teljes szívvel, hogy amit szeretnénk, azt valóra válthatjuk. Mert félünk a változástól. Így ami "lehetetlen", az bizony tovább fog tartani!

Az Uránusz változásai azért félelmetesek, mert teljesen új hozzáállást, szemléletmódot, viszonyulást igényelnek. Ugrás az ismeretlenbe. És amíg ragaszkodunk a régi, bevált gondolkodási, viselkedésbeli sémáinkhoz vagy hétköznapi rutinokhoz, addig nehezen tudjuk ezt az új modult beilleszteni az életünkbe.
A teljes holdfogyatkozás egyébként az Oroszlán-Vízöntő holdcsomópont-tengely egyik utolsó felvonása lesz. Igaz, csak novemberben váltunk tengelyt, de itt már csak egy napfogyatkozás lesz augusztus 11-én, majd 9 évig más területekkel foglalatoskodunk.

A tengely feladata az volt az elmúlt másfél évben, hogy önmagunkra találjunk végre.

"Az Oroszlán-Vízöntő tengely kapcsán a feladat a kreativitásunk kibontakoztatása, ötleteink produktív kivitelezése. Az Oroszlán jelmondata "ez vagyok én", a totális önazonosság, a saját lelki-szellemi erőből való fejlődés és életünk irányításának a kézbe vétele.

A múlt, a "holtsúly" nem más, mint a Vízöntő problematikája: a magány, az egyedüllét, az elszigeteltség, az "engem senki nem érthet meg" felsőbbrendűsége. Itt azokkal a falainkkal találhatjuk szemben magunkat, ami elválaszt minket attól, hogy örömteli módon megoszthassuk egyediségünket másokkal. (...)

A Vízöntő szellemi fölényének légvárába menekül és elméleteget gyárt arról, miért is nem tud még most boldog lenni. A jövőbe vetíti és feltételes elképzelésekhez köti jóllétét. Boldog leszek, ha lesz egy párom, ha megházasodom, ha új munkát találok, ha lefogyok... és a többi. A Vízöntő tervei elviekben (és fejben) mindig csillagos ötösök, de a valóság a túl nagy elvárásokhoz képest szerényen alulmarad. A Vízöntő - akinek a világkorszakát éljük éppen, így a sajátosságai még hangsúlyosabbá válnak - mindennapjait egy utópisztikus, virtuális világ határozza meg. Közösségi oldalaktól függünk, és megfeledkezünk a valódi közösségi élményekről. Minél inkább igyekszünk kifelé egy képet mutatni, annál jobban eltávolodunk ösztönös lényünktől. (...)

A Napot, a vezetést nem kívül kell keresni, hanem saját lelkünkben kell eggyé olvadni a legfelsőbb irányítóval. Nem megmondani kell másoknak, hogy mit és hogyan csináljanak, hanem példát mutatni. Napként ragyogni."

Hogy ebből a feladatból mit sajátítottunk el, hol is tartunk belső fényünk visszahívásával, felfedezésével, az Oroszlán hónapban intenzíven szembesülhetünk.

Ám minél többször és minél magabiztosabban ki tudjuk jelenteni (legalább önmagunknak): hogy IGEN, EZ VAGYOK ÉN!, annál biztosabbak lehetünk, hogy jó úton járunk.

És talán még a most lehetetlennek tűnő dolgokat is előbb-utóbb megvalósíthatjuk!


Tetszett a bejegyzés? Köszönöm, hogy megosztod másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2018. július 22., vasárnap

Minden a helyére kerül(het)

Oroszlán jegyébe lép a Nap: 2018.07.22 (23h01p)

Bevezető gondolat: "Az eredetiség a kreativitással kezdődik: egy egyszerre újszerű és hasznos koncepció létrehozásával. De ezzel még nincs vége. Azok az emberek az eredetiek, akik valósággá változtatják a víziójukat." (Adam Grant)


A mesék végén minden a helyére kerül: a hős elnyeri méltó jutalmát, az antihős a büntetését, a legkisebb királyfi a királylány kezét és vele együtt járó juttatásként a fele királyságot.

Ám az élettörténetek nem ennyire lesarkítottak, "vegytiszták", mint a mesék, hiszen jóval bonyolultabb háttérrel, jellemmel, kapcsolati rendszerrel, vágyakkal és jövőtervekkel rendelkezünk, mint az egyszeri mesealakok. Életünkben vannak állomások, mikor a dolgok a helyükre kerülnek, de utána nem következik automatikusan a "boldogan éltek" befejezés.
Haladunk tovább az úton, újabb kalandok és kihívások elé nézünk: szétesünk, majd ismét összerendeződünk.

Néhányan a spirituális utat összetévesztik a mesebefejezésekkel, abban reménykedve, hogy ha már "nagyon spirituálisak lesznek", akkor nem kell több problémával szembenézniük. Pedig nem a problémák szűnnek meg - csupán a nézőpontunk megváltoztatásával megváltozik a problémákhoz való viszonyulásunk.

Amíg kifelé figyelünk, nagy mértékben függünk mások véleményétől, a társadalom értékítéletétől, többet aggódunk azon, hogy mi lesz holnap és nehezebben lépünk túl a múlt sérelmein.

Ha azonban a jelenre fókuszálunk és csak szemléljük a világot, akkor azok a dolgok, amik korábban problémát jelentettek, valahogy jelentéktelenebbé, kevésbé ijesztővé válnak, sőt akár maguktól meg is szűnnek.

Az Oroszlán hónap meséjének a "jutalmai" is ehhez hasonlóak. Nem biztos, hogy a királylány/királyfi hirtelen betoppan az életünkbe (de miért is ne?), lehet, hogy a fele királyság birtokába sem jutunk (ám engedjük meg neki, hogy ha az ajtón kopogtat, belépjen az életünkbe), de az valószínű, hogy rengeteg felismerésben és "aha"-élményben lesz részünk.

Vagy ami még jobb: egyszerűen csak úgy fogjuk érezni, hogy minden a helyére került bennünk. Megoldások, megértések, megnyugvások jöhetnek, anélkül, hogy keresnénk azokat.
A helyre kerülés érzését a három jegyuralomban lévő planéta uralmi házpozíciója is megtámogatja: Oroszlán Nap az 5-ös házban, Bak Szaturnusz az MC-n és Halak Neptunusz a 12-es házban - vagyis mindenki a helyén!

Ám ahogy azt már korábban többször is említettem: nagy erőkkel dolgozni nagy felelősség is! (Ahogy Shakespeare megfogalmazta a IV. Henrikben: "A koronás fej fekhelye keményebb!")

Lássuk hát a három erő-pontot és az összjátékukat!
A Nap központi témája a saját teremtőerő kibontakoztatása, önmagunk felvállalása. Az Oroszlán az a pont, ahol teljes lényünkkel, magabiztosságunkkal azt tudjuk kiáltani: "Ez vagyok én!"

Akkor tartunk jó irányba, ha tudjuk, kik vagyunk, mit akarunk és a kreatív önmegvalósításunk, mint a nap sugarai, ellenállhatatlanul szétáradnak a világba.

A 10-es házas Bak Szaturnusz abban segít, hogy legyőzzük és túllépjünk a félelmeinken, hogy végre vállaljuk a felelősséget önmagunkért, a teremtésünkért, az egész életünkért. És hogy merjünk végre hosszú távra mutató célokat is kitűzni. Ha beengedjük ezt az energiát az életünkbe, hihetetlen, eddig még rejtett erőtartalékokat leszünk képesek mozgósítani. Kitartóan, céltudatosan és rendíthetetlenül mehetünk előre.

Végül a Neptunusz hozzáadja az életbe bizalmat, a feltétel nélküli hitet, aminek segítségével minden magyarázat nélkül rábízzuk magunkat a láthatatlan, univerzális rendezőelvre. Rég elvesztett hit és bizonyosság térhet vissza az életünkbe.

A bevezető gondolatra visszatekintve, ha összeadjuk ezt a három energiát, akkor itt a lehetőség, hogy

valósággá változtassuk a vízióinkat!

Az Oroszlán hónap jelentősebb égi eseményei:

Jövő hét csütörtökön (07.26-án) kora reggel, a Merkúr retrográd mozgásra vált és szinte az egész Oroszlán hónapban hátrálni fog. Általában kommunikációs nehézségeket, utazási bosszúságokat, késéseket, félreértéseket szokott hozni a retro Merkúr, de most inkább visszavezeti a figyelmet önmagunk irányába. A Nap miatt túlságosan elbizakodottá válhatunk és nem biztos, hogy észrevesszük a "vakfoltjainkat". Ha azonban tudatosan figyelünk a reakcióinkra, gondolatainkra, felfedezhetjük ezeket.

Másnap, 07.27-én pénteken 22 óra 21 perckor kerekedik ki a telihold, ami együtt jár egy végre hazánkból is látható teljes holdfogyatkozással. Élesen rápillanthatunk azokra az élethelyzetekre, ahol már nagyon változtatni kellene - a fentebb leírt kreatív önmegvalósítás, céltudatos felelősségvállalás és életbe vetett bizalom hullámain haladva. Épp ezért az elakadások most rengeteg feszültséget felszínre hozhatnak.

Július 29-én vasárnap, a Nap egzakt együtt áll a felszálló-holdcsomóponttal. Jó ideig utoljára találkoznak az Oroszlán jegyében, így az elmúlt másfél évet összegezhetjük magunkban. Mennyire sikerült önmagunkra találni?

Egy héttel később, augusztus 6-án (08h55p) a Fekete Hold Lilith lép be a Vízöntő jegyébe
és elkezdi feszegetni a határainkat. Szeptember 9-én, mikor együttállásba kerül a leszálló-holdcsomóponttal ismét felteszi nekünk az önmagunkra találás kérdését.

Másnap folytatódik az asztrológiai paletta izgalmas átalakulása. Kedden, 7-én éjszaka a Vénusz átlép a Mérleg jegyébe, így az Oroszlán hónap végéig 4 uralommal kell majd megdolgoznunk. Szerelmi, párkapcsolati téren kedvező fordulat, ám most nem érhetjük be kevesebbel, mint a valóban hozzánk illő partnerrel.

Estefele az Uránusz veszi fel a hátráló pozíciót, mert még akad egy kis dolga a Kos jegyében ahová majd novemberben tér vissza. Vele együtt hat planéta "tolat", így a fizikai megvalósítás helyett az akarati erőgyűjtésen, az elszántságon van a hangsúly.

8-án, 9-én a Rák Holdnak köszönhetően 5 uralomban lehet részünk, sőt csütörtök hajnalban a retrográd Merkúr eléri a Napot is. Ez a nagy, hosszú távra szóló és mindent megváltoztató tervek megvágyásának az ideje, mert teljes mértékben azonosulni tudunk azzal, amit szeretnénk.

Augusztus 11-én, szombaton 11 óra 58 perckor lesz az Oroszlán hónap újholdja és részleges napfogyatkozás, ami Észak-Európa, Észak-nyugat Ázsia területeiről lesz megfigyelhető. Ezzel megpecsételhetjük az előző pontban leírt jövő-elképzeléseket. Ráadásul ezekben a napokban a legaktívabbak a Perseidák, így egy-két hullócsillaggal is "megtámogathatjuk" a kívánságainkat.

Hétfő hajnalban, 13-án a retrográd Mars visszalép a Bak jegyébe, így az elmaradt hétköznapi ügyeinket lesz módunkban rendbe tenni.

Augusztus 20-án, a Nemzeti ünnepen, hétfő hajnalban a Merkúr végre direkt mozgásra vált, így előkészíti a Szűz hónap tevékeny előrehaladását.


Tetszett a bejegyzés? Köszönöm, hogy megosztod másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2018. július 16., hétfő

Tízmilliószoros hétköznapok

Tízmilliószoros nap: 2018.07.16

Bevezető gondolat: "Az idő nem halad; mozdulatlan:
amióta és ameddig a világ létezik, változatlan a
jelenvalóság, mindig MA van." (Weöres Sándor)

☆☆☆

Tízmilliószoros nap van, idei évben ez a harmadik. "Az imakerék ünnepén" (Chokhor Düchen), a tibetiek Buddha első beszédére, a Négy Nemes Igazság tanára emlékeznek. Ez a tibeti naptár 6. holdhónapjának 4. napja. Ilyenkor a hold növő fázisban van, ezért ebben a teremtőnapban van a legkisebb feszültség.

A növő hold szakaszában könnyebben megy a szemlélődés, a világhoz való derűs viszonyulás. Ilyenkor jobban tudunk önmagunkra koncentrálni. Ez a hosszú távú tervek "megvágyásának" az ideje.

A vágyak és a célok azonban mást jelentenek a keleti és a nyugati felfogás szerint. Nyugaton a vágy és a cél olyan, mint egy lobogó, amit csatába indulva követni kell. A jövő beteljesülésének zászlaja. Kitűzzük magunk elé, hogy párkapcsolatot szeretnénk, nagyobb házat, jobb fizetést, távoli utazást és így tovább. Hajszoljuk a boldogságot, mint valami tünékeny pillangót, és ha meg is hódítunk egy célt, helyett mindig újabbak és újabbak születnek.

A fogyasztói társadalom kiváló talaja ennek, mindig lesz egy jobb telefonmodell, egy nagyobb képernyős tévé, egy újabb funkcióval felszerelt autó. Kapcsolatainkra is kezd átterjedni ez a szemléletmód, épp ezért "lecserélhetővé" válnak az emberek.

A buddhista felfogás szerint azonban ez okozza a szenvedést: hogy vágyaink fogságában élünk, kiszakítva magunkat a jelenlét teljességének a megéléséből.

Ha a figyelmünk mindig "ott van", ahol épp nem vagyunk, akkor az kettészakítottság, zavarodottság, sőt szenvedés érzéséhez vezet. Erről bővebben olvashattok a Buddhista Misszió oldalán.

A jelenlétet nyugati gondolkodással gyakorolni még nehezebb, mint ha valaki a keleti filozófiákba születik bele, hiszen több ezer éves gondolati kondicionálásról, társadalmi viselkedési sémákról, berögzült szokásokról van szó. Könnyű kimondani: "Légy jelen" - hiszen a világ legtermészetesebb léttudatát fogalmazzuk meg - de megvalósítani?! Lehetetlen lenne?

Nem hiszem. De az biztos, hogy rengeteg gyakorlást és odafigyelést igényel.
Idén az oldalamon és más fórumokon is egyre gyakrabban hallhatunk a jelenlét erejéről. Ennek az az oka, hogy a régi "működésmódunkkal" már egyre kevésbé találjuk meg a harmóniát a világgal. Ha ugyanúgy próbálunk meg viselkedni, reagálni, nem jutunk sehova sem.

Így hát a mai tízmilliószoros nap sem arról szól, hogy szerelmet, lottónyereményt, világ körüli utat álmodjunk magunknak. Épp ellenkezőleg!

Nem KELL vágyni semmire sem. A hétköznapi jelenlét fog kimozdítani bennünket és egy olyan út felé vezetni, amiről most még álmodni sem tudunk. 

Olyan ez, mint Holle anyó meséje. Ott a szép és szorgos lány, miután beleugrott a kútba ugyanúgy viselkedik, mint ahogy mindig is szokott: egyszerűen csak teszi a dolgát. Almát szed, kenyeret süt, felrázza a dunyhát. Ténykedésének aranyeső lesz a jutalma.

Mostohanővére, aki már az arany ígéretének a vágyával érkezik az öregasszonyhoz, nincs jelen a mindennapokban, ellustulva csak a sült galambot várja. Meg is érkezik tétlenségnek eredménye: egy nagy adag lemoshatatlan szurok formájába.

Az arany a nemesedés, az értékessé válás szimbóluma, míg a szurok a visszafejlődésé, az elértéktelenedésé. Ám ez a két "jelölés" a mesében csupán csak az első lépés, nem derül ki, hogyan folytatódik a történet.

Lehet, hogy a szép és szorgos leány elpazarolta mindazt, amit Holle anyónál tanult: nem tudott kilépni mostohaanyja fojtogató bűvköréből, nem használta okosan értékeit, nem építette be a fejlődési tapasztalatait az életébe.
Épp ez lenne most a mi dolgunk is. Olvasóim közül sokan az elmúlt években "kútba ugrottak", saját mélységeikbe merültek, hogy felfedezhessék, milyen értékesek is valójában. Innen már "csak" az a lépés van hátra, hogy mindazt, amit önmagunkról tanultunk, ne a korábbi mostoha közegbe vigyük vissza, mert ott hamar elhamvad.

Hanem éljük át. Nap mint nap.

A legnagyobb változást sosem az hozza, ha végigjárjuk az El Caminot vagy elvégzünk egy spirituális tanfolyamot (vagy meglátogatjuk Holle anyót), hanem ha a hétköznapok szintjén is elkezdünk másképp létezni. Apróságokban. Korábban kelünk. Rendszerezettebben élünk. Kevesebbet aggódunk. Kevesebbet minősítünk. Többet figyelünk. Jobban kiállunk magunkért. Újra felfedezzük azt, kik is vagyunk valójában.

Érdemes a mai napon végigpillantani az életünkön és észrevenni ezeket az apró, ám jelentőségteljes módosulásokat. Én például megszerettem a lecsót. Meg a tökfőzeléket. Vonzódom a természethez. Magamhoz képest hajnalok hajnalán ébredek. Naponta 1,5-2 órát sétálok. Ezek a dolgok önmagukban még nem vezetnek sehova sem. Éppen olyan súllyal bírnak, mint a mesebeli almaszedés vagy kenyérsütés. Annyiról szólnak csak, hogy vegyük észre, ha bizonyos dolgok beértek. És örüljünk ennek a pici kis változásnak. Ezekből épül fel az új énképünk...


Tetszett a bejegyzés? Köszönöm, hogy megosztod másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2018. július 10., kedd

Víz és Föld pecsétje

Újhold és részleges napfogyatkozás a Rák jegyében: 2018.07.13 (04h48p)

Bevezető gondolat: "A bölcs úgy alkalmazkodik a körülményekhez, mint a víz az edény alakjához, amelybe beleöntik." (közmondás)


Péntek 13-án, napfelkelte előtt részleges napfogyatkozás lesz. A jelenség hazánkból nem lesz látható, csak a Csendes Óceán és Ausztrália déli részéről figyelhető majd meg. A következő napfogyatkozás augusztus 11-én lesz, ami viszont már közelebb kerül hozzánk: abból az Észak-Európában élők már elcsíphetnek egy keveset.

Bár látványát tekintve nem lesz a tavalyihoz hasonló pazar, teljes elsötétedés, asztrológiai értelemben azonban sok különlegességet mutat a képlet. A Rák újhold együtt áll az Ikrek csillagkép alfa csillagával, a Castorral.

A mitológiai történet szerint Kasztór és Polüdeukész Léda ikerfiai voltak, akik emberi, illetve isteni apától foganva halandóként és halhatatlanként születtek - származásuk szerint. Ez a legszélsőségesebb ellentmondás: halandóság vs. halhatatlanság. Épp ezért az Ikrek energiához tartozik a dualitás: jó és rossz, fekete és fehér, elfogadott és elítélendő.

Ám ha továbbolvassuk a mítoszt, akkor fényt deríthetünk az Ikrek jegy magasabb szintű megélésére. Mikor Kasztór életét vesztette, bátyja, hogy vele maradhasson, le akart mondani halhatatlanságáról. Végül Zeusz ezt a nemes elhatározást azzal jutalmazta, hogy a fiúkat az égre helyezte, és így jött létre az Ikrek csillagkép.

A bennünk dúló legnagyobb elme-csatát a halhatatlan lelkünk elfogadásáért vívjuk.

Pedig a teljességhez és a megbékéléshez elengedhetetlen, hogy egyesítsük magunkban a halandó és halhatatlan részünket.
A következő izgalmas momentuma az újhold-képletnek ez a két gyönyörű királytrigon - víz és föld jegyekben, amit ráadásul a Plútó oppozíciója "koronáz meg".

Víz és föld pecsétje, ahogy a címben is megfogalmaztam, nem más, mint a földi létezés szimbolikája. A föld az anyag, a testet öltés, a manifesztálódás. minden, ami él, a földből származik, benne gyökerezik, földből születik és amikor meghal, földdé válik. Földelve lenni annyit tesz, mint kiegyensúlyozottan, stabilan állni a világban.

A víz az, ami az anyagot megtölti élettel - a létezés forrása - hiszen testünk és a Föld közel 70%-a vízből áll. Más szóval a folyadékot így is mondjuk: LÉ, ami visszafelé olvasva: ÉL. Bibliai nevekben is találkozhatunk az "él" végződéssel, Mika-él, Gábri-él, Ari-él, Rafa-él - ahol Istent jelenti. (Vagyis a létezés isteni!)

A most zajló - sokszor még láthatatlan folyamatok - erről szólnak: jelen fizikai létezésünket új élettel töltjük fel. Az új élet alapjai az érzelmi viszonyulásunkon múlik, minél elfogadóbbak vagyunk a létezéssel, annál jobban fogunk tudni a világban előrehaladni.

Mint egy folyó, ami ha akadályba ütközik, nem ellenállást generál. Megkerüli, körbeöleli, kitölti vagy akár szép lassan kioldja.
A Plútó szembenállása az újholddal szemben a lélek újjászületése. Vele "dolgozni" szinten csak a teljes megadással lehet. Nem kell értelmezni, megmagyarázni mindazt, ami most végbemegy - lásd Ikrek-energia integrálása: halandó és halhatatlan nem létezhetnek egymás nélkül a teljességben.

Hogy ennek a kissé filozofikusra sikeredett bejegyzésnek valami gyakorlatias megközelítése is legyen: előbb fogadd el a körülötted lévő formákat: élethelyzeteket, kapcsolatokat, anyagi-, netán egészségi állapotokat. Töltsd meg őket önmagaddal. Mert mindez most van.

Formálni csak akkor tudod őket, ha már teljesen kitöltötted.

A víz-állapot a belső mozgékonyság, a lelki alkalmazkodóképesség. Belőle ered mindaz, ami a tettekhez, a célok eléréséhez vezet. De ha LÉ-lekben nem állunk rá készen, akkor még több káoszt, kétségbeesést, zavarodottságot hívunk életre.

Most még ne tegyél semmit. Csak legyél jelen. Mindennek eljön az ideje!


Tetszett a bejegyzés? Köszönöm, hogy megosztod másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2018. július 6., péntek

Átvezetés

Nap szembenállása a Szaturnusszal, Plútóval (2018.07.04-07.06)

Bevezető gondolat: "A szenvedés addig szükséges, amíg rá nem jössz, hogy szükségtelen." (Eckhart Tolle)

♋♑

Az elmúlt napokban a Szaturnusz elkezdte átadni Nap szembenállásnak stafétáját a Plútó részére. A Plútó július 4-én lépett a hatókörbe és három napig együttesen "szembesítik" a Napot, majd július 20-ig, már "csak" a Plútó lesz felelős az állapotunkért.

A két planéta rendkívül intenzív hatást gyakorol ránk, hétköznapi szinten megmagyarázhatatlan feszültséget, félelmet, irracionális aggodalmat, éjjeli szorongást és vele együtt alvászavarokat generálhat - illetve az ezekből adódó fizikai tüneteket is felszínre hozhatja.

Mélyebb szinten: őrült tempóban személyiségformálás zajlik.

Az idén ez a hónap - a 2018-as év tarot-analógiája kapcsán - kiemelt szerepet kap, mivel a Rák jegyet a Hold uralja. Lapozzunk vissza, mit is jelent mindez?

"Az idei év kérdés az, hogy benne ragadunk-e a már megszokott, langyos múltban, a homályos, tisztázatlan helyzetben - aminek kellemessége látszólagos, hiszen napról napra fogyatkozik belőle a táplálék, az életerő? Vagy összeszedjük minden hitünket, bátorságunkat és szembenézünk a változástól való félelmünkkel? Nekivágunk a még felfedezetlen, távoli tájaknak: önmagunkban? (...)

Ne ijedjünk meg attól, hogy most körülöttünk minden átmeneti és bizonytalan. Azokban az élethelyzetekben, ahol már elveszítettük a régi biztonságot, de az új életkörülmények még nem körvonalazódtak kristálytisztán, általában személyiségválságként éljük meg. Minél inkább azonosulunk a félelmeinkkel, annál inkább pánikba eshetünk. De nagyon fontos, hogy ne adjuk át magunkat ezeknek az érzéseknek, nem meneküljünk önáltatásba, újabb élethazugságokba, vagyis ne süppedjünk álomba! A fejlődésnek van itt az ideje!"
(Teljes szöveg: Hold-pont)

A Szaturnusz és a Plútó energiája a totális átalakulás. A Kulcsszavak az asztrológiához című könyv "damaszkuszi élménynek" írja le kettejük összjátékát. Az Újszövetségi történet szerint a hitetlen, gyűlölettől fűtött és elvakult Saul előtt a Damaszkusz felé vezető úton látomásként megjelent Jézus, aki ettől a katartikus élménytől leesett a lováról és megvakult. Később hitével együtt tért vissza a látása is, végül korábbi énjétől megszabadulva Saulból Pál apostollá változott.

Az ilyen szintű átváltozást "pálfordulásnak" is hívja a köznyelv, ami elég negatív dolgot jelent - a köpönyegforgatókat nevezzük így. Pedig az eredeti bibliai történet a legteljesebb személyiségátalakulásról szól, Saul még a legszemélyesebb identitásától, a nevétől is megvált, hogy másik emberként, Pálként tudatosan újjászülethessen.

A látás visszanyerésének szimbolikájával a Mátrixban is találkozhatunk, mikor Neo megkérdezi: "Miért fájnak a szemeim?", s a válasz: "Még sosem használtad őket."

Hirtelen másképp látni a világot - ahhoz képest, ahogy hosszú éveken át gondolkodtunk róla - ijesztő és sokszor bizony fájdalmas élmény.
Ezekben a napokban a Nap a fent leírt két planéta felezőpontján tartózkodva egyszerre érzékeli mindkettő hatását, emiatt erősödhettek fel a fentebb leírt lelki vagy fizikai tünetek.

Jelen időszak konstellációiban, a feszültségek mellett rendkívül sok építő-támogató fényszög-kapcsolatot is felfedezhetünk. Vagyis ha együttműködünk önmagunk átalakulási folyamataival, gyorsan és konstruktívan tudunk haladni. Levetni magunkról a már szűkössé vált énképeket és felszabadítani azt a valakit, akik ezek mögött az elvárások, félelmek, kishitűségek, bizonytalanságok, dühök, frusztrációk mögött már régóta lenni akarunk.

A Rák hónap, még ha érzelmi hullámhegyekkel-völgyekkel teli utazás is, óriásit lendíthet minket előre. Gyorsítósáv...


Tetszett a bejegyzés? Köszönöm, hogy megosztod másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2018. június 30., szombat

Borpillanatok

Kalandozás téren és időn keresztül hazánk borpalettáján

Bevezető gondolat: „Az ivás a szerelem legközelebbi rokona. A bor olyan volt, mint a cseppfolyós csók.” (Hamvas Béla)


Az 1800-as évek végén – az úgynevezett „boldog békeidőkben” – hazánkban virágzott a gasztronómia és vele együtt a borkultúra. Polgári körökben a kulináris dolgok túlmutattak a hétköznapi szükségleteken, az éhség csillapításán. Az ételt és a bort megosztani másokkal egyszerre volt élvezet és társasági esemény.

A 20. század elején az étkezés magasztos kultuszának vége szakadt. A háborúk és az ideológiák nem csak a térképeket rajzolták át, hanem az ételekhez való viszonyulást is. Először a szükség, majd a tömegtermelés vette át a hatalmat a kifinomult ízlés felett. Egy hosszú évszázad kellett hozzá, hogy az ételek és a borok ismét méltó helyre kerüljenek az életünkben.

Ahhoz, hogy megértsük az összefüggéseket az akkor és a most között, érdemes egy kicsit visszautaznunk az időben. 

Magyar Elek és Kugler Géza szakácskönyveit lapozgatva egy olyan korban találjuk magunkat, ami éppen annyira izgalmas, pezsgő és változatos volt, mint napjainkban. Nem is gondolnánk, milyen meglepő és ízletes fogásokat fogyasztottak ük- és dédszüleink.

Az elmúlt évek slágerdesszertje – a macaron – vagy az olaszoktól átvett profiteroll, ott kínáltatta magát minden valamirevaló ötórai teadélutánon. A 19. század előkelősége előszeretettel fogyasztott szalonkát pezsgővel, báránycombot mentamártással vagy vesepecsenyét Harlequin-módra (füstölt szalonnával, sonkával, ecetes uborkával és szardellával megtűzdelve), de még a valódi – kissé horrorisztikus eljárással készülő – teknőclevesnek a leírását is megtaláljuk ezeknek a könyveknek a megfakult lapjain.
Mindezek mellé a pesti ember előszeretettel kortyolt helyben termelt sashegyi vöröset vagy gellérthegyi rizlinget.

Harminc évvel ezelőtt a narancs, a banán kuriózumnak számított és csak karácsony környékén lehetett hozzájutni, Az Ínyesmester ellenben külön oldalt szentel az első narancsnak és megemlíti, hogy ugyan nyáron és kora ősszel is hozzá lehet jutni ehhez a déligyümölcshöz (elég ízetlen és száraz változatban), de a vérbeli narancskedvelők megvárják a november-decembert, hogy eme gyümölcsfogyasztási hóbortjuknak hódoljanak.

Gyermekkorunk banánmentes időszakával egyetemben a korábban szintén virágzó magyar bortermelés- és fogyasztás szintén hosszú évtizedekre mélypontra zuhant. A nagyüzemi „borgyártás” nem csak a minőségnek, illetve a közízlésnek ártott, de sok esetben a termőföld is megszenvedte a kizsigerelését. Ifjúkoromban nem gondoltam volna, hogy rajongásig megszeretem a magyar borokat, mivel a „száraz” egyenlő volt a savanyúval, az „édes” bor pedig több cukrot tartalmazott, mint a kóla.

Szerencsére az utóbbi évtizedekben mind a gasztronómia, mind a magyar borok főnixként újraéledtek hamvaikból. Ám bizonyos dolgok 150 év alatt sem változtak.

Mi, magyarok, szeretünk jókat enni és inni.

Modern korunk Szinbádjaiként tobzódhatunk a hagyományosan ízletes falatokban, reneszánszát éli a tradicionális magyar konyha újragondolása. Az Internettel pedig nem csupán az Ausztráliában élő rokonokkal tarthatjuk a kapcsolatot, hanem gasztronómia terén is kiszélesíthetjük világunkat.
Hatalmas különbség az 1800-as évekhez képest, hogy nem kell a felső tízezerhez tartoznunk, ha minőségi ételeket-borokat szeretnénk kóstolni. Hála a street foodnak, a fúziós konyhának, akár egy közeli utcasarkon is falatozhatunk koreai gőzgombócot, spanyol churrost, mexikói tacost, netán közel-keleti shakshukát.

Míg ételek terén bátran kísérletezgetünk távoli országok ízlésvilágával, addig mind a hazai, mind a nemzetközi fogások mellé szívesen fogyasztunk magyar borokat. Mondhatni egyfajta sikk a magyar borpalettáról italt választani.

Magyarország borai – köszönhetően hazánk földrajzi adottságainak – igazán változatosak és különlegesek.

Egy-egy pohárral kóstolva nem csupán szőlőfajtákat vagy a pincemesterek szívét-lelkét kóstolhatjuk, hanem a táj zamatát is, ami magát a gyümölcsöt megérlelte.

Bort kóstolva olyan élményekkel gazdagodhatunk, ami jóval túlmutat az egyszerű italfogyasztáson.
Ébredjünk hajnalban a Balaton-felvidéken. Olyan varázslatos a hely, hogy az ember egy szempillantás alatt valami romantikus olasz vagy francia regénybe képzelheti magát. A hegytetőről csodás látványt nyújt a reggelt köszöntő Balaton. Az éj feketéje előbb elhalványul, majd rózsaszínesség pirul végül mindent elölt az aranyfényű ragyogás.

Miután beteltünk a színes, széles vásznú élménnyel, kortyoljunk el egy pohár Olaszrizlinget és így nem csupán a szemünkkel, hanem a testünk minden porcikájával magába fogadhatjuk a természetet.
A jó Olaszrizling illata olyan, mint a mandula, íze pedig a frissen harsanó, kissé még kesernyés nyári almára emlékeztet. Ami ropog a fogunk alatt és a leve végigcsordul az állunkon.
A Balaton-felvidék tanúhegyei messzi korokra emlékeznek, talaja őrzi a korábbi sósan hullámzó Pannon-tenger zamatát és a belőle kiemelkedő bazalttufák légiességét.

Ha útra kelünk, délelőtt már az Etyek-Budai borvidéket ízlelgethetjük. Míg a Balaton-felvidék a természet ősi erejét lopja a szívünkbe, addig a megnyugtató erdős-lombos budai táj visszarepít bennünket a múltba, s a rohanó mindennapok lustává, ráérőssé csillapodnak.

Az itt termett Chardonnay eleganciájában felrémlenek azok a boldog békeidők, amikor még minden pillanatnak megadtuk magunkat, amikor minden falat étel, minden korty bor annak a szertartásnak a része volt, amit úgy nevezünk: az élet élvezete a maga teljességében.
A Chardonnay selymesen simogat, ahogy lecsúszik a torkunkon, orrunkba pedig az érett, lédús gyümölcsök illata robban. Nem esik túlzásba az édességgel, hagy még helyett bennünk ahhoz, hogy további élményekkel gazdagodhassunk.

Ebédtájt, ha Szekszárdra látogatunk, újabb időutazás veheti kezdetét. Európa egész történelmét felfedezhetjük az itt termelt borokban. Megfordultak itt a kelták, a trákok, a rómaiak, a törökök – különböző népek jöttek-mentek, elfoglalva majd felszabadítva a földet. Egyedül a szőlő, mint az örökkévalóság mementója – megmaradt.

A terület Kékfrankos rozéja épp ilyen szenvedélyes, makacs élni akarásról tanúskodik. Olyan, mint az erdő mélyén megbúvó apró szemű szamóca, aminek meg kell küzdeni az árnyékokkal és versenyt kell futnia a dúsan növő aljnövényzettel. Ettől jóval karakteresebbé és határozottabbá válik, mint a konyhakertben úri körülmények közt nevelt földi eper. Hozzá hasonlatosan a Kékfrankos is fiatalos akarattal, tettvággyal tölt el bennünket.

Késő délutánunk az egri boroké, amikbe már egy csepp hűvösség, komolyság is vegyül. Éppen úgy, mint a hajnalt követő délelőttön, ismét lecsendesedünk, magunkba mélyedünk. Nincs is jobb társ ehhez, mint a környéken alapos megfontolás, gondos tervezés után összeházasított, fűszeres-gyógynövényes, mély-tüzű Egri bikavér. Ha a szekszárdi Kékfrankos Magyarország történelme, akkor az Egri Bikavér hazánk lelkülete.

Ahogy a szőlőfajták sokféle, kiváló együttműködése létrehozta ezt a cuvée-t, úgy bennünk is megvan az itt élt népek különbözőségéből összeadódó tudás és tapasztalat. De arról sem enged megfeledkezni bennünket, hogy mindezt csak izzó, hosszan égő szenvedéllyel alakíthatjuk át teremtő kreativitássá.
A nap méltó befejezése Tokaj dűlőihez kalauzol bennünket. Ami itt terem, az Hamvas Bor-filozófiáját idézi: „Az ivás a szerelem legközelebbi rokona. A bor olyan volt, mint a cseppfolyós csók.” Még a legszárazabb tokaji borban is felfedezhető a csók édes derengése. Attól függően, hogy mit kortyolunk, végigélhetjük a szerelem sokszínű palettáját.

Van itt játékosan hajlékony Hárslevelű, okosan flörtölő Furmint, kacér Kövérszőlő, érzéki késői Muskotály vagy feledhetetlen Aszú.

Kevés dolog mesél jobban hazánk történelméről, kultúrájáról, az itt élő emberek titkos vágyairól, a hozzáértésről, az elhivatottságról, mint a bor.
Merüljünk hát bele minden korty élvezetébe és hagyjuk, hadd bontakozzon ki előttünk – téren és időn keresztül – az a történet, ami épp bennünket szólít meg...


Tetszett a bejegyzés? Köszönöm, hogy megosztod másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2018. június 26., kedd

Új fényben

Telihold a Rák havában: 2018.06.28 (06h53p)

Bevezető gondolat: "'Hajnal' csak hat betű papíron; jelentőségét csak az tudja, aki ismeri, aki nemcsak szemével látta, hanem lelkével megérezte, aki elmerült a virradás természeti csodájában, aki áhítatosan nézte a keletről jövő rózsás derengést és megérezte a végtelenséget és az örökkévalóságot." (Nadler Herbert)


A nyár kezdetén a leghosszabbak a nappalok, több, mint 16 világos óránk van, míg télen mindössze 8 és fél. A napjárás most érte el a csúcspontját, a napfordulóval átbillent a mérleg és észrevétlenül növekedni kezdett a sötétség.

Az asztrológiai évkör-ábrán a Rák jegye van lent - ő jelöli az éjfélt, míg a téli napforduló Bak-pontja a delet. Látszólag feje tetején áll a világ: a legfényesebb időszak mutat a legsötétebb napszakra. De gondoljunk csak bele, mikor lenne a legcélszerűbb rápillantani a félelmeinkre, a problémáinkra?

Akkor, amikor a "legnagyobb bennünk a világosság" (tudatosság), amikor távolról és nem égető szükségből foglalkozhatunk azok feloldásával.

A legtöbb esetben csak akkor kezdünk "kapálózni", amikor már baj van. Kétségbeesetten próbálunk rendbe hozni egy kapcsolatot, ami lehet, hogy nem is ment volna tönkre, ha időt és figyelmet szántunk volna egymásra. Nem merünk kiállni magunkért a munkahelyünkön, csak nyeljük a feszültséget, míg végül az egészségünk bánja. Folytathatnánk a sort számtalan élettörténettel, amikkel a "sötétségből" próbáljuk felvenni a harcot: depresszív, lehangolt, reményvesztett, elkeseredett állapotokból.

Annyi minden más fontosabb, mint önmagunk megismerése, végül pedig csodálkozva nézzük: elrohant mellettünk az élet.
A teliholdnál a Nap és a Hold - a világosság és a sötétség - kerül szembe egymással, a lehető legtávolabbról, ahonnan kényelmesen és objektíven rápillanthatnak egymásra.
A Rák-Bak tengelyen a személyes felelősségvállalás kérdésével találkozhatunk, amit most a Hold-Szaturnusz együttállása két piros vonallal még alá is húz.

A Bak Holdat talán így lehetne a legjobban leírni: kővé dermedt érzelmeink. Itt őrizzük azokat a sérelmeket, ami miatt nem tudunk bizonyos dolgokat spontán módon élvezni, ami miatt nehezen tudunk kapcsolatot teremteni, helyette inkább falakat építettünk magunk köré. A torony tégláin ilyen felíratok virítanak: kishitűség, aggodalom, küszködés, megfelelni akarás, szeretethiány, bűntudat...

Szörnyeinket száműzzük a pincébe és minden egyes alkalommal, mikor ezekkel az érzésekkel találjuk szembe magunkat - akaratlanul is őket hizlaljuk. Pedig ha felhoznánk őket a fényre - tudatosítanánk - kiderülne sokukról, hogy nincs szükségünk rájuk.

Egy alapos lelki nagytakarítás után sokkal építőbb energiákat is tárolhatnánk tudatalattink alagsorában.

Ezzel a teliholddal, sőt az egész Rák-hónappal új fényben tekinthetünk önmagunkra. Nem sok kell hozzá: "csak" ez a múlt-kisöprés. Ha képesek vagyunk elengedni a sérelmeinkhez való ragaszkodásainkat, akkor olyan érzés tölt el bennünket, mintha tényleg felébrednénk végre. S onnantól kezdve nem csak láthatjuk, de lelkünkkel is átérezhetjük minden egyes hajnal végtelen és örökkévaló derengését.


Tetszett a bejegyzés? Köszönöm, hogy megosztod másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2018. június 21., csütörtök

Legyél nyitott könyv önmagad számára!

Rák jegyébe lép a Nap: 2018.06.21 (12h08p)

Bevezető gondolat: "Tanuld meg szívedet olvasni." (Weöres Sándor)


Az Ikrekben már elindult az a folyamat, ami befelé fordította a figyelmünket: az érzéseink és a bizalmunk tudatosítása felé, de amit a levegős jegyben még "ésszel" felfoghattunk, azt a vizes Ráknál már szívvel kell átéreznünk.

A Rák jegye a víz őselemhez tartozik, vagyis ez az érzelmek és a tudatalatti ösztönök birodalma. A kardinális minőségnél az adott energia uralja és magával ragadja, sőt jó eséllyel vezeti az embert. Amíg a Skorpiónál az Alvilág kanyargós folyóin csónakázunk, a Halaknál együtt úszunk a végtelen óceánnal, addig a Ráknál egy sötét tóba kell belemerészkednünk.

Először ismeretlen és félelmetes, hiszen nem látjuk, milyen mély, miféle élőlények élnek benne. De ha képesek vagyunk átadni magunkat a víz simogatásának, ha behunyt szemmel, kitárt karokkal fel tudunk feküdni a felszínére, akkor a felhők mögül előmerészkedik a telihold és ezüst fénye megváltoztatja a látásmódunkat és felfedezhetjük a vízben - az érzelmeinken keresztül - a csodákat.

Már egy ideje (március-április óta) nagyon átható, intenzív és gyorsan manifesztálódó energiákkal van dolgunk.

Vagyis mind a negatív, mind a pozitív gondolatok, érzések, illetve a világra adott reakciók szinte azonnal testet öltnek.

A ritmusváltás egyre erőteljesebb és nagyon ajánlatos odafigyelni magunkra, hogy olvasni tudjunk a jelekben. Ezeket a jeleket a Rák havában az érzelmeinkbe kódolva találjuk, ezért is választottam  bevezetőnek Weöres Sándort: "Tanuld meg szívedet olvasni."
Pár napja már a Nap belépett a Szaturnusz oppozíció vonzáskörébe és egészen július 5-ig maradnak is összekapcsolódva, majd a Szaturnusz szembenállását a Plútóé váltja. Izgalmas fényszög továbbá a Vénusz-Mars szembenállása a felszálló-leszálló tengelyen, illetve a Merkúr-Jupiter-Neptunusz vizes királytrigonja.

Ebből az égi felállásból is árad az erő, a vibrálás, mégis az a feladat, hogy

az érzelmeink terén és mentén rendet teremtsünk önmagunkban.

Elleshetjük hogyan is "dolgozik" a víz a természetben. Mindent felold, kiold, magába fogad - nézzük csak meg a Grand Canyon helyvonulatát, ahol a Colorado folyó 17 millió év alatt meredek szurdokká formálta a tájat. Mégis mindig szüksége van egy őt megtartó, terelgető folyómederre.

Alapvetően az érzelmeink irányítanak bennünket - a vágyaink, a félelmeink, az álmaink, a kétségeink - amik vagy segítik vagy épp meggátolják a gondolataink, elképzelésein fizikai szintű megvalósulását. Ha kontroll és odafigyelés nélkül történik mindez, akkor kiszámíthatatlan, kaotikus formát öltenek. De ha megtanuljuk helyesen, konstruktív mederbe terelni az érzelmeinket, akkor még a legszilárdabbnak vélt életterületeket is lebonthatjuk, átalakíthatjuk.

Azzal, hogy megváltoztatjuk az adott dologhoz fűződő érzelmi viszonyulásunkat.

Ez pedig nem más, mint az életbe vetett bizalom felfedezése. Másképp nem merészkedünk be a fentebb említett sötét tóba. A Nap e havi szembenállásaival nem csupán rápillanthatunk a legnagyobb érzelmi gátjainkra, az önbizalmunk, önérték-tudatunk sérüléseire, életszorongásainkra, de a Plútó mentén totálisan át is alakíthatjuk azokat.

A felszálló holdcsomópont együtt áll a Rák csillagkép szívében található M44 jelű ragyogó csillaghalmazzal, a Prasepevel. Ez méhkaptárt vagy bölcsőt jelent. Mindkét szimbólum a védelmező anyai oltalom megtestesítője. Itt térhetünk vissza az eredetünkhöz, a halhatatlan lelkünkhöz és születhetünk újjá a feltétel nélküli (anyai) ÖNSZERETET védelmében.

A tengelyen fekvő Vénusz-Mars oppozíciója révén elsősorban a kapcsolatainkon keresztül mérhetjük le, mennyire is vagyunk képesek szeretni és elfogadni magunkat.

A Rák hónap jelentősebb égi eseményei:

A nyári napforduló idején (06.21) a leghosszabbak a nappalok és a legrövidebbek az éjszakák. Ennek elsősorban az északi népek örvendeznek leginkább, hiszen ott a tél hosszú és sötét. Erre az időszakra esik a nyár legnagyobb, ősi kelta hagyományokat felelevenítő ünnepe a Midsummer vagy Litha, aminek szokásairól itt olvashatsz: Az isteni nász ünnepe.

Június 26-án, éjfél környékén, a Mars a Vízöntő 10. fokán megfordul és hátráló mozgásba kezd, egészen augusztus 27-ig tartva ezt az irányt. Akaraterőnk és cselekvőkedvünk kissé megcsappanhat. Ha tehetjük, időzítsük erre a két hónapra a nyaralást, a feltöltődést, hogy utána felfrissülve, összeszedetten láthassunk neki a dolgaink elvégzésének.

06.27-én (15h28p) teljesedik ki a Nap-Szaturnusz oppozíció, kiváló időszak arra, hogy tudatosan rápillantsunk a korábban is említett visszatartó erőkre az életünkben. Ehhez fog másnap, 28-án becsatlakozni a telihold (06h53p), ahonnan az Uránusz kínál kiugrási lehetőséget.

Június 29-én a reggeli órákban a Merkúr az Oroszlán jegyébe köszön be, őt viszont feszíteni fogja ugyanez az Uránusz. Türelmetlenebbek, tapintatlanabbak lehetünk, főképp a munkahelyünkön érdemes alaposan átgondolni, mit is akarunk kimondani.

Július 10-én hajnalban a Vénusz vált jegyet, ő a Szűzbe lép be. Ő a visszafogottságával segít konstruktívabban alakítani a kapcsolatainkat.

Másnap, 11-én a Jupiter előremozdul, előkészítve a terepet a hónap utolsó néhány napját érintő pozitív átmozdulásnak.

A Nap-Plútó oppozíciót 07.12-én, csütörtökön (12h04p) érjük el, majd másnap péntek 13-án (04h48p) részleges napfogyatkozás és újhold lesz. Ha sikerült ebben a hónapban együttműködni a megtisztító érzelmi energiákkal, akkor ezzel az újholddal megkoronázhatjuk a folyamatokat.

A hónap utolsó, jelentős eseménye a 07.16-i, hétfői tízmilliószoros nap lesz.


Tetszett a bejegyzés? Köszönöm, hogy megosztod másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.
Related Posts with Thumbnails