2017. január 19., csütörtök

Önellentmondások

Nap a Vízöntő jegyében: 2017.01.19 (22h24p)

"Az a felnőtt ember, aki el tudja viselni érzelmeinek sokféleségét és ellentmondásait."
(Popper Péter)

A Vízöntő az egyik legellentmondásosabb jegy. A Baknál megtapasztaljuk a határokat, itt pedig szétfeszítjük, felrobbantjuk az ismerős korlátokat. A Vízöntőhöz kapcsolódik minden, ami forradalmi, szokatlan, újító, és ebből adódóan itt vannak azok a dolgok is, amik egyik pillanatról a másikra elavulnak. Ami az 1800-as évek közepén Verne tollából még science fiction-nek hatott, ma már teljesen hétköznapi dolog, hiszen ember járt a Holdon vagy a tengerek alatt, a Föld körbeutazására pedig már nem is szükségeltetik 80 nap. A technikai újdonságok az informatikában, a gyógyászatban, de még a hétköznapokban is szinte követhetetlen sebességgel fejlődnek.

A nagy világkorszakok kapcsán is érintettek vagyunk mindebben: a Vízöntő-kor küszöbén toporgunk. Ennek velejárója a tudomány evolúciója, az életritmusa gyorsulása és az energiák felpörgetettsége. Jóval kevesebb időnk van gyógyulni, döntéseket hozni, az élet kínálta lehetőségekre reagálni. Ezzel nincsen semmi probléma, az élet kisebb-nagyobb léptékben mindig változik, de meg kell tanulni alkalmazkodni mindehhez. A "hogyan?" kérdés megválaszolásához nézzük meg alaposabban a Vízöntő jegyét.

A Vízöntő ura a Szaturnusz, ami ha "jól működik" ebben a jegyben, képes összekötni a régit és az újat, a tradíciót és a haladást. Ehhez azonban szilárd és főképp egyéni értékrend szükségeltetik. Tudnunk kell, mi az, amit feltétlen meg akarunk tartani és mik azok, amiket le kell cserélni. Nem divatból, nem másoknak vagy trendeknek megfelelve - hanem saját igényeinket felismerve.
A Vízöntő levegős jegy, ami azt jelenti, hogy itt elsősorban a gondolkodásunkról, a világfelfogásunkról van szó.
A mostani jegybe lépés kapcsán kiéleződnek a belső konfliktusok, az önellentmondások. Adódik mindez ez a Vízöntő jegy két uralkodójának feszült pozíciójából. Az Uránusz-Jupiter-Plútó kvadrátját a Szaturnusz-Mars kvadrátja is tetézi. Utóbbit ha röviden jellemezni szeretnénk: akkor ez harc az ellenállásokkal. Olyan ez, mintha tövig nyomnánk a gázt, miközben be van húzva  kézifék: le fogunk fulladni. Ha nem oldjuk fel magunkban az ellentmondásokat, könnyen elfáradunk, kimerülünk.

A Vízöntő önmagába véve is haladás,  vagyis ne ijedjünk meg attól, ha még egy kicsit blokkolva érezzük magunkat. Mielőtt előre lépnénk, le kéne választani magunkról a visszahúzó súlyokat. Sok embernél (magamnál is) tapasztalom azt, hogy változtunk. Rengeteget. Tudatosabbá, figyelmesebbé váltunk. Felismertünk ezt-azt. Mégis bizonyos gondolkodási sémák miatt úgy érezzük: megrekedtünk.

Ha a Vízöntő szemüvegén keresztül pillantunk jelen életünkre megláthatunk egy lehetséges okot ezzel kapcsolatban. Igen, változtunk, de a környezetünk még mindig olyannak lát minket, amilyenek voltunk. Bizonytalannak, támogatásra szorulónak, lustának, elesettnek, kihasználtnak... És amíg mi is rajtuk keresztül viszonyítjuk magunkat, nem tudunk továbblépni. Nem elég tudni, el is kell hinni, át is kell érezni, meg is kell élni a változást. Teljes szívvel fel kell lázadni a régi énünk ellen, hogy azzá válhassunk, akik lenni szeretnénk. Ideje levenni az álarcokat...

A Vízöntő hónap égi eseményei:

2017. január 19-én a Nap átlép a Vízöntő jegyébe. Az első negyedév még kissé feszített lesz, de ha tavasztól szeretnénk fellélegezni, új irányokat venni, remek időszak ez a saját értékrendünknek megfelelő gondolati nagytakarításra.

Január 28., szombat meglehetősen mozgalmas nap lesz. Éjjel 1 óra 8 perckor az újholddal kezdődik a kínai holdújév (Tűz Yin Kakas), majd reggel 6:39-kor a Mars belép a Kos jegyébe. Ezzel az előremozdító folyamatok elkezdődnek, de ne rohanjunk! Lassan, türelmesen, akármekkora is a késztetés!

Február 2-án, csütörtökön van Gyertyaszentelő ünnepe, ami a kelta hagyományok szerint Imbolc, ami kiemelt időpont a tisztulásra, tisztításra, gyógyulásra.

Másnap, február 3-án pénteken a Vénusz a Marsot követve átlép a Kos jegyébe és a hónap végéig együtt is haladnak. Az érzések szenvedélyesebbé válását, a szexuális energiák fokozódását hozhatja ez a konjunkció.

Február 7-én, kedden a Merkúr is jegyet vált, belép a Vízöntőbe. Ez újabb élénkítő hatás, ami elsősorban a gondolkodást befolyásolja. Inspiráltabbakká, szellemi szinten motiváltabbakká válhatunk.

Február 10. péntektől a Jupiter retrográd mozgásban lesz, ami lassítani fogja bennünk a tempót, enyhíteni a változtatási késztetéseket.

Szombaton, február 11-én (01h33p) félárnyékos holdfogyatkozásos telihold lesz. A jelenség Magyarországról is megfigyelhető. Gyönyörű oldásokat indíthat el ez a konstelláció, hatása nem azonnal, de fokozatosan érzékelhető lesz.

Február 12-re, vasárnapra tervezzük a következő előadást.

Valentin-nap alkalmából, február 14-én (01h32p) a Lilith belép a Nyilas jegyébe. A Szaturnusz után egy egészen más szinten kezdi meg a hitrendszeri rendrakást.


Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

2017. január 11., szerda

Öreg hold

Telihold a Bak havában: 2017.01.12 (12h34p)

"A mesehősöknek nincs múltjuk, az állandó jelenben élnek. Nem tervezgetnek, hanem cselekszenek, nem elképzelik, hogy hogyan szeretnének élni, hanem konkrét lépéseket tesznek ennek érdekében."
(Boldizsár Ildikó)

Felnőtté válni nem könnyű feladat. Ráadásul a gyermek-lét és a felnőtt-lét határmezsgyéje nem egyértelmű, tiszta választóvonal. A felnőttség nem egy ország, ahova személyi igazolványunk életkor-azonosítója alapján beléphetünk és onnantól teljes jogú polgárokká válunk. Felnőtté válni többlépcsős, lassú folyamat, maga az élet. Tulajdonképpen három fontos, felismerhető állomása mégiscsak van, habár lelkünk kisebb-nagyobb része állandóan ingázik a gyermekség és a felnőttség között.

Először azt gondoljuk, hogy az a bűvös 18-as szám, a nagykorúság lélektana, tesz bennünket felnőtté. Hirtelen minden szabad, ami korábban tilos volt. Lehet legálisan alkoholt fogyasztani, dohányozni, szavazni, hitelt felvenni, házasodni vagy akár horrorfilmet nézni. Hivatalosan kikerülünk a szülők felügyelete és felelőssége alól, de a mai tendenciákat tekintve sokan csupán egyoldalúan élnek ezzel a joggal és még jó 10-15 évig maradnak a "mamahotelek" komfortjában. Az egyoldalúság nem azért van, mert nincs lehetőség elköltözni (hiszen korábban is több generáció élt egy fedél alatt), hanem az anyagi és egyéb felelősség fel nem vállalása miatt.

A második felnőtté válás már nem egy bizonyos életkorhoz köthető. Inkább ahhoz a tapasztalathoz, mikor találkozunk a felelősséggel. Mikor az életnek súlya, nyomatéka lesz. Házasság, válás, egy gyermek érkezése, egy közeli hozzátartozó elvesztése vagy bármilyen olyan esemény, ami kimozdít bennünket a korábbi kerékvágásból.

Az életkori és tapasztalati felnőttség után van egy harmadik is: az önismereti út során szerzett felnőtté válás. Amikor a lehető legteljesebb mértékben vállaljuk a felelősséget önmagunkért. Amikor nem a környezetünkben keressük a megakasztó tényezőket. Amelyik pillanattól kezdve nem a szüleinket, a házastársunkat, a főnökünket, a kormányt vagy az életet okoljuk azért, ha valami nem úgy történik, ahogy mi akarjuk. Amikor egy öregember szemével tekintünk az életre: elfogadjuk a sorsot.

Sajnos gyakran ez a felismerés túl későn vagy talán sosem jön el. De minél korábban az életünk részévé tesszük a felelősségvállalást, annál hosszabb távon élvezhetjük az előnyeit.
A mesék felelősségvállalásra tanítanak bennünket. A szegény fiú nem az anyját okolja a rossz anyagi körülmények miatt, nem hányja a szemére, hogy nem vesz neki kacsalábon forgó palotát, hófehér versenyparipát vagy iPhone 7-et, hanem elindul magának fele királyságot szerezni.
Az út során gyakorolja a döntésekben és a cselekvésben rejlő felelősségvállalás szabadságát, illetve viseli azok következményeit. De ezen keresztül megtanulja az önállóságot, az egészséges önbecsülést és kivívja mások tiszteletét, elismerését. Az élet pedig ennek megfelelően megjutalmazza.

Boldizsár Ildikó idézetét egy picit pontosítanám: a mesehősöknek a jelenében van a múltja, hiszen a szegény legénynek vannak szegény szülei, szegény életkörülményei, lehetetlennek tűnő jövőképe - egyszerűen csak nem ragad bele ezekbe.
Nekünk is van múltunk. Az élet homokórájában percről percre egyre növekszik a múlt-pillanatok halma és fogyatkozik a jövőé. Megmásítani nem lehet a folyamatot, a személyes életórába zárt homokszemcsék mennyisége adott. De a jelenben éléssel a megélt idő minősége változtatható. Tartalmasabbá, értékesebbé tehető.
A mostani telihold képletben egy lélegzetvételnyi momentumra megáll az idő. A sors, a múlt, a jelen és a jövő összekapcsolódik. A Nap-Plútó együttállástól indul az Uránusz, Hold, Jupiter átfutó kvadrátja, amit a Nyilas Szaturnusz és a 22 fokon lévő Halak Kheirón old.

A Bak Nap-Plútó a tudatos és felelősségteljes változtatást, én-transzformációt jelenti. Ha mesei archetípust keresünk hozzá, akkor ő az álruhás öreg boszorkány, aki ha eljön az idő csodás érett nővé változik. Ezek a mesealakok arra tanítanak bennünket, hogy ötvözhető az életbölcsesség és az életkedv, a felelősségvállalás és a lelkesedés, a tapasztalat és a fiatalság. Bár ez az első negyedév ezt most igencsak próbára teszi.

Az Uránusz és a Jupiter jelenléte türelmetlenné, nyugtalanná, túlambicionálttá tehet bennünket. De éppúgy hozhat felismeréseket is. Főképp az elköteleződési problémákra, a lustaságra, az önmagunk túl- vagy alulértékelésére, illetve az ezzel összefüggő szülői mintákra tekinthetünk rá.

A Rákban járó telihold a múlt fénylő árnyéka. Ahhoz, hogy túllépjünk ezeken ki kell lépni, ki kell nőni az árnyékból. És ezt gyakran mélyen, tudat alatt egyfajta árulásnak éljük meg.

A Szaturnusz néhány napig még együtt áll a Kígyótartó csillagkép alfájával, és ez a konjunkció az évben még kétszer (júliusban és októberben) megismétlődik. A Kígyótartó nem más, mint a gyógyítás istene, Aszklépiosz. A másik feloldó-pont, Kheirón, pedig az ő mestere volt.

A Nyilasban és a Halakban a gyógyulás elsősorban nem fizikai, hanem tudati-spirituális szinten zajlik. Aszklépiosz álommal, tudatalatti üzenetekkel hozott gyógyulást. Ez azt jelenti, hogy ők "teszik a dolgukat", a múltsebek begyógyításával nem kell túl sokat foglalkoznunk.

Inkább hagyjuk mindezt a hátunk mögött és induljunk el a felelősségteljes, felnőtt létezést felfedezni.

Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

2017. január 5., csütörtök

A fordulatok éve

2017 az égi események tükrében

"Pár száz évvel ezelőtt...Benjamin Franklin megosztotta a világgal sikerének titkát. 'Amit ma megtehetsz, sose halaszd holnapra.' Ez az ember fedezte fel a villamosságot. Azt hinnénk, többen is megfogadják a szavát. Nem tudom, miért halogatjuk ennyire a dolgokat, de ha tippelnem kéne, azt mondanám, a félelem az oka. Félelem a kudarctól, a fájdalomtól, a visszautasítástól. Néha pusztán a döntéshozataltól félünk. Mert, mi van, ha tévedünk? Mi van, ha helyrehozhatatlan hibát vétünk? (...) A ma lehetőségeit besöpörjük a holnap szőnyege alá, de egyszer csak nem megy. És akkor végre, tényleg felfogjuk, miről beszélt Benjamin Franklin. Hogy jobb tudni, mint sötétben élni. Hogy jobb az ébredés, mint az alvás. És hogy a legnagyobb bukás is, a legcsúnyább, legszörnyűbb hiba is jobb, mintha meg se próbáljuk. "
(Grace klinika című film)

Franklin elhíresült mondata pontosabban így hangzik: "Egy mai tett felér két holnapival, amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra." Benjamin részéről ez nem holmi üres fecsegés volt, hanem aktív, mindennapi életfilozófia. Hiszen az ember mondhat-ígérgethet bármit: igazolni kizárólag a tettei fogják.

Története mesébe illő (vagy egy tarot-beavatással felérő): a szegény szappanfőző család tizenkettedik gyermekéből kalandos, fordulatos életút során az Egyesült Államok egyik legkiemelkedőbb filozófusává, politikusává és feltalálójává nőtte ki magát.

Pedig elnézve a születési képletét nem is volt olyan egyszerű dolga: tele ellentmondásokkal, bizonytalansággal, jó adag maximalizmussal. Na meg kitartással, elszántsággal és bizonyítási vággyal. Illetve némi zsenialitással. Ezek alapján rávághatnánk: könnyű annak, aki ilyen képességekkel születik! Én mégis azt tapasztalom, hogy a tehetségünk szerint élni, a "csillagunkat" követni hatalmas kihívás. Jóval egyszerűbb belesüppedni a bizonytalanságba, az önsajnálatba, a "tömegbe" és sóhajtozva vágyakozni a változásra.

Hiszem, hogy borzasztóan nehéz kitörni a régi mintákból és a megszokott keretekből. Legyenek azok akár családi hagyományok, akár letapadt és gyökeret eresztett gondolkodási sémák. De ahogy az elektromosság felfedezőjének sorsa is mutatja: minden lehetséges.

A "hogyanra" azonban nincsenek bevált módszerek. Gyakorolhatunk különböző praktikákat: meditációt, jógát, agykontrollt, thétát, oldhatunk blokkok, motiválhatjuk magunkat mások szavaival, de én úgy vélem, a legismertebb ókori jóshely homlokzatára vésett szavakban rejlik az igazság: "Ismerd meg önmagad". Nem véletlen, hogy ÖN-ismeretnek nevezzük azt az utat, amely során igyekszünk közelebb kerülni a félelmeinkhez, az elakadásainkhoz vagy akár a bennünk rejlő lehetőségekhez.

Az idő bizonyos szempontból lejárt és új időszámítás kezdődik. Próbáljuk meg a ma lehetőségeit ma megragadni. Nem a múltat, nem az okokat kutatni, hanem létezni. Carlos Castaneda jutott eszembe:
„– Azt hiszed, hogy örökké fogsz élni!
– Nem hiszem azt.
– Hát, ha nem hiszed, mire vársz? Miért vonakodsz megváltozni?
– Felmerült–e benned az, hogy esetleg nem is akarok megváltozni?
– Felmerült. Én sem akartam megváltozni, akárcsak te. Nem örültem az életnek; belefáradtam, mint te. Most nem tudok betelni vele.”

2017 asztrológiai szempontból (is) a fordulatok éve lesz. Véget ér egy nagyon meghatározó hét éves ciklus: a Bak Plútó és a Kos Uránusz kvadrátja. Sőt, hét éven keresztül Nap-Plútó együttállással kezdtük az új évet, ebből is az idei az utolsó. Mit jelent mindez?

Részben megkönnyebbülést, mert a korábbi évek feszültsége oldódni látszik. Mint amikor iskolába járunk, folyamatosan számon kérnek, tanítanak bennünket, nyomás alatt vagyunk, majd egy záróvizsga után végre "kilöknek" minket az életbe. Először felszabadulunk a korábbi terhek alól, majd szépen lassan ráébredünk, hogy most kezdődnek csak az igazi, valódi feladatok. Eddig mások adták a kereteinket, innentől magunknak kell megalkotni azokat. Talán korábban utáltuk azt érezni, hogy az "élet dönt helyettünk", de amikor megtapasztaljuk, hogy a döntés felelőssége a miénk, visszakívánkozunk a biztonságos, szűkös iskolapadba.

Az Uránusz-Plútó "összecsapása" a két legtotálisabb átalakító erő egymásra hatása volt. Elsősorban az individuális énkép felszabadítása, önmagunk meghatározása, a világban való helyzetünk újrapozicionálása zajlott. (Az én esetemben ennek egyik olvasható "bizonyítéka" például ez a blog, amit 2010-ben indítottam.) A hét tanulóév legzűrösebb, legzizegősebb időszaka az utolsó, 2016-os év volt, amikor a Neptunusz-Szaturnusz kvadrátja egy újabb oldalról kezdte bontogatni a falakat (Az átépítés éve).

"A fináléra" a Mérleg Jupiter oppozíciója is bekapcsolódik és egy kissé hektikussá teszi az első negyedévet. Ez részben hitpróba lesz, részben még egy kis takarítás a fentebb említett átalakítások után. A Jupiter-Uránusz-Plútó hármasából hiányzik a mérséklőerő, görcsösen és bizakodóan akarja végre, hogy minden jobbra forduljon. Izgalmas élményeket keres, és nézeteihez önfejűen ragaszkodik. Mint az érettségizett diák, akinek végre szabad dohányozni, inni, hát meg is teszi. Annyi idősen az ember még az hiszi, mindenkinél jobban tud mindent, és számára mindent szabad, mivel túl van egy nehéz megmérettetésen.

Bár a legtöbben már nem tizennyolc évesek vagyunk, a feladat most sem más: fel kell nőni önmagunkhoz. Meg kell tanulni gazdálkodni az idővel (itt és most) és a megvalósítással (élni a lehetőségekkel).
Fontos továbbá az is, hogy integrálni tudjuk a korábbi eseményeket, megtapasztalásokat, élményeket a mindennapokba. A Szaturnusz szextilje erre ad iránymutatást. Rögzítsük, ami értékes, ami valóban a részünket képezi, ami maradandó. És engedjük el azokat a súlyokat, amik visszahúznak.

Január 28-án a Kos jegyébe lép a Mars és kezdetét veszi a Tűz Yin Kakas éve. A kakas szintén ébredésre hív, de korán sem mindegy, mit is hirdetünk a világban. Békét vagy háborút? Őszinteséget vagy látszat-dolgokat? Valódi én-ébredést vagy divatos ezoterikus tanokat?
Az idei év kétféleképpen hozhat fordulatokat: pöröghetünk cél nélkül, mások véleményétől függve, mint a szélkakas - vagy kézbe vehetjük végre (felelősségteljesen) a sorsunkat és fordíthatunk azon a bizonyos keréken.

A Mars ebben az évben végig direkt marad, ilyenkor haladni, menni, cselekedni kell. De ha az évbe lépés Mars-állását vesszük alapul, mikor együtt áll a Neptunusszal: akkor bízzunk az ösztöneinkben, a megérzéseinkben és azoknak megfelelően tegyük a dolgunkat.

A belülről indított cselekvés inspirációnak hívják. Hallgatni arra a hangra, ami megszólít bennünket. Merész, bátor, korábban lehetetlennek hitt dolgokat végrehajtani. Bízni az életben. Merni szabadon gondolkodni. Ébredni végre...

Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

2017. január 2., hétfő

Harmadik állomás: a Bak időkereke

Sorsfordulatok

"Nincsenek véletlenek, minden a gondolataidban gyökerezik - abban, hogy mit akarsz és mit tudsz meglátni egy fordulat mögött."
(Hioszi Tatiosz)

Átléptünk az új évbe - elérkezett a nagy változások ideje.

A korábbi beszélgetések kapcsán a meséken keresztül készültünk fel a ránk váró "életfeladatokra". A kék szakállú herceg várában bolyongva felismerhettük, mennyire korlátozóak, mennyire energiarablók a lezáratlan, szőnyeg alá söpört ügyek és a titkok.

Charles Perrault Nevetséges kívánságok című meséjén keresztül megtanultuk, hogy mennyire fontos helyesen és átgondoltan megfogalmazni azt, mit is szeretnénk.

A Bak jegy állomása ennek a sorozatnak a része, a választott történet a sors felvállalásáról szól, de egyben a 2017-es év átfogó asztrológiai-numerológiai felvezetése is lesz. Így ha csak erre az epizódra vagy kíváncsi, a többire nem, akkor is nyugodtan jöhetsz.

A jelentkezés mindenképp javasolt, hogy tudjunk helyet biztosítani!

Az előadás részletei

Időpontja:
2017. január 15, vasárnap
16-tól 18 óráig (fél négytől már lehet érkezni)

Helyszín:
Park Teniszklub
1114 Budapest, Bartók Béla út 63-65. (bejárat a Fadrusz-Bartók B sarokról)

Az előadásra a belépés 1.000 Ft, várunk szeretettel!

2017. január 1., vasárnap

Csillagsorsok

A 2017-es év számmisztikája

"Aki saját erőből önmagának urává válik, az olyan, mint a sarkcsillag: mozdulatlan, és a Világmindenség őkörötte kering."
(Konfuciusz)

Az év során rengeteg viszonyítási alapot találunk az új kezdetekre. Nekünk, asztrológusoknak ilyen a tavaszi napéj-egyenlőség, Kínában a holdújév, Tibetben a Losar, személyes fordulópontok pedig a születésnapok. A nyugati világban a szilveszter éjféli pezsgőpukkanás vezet át bennünket egy új esztendőbe. Ez utóbbi egy általánosan elfogadott társadalmi egyezményt és nem a Nap vagy a Hold járását követi. Mégis jelentős, hiszen mától számítva 365 napon keresztül 2017-et mutat a telefonunk, a számítógépünk kijelzője, a naptár az íróasztalon, ez az évszám kerül minden szerződésre és az idén világra születő babáknak ez lesz létezésük mérföldköve.

2017 numerológiai vonatkozását az adja, hogy nap mint nap használjuk ezeket a számokat, időmérő jelentőséggel ruházzuk fel, így egyfajta "lenyomatot" hozunk létre. Jung megközelítésében az archetípusok azok az első lenyomatok, amik az emberiség kollektív tudatalattijába bevésődtek. A legősibb archetipikus rendszer pedig a tarot, ami képeivel könnyebben érthetővé tehetjük ezeket a szimbolikus (numerikus) üzeneteket. A tarot részben ok-okozati összefüggésekre mutat rá, ezért érdemes mindig az előzményeket is figyelembe venni.

2016-os év (A falak szelleme) meglehetősen dinamikus kimozdulásokat, derült égből villámcsapásként megélt helyzeteket hozott. A világról alkotott biztosnak vélt elképzelések keretei kezdtek szétrepedezni. Olyan dolgok történtek velünk, amiket korábban elképzelni sem tudtunk (vagy nem akartunk). Betegségek, balesetek, halálozások és egyéb veszteségek fordultak elő, amik személyesen minket vagy a környezetünkben élőket érintettek. Szilárdnak hitt emberi kapcsolatok bomlottak fel hirtelen, gyakran mindenféle érthető magyarázat nélkül. Öntudatlanul vagy egészen tudatosan falakat bontottunk.

Van azonban egy pozitív vonzata is ennek az átrendeződésnek. Az elengedés, a lezárás - bár rendkívül fájdalmas folyamat - lehetőséget ad az újrakezdésre.

Az új reménység csillagai

A 17-es szám hagyományosan az új reménység száma, amit a hamvaiból újjáéledő főnix testesít meg. Pallas Athénének szentelt athéni Akropolisz Parthenónja is hordozza ezt a számot: oldalról 17, szemből 8 oszlop szegélyezi, így az épület egyesíti magában az emberi és a kozmikus rend igazságát.

Az előző év egy rendkívül fontos epizód volt. Ha ugyanis nem vagyunk-voltunk jó helyen egy munkában, egy kapcsolatban vagy általánosságban az életben - akkor a velünk történt események ebből próbáltak meg bennünket kimozdítani. Azért, hogy végre a saját csillagunkat követhessük. A 17-es laphoz én ezt a kérdést szoktam feltenni: "Ismered saját személyes rendeltetésedet?"

Személyes rendeltetésünk az, amikor beteljesítjük, valóra váltjuk, átéljük a sorsunkat. Amikor azt érezzük, hogy az életben a "helyünkön vagyunk". Amikor sarkcsillagként ragyogunk, és másokat is képesek vagyunk vezetni, motiválni, inspirálni.

Shakespeare ezt mondja a Julius Caesarban:
"Nem csillagainkban, Brutus, a hiba,
Hanem magunkban, kik megbókolunk."


A 17-es évben továbbra is kereshetjük a külső körülményekben, másokban, a csillagainkban a hibát, megtörhetünk az élet súlyától vagy akár kézbe is vehetjük végre sorsunk alakítását.

Kulcsszavak: alázat, hit és önismeret

 A 17-es tarot lapon (Csillag) egy női alak látható, aki az egyik korsóból a földre önti a vizet a másikból a vízbe locsolja. A földbe a remény, az újjászületés, az ébredés magvait vetettük, és bízunk benne, hogy a mindennapos, gyakorlatias tartalmú kívánságaink előbb-utóbb kihajtanak.
A vízbe öntött víz az elvárások nélküli cselekedet, az áldozat bemutatása. Alázattal és bizalommal lenni (kinek-kinek hite szerint) az Univerzum, Isten, egy nagyobb Világrend felé. Közben pedig nem a sült galambot várni, hanem egyszerűen csak tenni a dolgunkat. Öntözni a virágokat.

A kívánságoknak óriási a hatalma. De ahhoz, hogy azok valósuljanak meg, amit ténylegesen akarunk, összhangba kell kerülni önmagunkkal. A "szavainkkal" vágyhatunk akármire, ha a szívünk félelmet, bizonytalanságot, hitetlenséget pumpál. Figyeljük csak meg! Minden, amit könnyű szívvel kérünk: felemel. Minden, amit görcsösen akarunk: mélyebbre húz. Ha a 2016-os évben nem valósul meg az összehangolódás önmagunkkal, akkor mielőtt most bármibe is belekezdenénk, ne hagyjuk ki a letisztulásnak ezt a lépést. Különben a káoszból csak újabb káoszt teremtünk.

Sorsfordulat

A 2017-es év a teozófikus redukció alapján, mikor a számjegyeket egyesével összeadjuk 10-es, illetve tovább bontva 1-es évet ad ki. (2+0+1+7=10, 1+0=1)

A 10-es a Sorskerék megfelelője, az 1-es a Mágusé. Ez hatalmas adomány: tudatosan vehetünk részt saját jövőképünk megalkotásában. Mindkettő igen pozitív, igen erőteljes lap, ezért várhatóan egy harmonikusabb, kellemesebb év vár ránk, mint amilyen a 2016-os volt.

Mindig, minden helyzetben önmagunkból teremtünk. Gondolataink, érzéseink formálják a világot. De a cselekedeteink teszik láthatóvá azokat. Éljünk bátran a kínálkozó alkalmakkal. Nagy pozícióváltások jönnek az élet minden területén - új szerelmek, költözések, munkahely váltások, születések, vállalkozások. Lehetőségek, amikre nyitottnak kell lenni, amiket érdemes megragadni. Igen ám, de ilyen erőkkel "dolgozni" felelősség.A sorskerék nem csak felfele emelkedik, de lefele is zuhan. Hogy mi melyik irányt éljük át az a belső mágusunkon múlik.

Crowley eredeti tarot-csomagjában három Mágus található: fehér, fekete és a transzcendens mágus. Az első minden pozitívan (mondhatni hurrá-optimizmussal) akar megteremteni, a második kizárólag öncélúan és önös érdekektől vezérelve használja imaginatív erejét, míg a harmadik egybeolvasztja a fényt és az árnyékot. Saját maga alakítja a sorsát, de nem akarja magához igazítani a sorsot.

Az előttünk álló év a ritmusokról szól. A csillagok sajátos ritmus szerint járnak az égen, a sorskerék szintén egyéni ritmus szerint forog és a szívünk dobbanásának, a lélegzetvételeinknek is megvan a maguk üteme. Ha ezt a hármat sikerül összhangba hoznunk, gyönyörű dallamok csendülnek idén fel...


Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

2016. december 28., szerda

Változás küszöbén

Újhold a Bakban: 2016.12.29 (07h54p)

"- Az idő mindent megváltoztat.
- Mindenki ezt mondja, de ez nem igaz. Csak a tettek hoznak változást. Ha nem csinál semmit sem, minden pontosan ugyanúgy marad."
(Doktor House című film)

Latinul a "facies" szó azt jelenti, arc, arculat. A kifejezést többek közt a kőzettanban használják olyan tulajdonságok összességére, amik az egykori keletkezés viszonyait, körülményeit tükrözik.
Facies (M22) annak az állócsillagnak is a neve, amivel a Bak újhold összekapcsolódik. Ez a Tejúton, a Nyilas csillagképben található, a kifeszített íjhúron, pont a kentaur szemei előtt. Valójában nem is állócsillag, hanem egy ködös gömbhalmaz, ami 75.000 csillagot tartalmaz.
Hogyan függ össze a kettő? Pontosan úgy, ahogy az óév az új évvel.

A legtöbben szeretjük az új évet. Ilyenkor bezárhatjuk a régi, sűrűn teleírt naptárat és kinyithatjuk a még tisztát, az elejétől a végéig üres lapokkal. Hiszünk benne, hogy ezzel a mozdulattal az életünkben is új fejezetet nyithatunk. Ezért teszünk újévi fogadalmakat, ezért ígérjük meg magunknak, hogy az előttünk álló évben minden más lesz. Többet fogunk sportolni, egészségesebbek leszünk, megtaláljuk végre a szerelmet, a nekünk való munkát vagy az életcélunkat.

Ám a naptárlapok gyorsan telnek, a fogadalmak pedig gyorsan elkopnak. Hiába az újrakezdés üdítő frissessége, a lustaság, az önbizalomhiány, a fásultság, a bátortalanság, a céltalanság szép lassan átszivárog az új év mindennapjaiba. Facies - a korábbi körülmények bennünk is nyomot hagynak. Az arcunk, az énünk azonossága minden tapasztalatunk összessége. Az aggodalom ráncaiból megpróbálhatunk sminkkel elégedett ragyogást varázsolni, de tartóssá csak akkor tehetjük, ha részünkké válik a belső kisugárzás. Múltunk az életünk elengedhetetlen része, de a tükörben mindig a mai arcunkra tekintünk...

Facies tehát a múlt, ami jellemző ránk, a tulajdonságaink összessége. Mihez kezdünk vele? Csiszolgatjuk, hogy szebb és nemesebb legyen?

Facies a Nyilas csillagképben azt jelenti, "ami az arc előtt van". A Nyilas a távlatokat szimbolizálja, a magasabb jövőcélt, ami felé a tekintetet irányítjuk. Ha célba veszünk valamit az arcukról minden érzelem eltűnik, csak a koncentráció, a fegyelem és a figyelem marad. A múlt és a jövő megszűnik, csak az előttünk álló feladat marad. A Nyilas szeme előtt pedig számtalan - hetvenötezer - csillogó, fényes, reményteljes cél lebeg. Csak választania kell, melyiket is akarja.
A Bak újhold asztrológiailag egy katalizátor. A Nap, a Hold, a Merkúr és a Plútó együtt állnak, ami azt jelenti, hogy az akarat, a vágy, a gondolat és a teljes átalakulást hozó erő a "fókuszpont". Sokat beszéltünk már róla, hogy a gondolatainkkal teremtünk, ez az előttünk álló évben még kézzel foghatóbbá válik majd. A pozitív hozzáállás éppúgy szinte azonnal érzékelhető lesz, mint a borúlátás.

Gyakori szófordulatom, a "vigyázz, mit kérsz, mert még megkapod!". Egyszer valaki azt mondta erre, hogy mindig azt kapjuk, amire vágyunk, de a tudatalattink felülírja a tudatos mintákat. Ezért kell tisztába lenni a korlátainkkal is, nem csak átadni magunkat a sóvárgásnak. Ha tudjuk, mi akadályoz, módosíthatunk rajtuk. Ha esetleg listát írunk a 2017-es év terveiről, erről se feledkezzünk meg. Azt is lássuk, hogy eddig miért nem engedtük be az életünkbe azt, amit megálmodtunk. Múlik-e egyáltalán rajtunk, van-e hatalmunk változtatni.

És arról se feledkezzünk meg, hogy előbb-utóbb mindig megkapjuk, amit akarunk, bár lehetséges, hogy nem úgy, nem akkor és nem olyan formában. Boldog párkapcsolatot szeretnénk? Lehet, hogy előbb ahhoz ki kell lépni a már boldogtalan régiből. A hozzánk illő hivatást keressük? Előfordulhat, hogy ahhoz fel kell mondanunk a munkahelyünkön. Sosem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Számos dolog, körülmény rajtunk kívül áll. Válasszuk szét ezeket attól, amit mi hozzáadhatunk.

Mindenekelőtt azonban azt kell tudnunk, mire is vágyunk, különben csak vaktában "lövöldözik" az a Nyilas. Egységben kell lenni önmagunkkal: szívvel-lélekkel, a gondolatainkkal, a hitünkkel. Ez az első lépés és ez a legnehezebb. De most még ehhez is kapunk támogatást, a Mars-Neptunusz-leszálló holdcsomópont együttállástól. Bízzunk a megérzéseinkben, az ösztöneinkben és hagyjuk, hogy azok vezessenek minket. Ez abszolút részvételt jelent sorsunk alakításában. Az idő nem, a cselekvés azonban elhozza a változást. Merjünk reagálni, mozdulni, ha lehetőségek adódnak!

Határozzuk meg a céljainkat, a jövő évünket. Nyissunk új fejezetet, naptárat - sőt akár új életet is. De ügyeljünk arra, hogy minden új bejegyzés a fehér lapokon megvalósított tettek és ne várakozások legyenek. Cselekvő év előtt állunk!


Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

2016. december 22., csütörtök

Boldog karácsonyt!

"A karácsony a szeretet, és ádvent a várakozás megszentelése.
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár – jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel.
Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van.
Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától.
Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását.
Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár." (Pilinszky János)

Áldott ünnepet kívánok szeretettel:
Eszter

2016. december 21., szerda

Sorsfogalmak

Bak jegybe lépés és téli napforduló: 2016.12.21 (11h45p)

"Szerte a világon emberek milliói küzdenek azért, hogy életüket örökre megváltoztassák, könnyebbé tegyék; eközben azonban nekik is fájdalommal kell tudomásul venniük, hogy a megoldásokat nem a körülmények diktálják.
A sorsunk bennünk van."
(Shirley Maclaine)

Annyit hangoztattam már, hogy "sorsfordító időszak előtt állunk", hogy úgy döntöttem, utánanézek a kifejezés eredetének, hátha a nyelvészeti és kulturális megközelítések segítenek ennek értelmezésében. Kemény fába vágtam a fejszémet, mivel már az idézetkeresésnél kiderült, hogy kétféle embertípus létezik: az egyik a sorsban hisz, a másik a véletlenekben. Nem szeretnék állást foglalni, sem senkit meggyőzni, csak megosztok veletek néhány gondolatot. Maradjon mindenkinek a legintimebb ügye, hogy a végzetben, Istenben, Univerzumban vagy a Nagy semmiben hisz.

Az emberek szeretik maguk irányítani az életüket. De vannak olyan események, helyzetek, amikor elveszítjük ezt a kontrollt és igyekszünk magyarázatot találni a miértekre. Nem volt ez másképp a régi korokban sem. Az emberen túlmutató elképzelések - teremtésmítoszok, istenségek - mind-mind valami "felettünk állóra", "nagyobb rendezőelvre" irányulnak. A tudományos világkép elterjedésével egyre szélesebb a szakadék a racionális és a logikával fel nem fogható jelenségek között. Pedig talán ott van a híd: a tudomány magyarázatokat keres, a hit megnyugtató magyarázatokkal szolgál.

De térjünk vissza a sors fogalmához.
A Földközi tenger partjain élők éppúgy hittek a sorsban, mint azok, akiknek földjét az északi jeges tenger hullámai nyaldosták. A legelterjedtebb nézet szerint három istennő felelt minden halandó és halhatatlan létezéséért. A legidősebb fonta és sodorta az élet fonalát, a középső kimérte az élet hosszát, végül a legifjabb kérlelhetetlenül elvágta azt, amikor elérkezett az idő. De állt felettük is állt valami, talán egy még magasabb univerzális törvény: hiszen ők csak a sors fonaláért voltak felelőssek, nem ők határozták meg azt.

(A görög mitológiában Klóthó, Atroposz és Lakheszisz a nevük. Érdekes adalék, hogy Atrophosz és Lakheszisz két rendkívül veszélyes, halált okozó élőlénynek örökítette tovább a nevét. Előbbi a nadragulya vagy álomhozófű, amiből az atropint nyerik, utóbbi pedig a néma csörgőkígyó (lachesis muta). A legidősebb lett a "legfiatalabb névadó". 1977-ben fedeztek fel egy transzmembrán-fehérjét, Clotot, amit fiatalság-proteinnek vagy hosszúélet-hormonnak is titulálnak.)

Visszakanyarodva délről északra, a nornák "A völva jövendölése" szerint figyelembe vették az előző életek tapasztalatait is (karma) és ennek alapján formálták a "Tartozást", illetve "Választottak léteket" az idő gyermekeinek. A völva (vulva) az élet kapuja, az élet eredete, de a köznyelvben szelepet, továbbá kockavető poharat is jelentett. A női méhet latinul uterusnak nevezik, ami viszont eredetileg a palack szóból származik. A tarot 13-as lapján egy palackot láthatunk, aminek a dugója, szelepje kinyílik - épp mint a születésnél. Vagyis az egyiptomi hagyományok is újjászületésről és nem egyetlen létezésről beszélnek.

Maga a "sors" kifejezésünk a latinból került át hozzánk és eredetileg jóslatot, sorsot, sorsolópálcát vagy osztályrészt jelent. A fátum = végzet, vagyis valami, ami bevégeztetett. Szintén latin származék és "mondást, nyilatkozatot" is jelent. Valami, amit kimondtak ránk (vagy amit mi mondunk ki magunkra). Etimológiailag tehát a sors olyasvalami, amit ránk osztottak, ami karmikusan osztályoz bennünket.
De ez csak az alap... Hol jövünk hát mi a képbe? Ahogy jó tíz éve megfogalmaztuk Zita barátnőmmel: "a létezés isteni, de a választás emberi". Sorsunk irányítása az, hogy a válaszutakhoz érve döntéseket hozhatunk. Mit gondolunk arról a helyzetről? Hogyan viszonyulunk hozzá? És merre indulunk tovább?
A téli napforduló (magyarországi) képlete egy hatalmas sorskerék. Nap az MC-n lehetőség annak tudatosítására, hogy felelősséggel tartozunk a sorsunk, az életünk alakulásáért. Felelősségünk addig tart, ameddig őszintén, tiszta lelkiismerettel tudunk magunknak és másoknak is felelni. Szavakból, gondolatokból építjük folyamatosan a "fátumot", amit pedig cselekedeteinkkel hívunk életre és alakítjuk kézzel fogható sorssá.

Az, hogy a földi létezés milyen fonalakból szövődik, milyen családba, anyai helyzetbe, körülményekbe születünk bele és hogy mindez meddig tart - nem rajtunk múlik. E két dolog felett nincs hatalmunk. De hogy a kettő közt, a születés és a halál közt mi történik - az viszont rajtunk múlik.

A sorsfonalak hálóvá szövődnek. Minden újabb találkozás kapcsolódást hoz létre ebben a szövetben és ha kihúzunk egy szálat, az egész rendszer ismét megváltozik. Együtt vagyunk részesei a létezés alakításának, így nem csupán magunkért, hanem másokért is felelősek vagyunk. Döntéseink továbbgyűrűznek.

A képlet rámutat arra, hogy a szó, a gondolat micsoda hatalom! (Merkúr-Plútó együttállás a Bakban) Nem mindegy mit mondunk magunknak és másoknak, milyen gondolati "programot" futtatunk. Ezt felismerve és ezen változtatva tudunk kitörni majd a sorsfordulatok irányába (Uránusz-Jupiter-Szaturnusz fényszög-kapcsolódás).

Ez vár ránk a Bak hónapban:

2016. december 21. (11h45p) a csillagászati tél kezdete. A természeti népek felfogásában ez a fény születésének ünnepe (Yule), aminek szokásait mai napig őrizzük karácsonyi hagyományainkban. Manapság a karácsony ünnepe december 24-től 26-ig tart.

A Bak hónap és az idei év utolsó újholdja december 29-én, csütörtökön lesz (07h54p). Az év vége minden esetben lehetőség az új célok kitűzésére, az újratervezésre, most ennél az izgalmas újholdnál még hatékonyabban tehetjük meg mindezt.

A 2017-es évet utoljára még egy Plútó-Uránusz kvadráttal köszöntjük, de ezzel véget ér egy hét éves ciklus. Eddig tanultunk, tapasztalatot gyűjtöttünk, innen következik a gyakorlati megvalósítás, a megélés.

2017. január 3-án a Vénusz átlép a Halakba és csatlakozik a Neptunusz-Mars-Hold, illetve leszálló-holdcsomópont stelliumához. Fokozódik az érzékenység, az érzelmesség, de le is tisztul mindez. A kapcsolatainkra ezzel az intuitív odafigyeléssel pillanthatunk rá. Hallgassunk az emberekkel kapcsolatos megérzéseinkre: engedjük, akinek mennie kell, fogadjuk azt, akinek meg kell érkezni az életünkbe.

Január 4-én, szerdán a Merkúr visszahátrál a Nyilasba, így könnyen megeshet, hogy az ünnepek utáni első héten nehezünkre esik visszarázódni a munkába. Ha megtehetjük, halasszuk el a nagy, felelősségteljes döntéseket egy kis időre.

Január 7-én a Nap együtt áll a Plútóval, így kiéleződik a Jupiter-Uránusz t-kvadrátja és egészen január 18-ig ez meg is marad. Ha változásokat akarunk elindítani, akkor ez az időszak lesz a legkedvezőbb. 9-én hétfőn a Merkúr is direkt lesz és egészen január végégi az összes planéta előrehalad. Ez a tervezés, az átszervezés és a koordinálás ideje.

Január 12-ére, csütörtökre esik a hónap teliholdja, ami szintén rámutathat az akadályozó tényezőkre, azok feloldására. Néhány órával később a Merkúr átlép a Bakba. Amit ezekben a napokban elhatározunk, azok a döntések nagy jelentőséggel bírnak. Válaszutak - önmagunk felé.


Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

2016. december 19., hétfő

Láthatatlan erő

Halak jegybe lépő Mars: 2016.12.19 (11h23p)

„Hatalmas energiák szabadulnak fel az emberi életben akkor, amikor nincs eltérés abban, ahogy gondolkodunk, amiben hiszünk, és ahogyan élünk.”
(Jiddu Krishnamurti)

Az év végéhez közeledve lassan elcsendesülünk. Nem csupán azért, mert véget érnek az ünnepi előkészületek, a vásárlás, a főzőcskézés, a takarítás, a felfokozott rohanás, hanem mert az égi energiák is egy pillanata elcsitulnak. Épp úgy, mint amikor egy fontos lépés előtt állva nagy levegőt veszünk, hogy összeszedjük minden bátorságunkat mielőtt belevágnánk...

Többször írtam már, hogy nagy (energetikai) átmozdulás küszöbén vagyunk. A csillagok felettünk sajátos ritmusban és időminőségben mozognak. Mi idelent a Földön igyekszünk kiragadni egy-egy viszonyítási alapot, hogy a folyamatokat értelmezni tudjuk, de a szövevényes összefüggéseket és egymásra hatásokat elég nehézkes szavakba tömöríteni. Az, ami most az égi palettán kirajzolódik (legalábbis számomra) olyan különleges, hogy szinte csak villanásokat tudok közvetíteni. Az érzetek jóval tisztábbak, mint ahogy kifejezhetem azokat.

A képlet szinte valamennyi eleme olyannyira jelentőségteljes, hogy bármelyiket kiemelhetnénk: a Jupiter és az Uránusz oppozícióját, a Szaturnusz oldását, a Plútó kvadrátját, vagy akár a holdcsomópont tengelyen szemben álló Holdat és Neptunuszt. De ez még egy asztrológus számára is olyan rengeteg információhalmaz, hogy muszáj leegyszerűsíteni.
Így most kizárólag a jegyet váltó Marsra koncentrálunk. A többivel úgyis lesz módunk és lehetőségünk foglalkozni, mivel a lassú mozgású planéták fényszögei meghatározzák a jövő évünk első negyedét.

A Halakba lépő Mars ennek a folyamatnak az előkészítő "cselekvési stratégiáját" mutatja. Arra ad választ, hogyan tudunk a lehető legjobban alkalmazkodni a 2017-es változásokhoz. Az aktív részvétel ebben most érdekes módon passzivitást jelent.
Egy olyan kultúrában, ahol a "mindig tenni kell valamit" alapelv működik, elég körülményes az elengedésben rejlő roppant erőről beszélni. Még az alvás gyógyító-feltöltő energiát is alig tudjuk hasznosítani a rengeteg stressz, a túlpörgetett gondolkodás miatt. A megfeszített életmód oldása is gyakran valami aktív tevékenység vagy szélsőséges tompítás: alkohol, drog fogyasztása, fájdalom- és szorongáscsillapítók szedése.

Időszakos enyhülések. Pedig ez a spirituális erő mindenkinek a rendelkezésére áll, jobban lehet belőle töltekezni, mint bármiből. Mindig elérhető, mivel ott van legbelül.

A kínaiak úgy hívják: "shen". Nekünk nincs rá igazán szavunk, a leggyakrabban talán szellemnek fordítják. A nyugati ember a szellemiséget az elméhez, a gondolkodáshoz köti, míg keleten a szívhez rendelik. A spiritualitás is gyakran inkább valami intellektuális, "fejben véghez vitt" tevékenység, nem pedig teljes önátadás. Ha Istenről beszélünk, mi felfelé próbáljuk őt elhelyezni, valami felettünk álló létezőként gondolunk rá, míg keleten "odabent" keresik. Most ki kellene lépnünk a fejünkből, a mindent irányítani akarásból, a cselekvés kényszeréből ahhoz, hogy valóban a fejünkben lehessünk, tudatosan irányíthassuk az életünket és előremutató módon tevékenykedhessünk.
A Halak Mars ezt a shen-erőt mozdítja meg leginkább.

Az elmúlt hónapban lehetőségem volt kipróbálni a yin jógát, ahhoz hasonlítanám leginkább a mostani folyamatokat. Ott a gyakorlatok végrehajtása nem izomból, nem ellenállás megteremtésével, hanem megengedéssel történik. A belső sugallatok, a légzés és a gravitáció segítségével.
A jóga lényege  nem az, hogy a határainkat, a tűrőképességünket feszegessünk, hanem hogy felismerjük jelen állapotunk (gondolkodásunk) határait, tartsuk tiszteletben azt, és annak mentén kezdjük el a finom, óvatos munkát. Így tudjuk összekapcsolni a testünket, a lelkünket és a szellemünket. A magunk módján, a saját lélegzetvételünk ritmusában...
Tudjuk, hogy elérkeztünk egy bizonyos határhoz. Lehet ez egy életszakasz, egy kapcsolat, egy helyzet lezárása vagy egyszerűen csak az év vége. Ha úgy érezzük, eleget rohantunk, eleget feszültünk, s főleg, ha úgy érezzük, mindez nem vitt minket előbbre, akkor ideje változtatni a hozzáállásunkon.

Keressük meg az a láthatatlan erőt, ami a szív csendjéből ered, ami olyan hatalmas, hogy uralni tudja a csapongó, szétziláló gondolatainkat, ami fókuszálni tudja az elszántságunkat, ihletettebbé teszi a cselekvéseinket és ezáltal fokozza a teljesítőképességet.
Ha összhangba tudjuk hozni a hitünket, a gondolatainkat és azt, ahogyan megéljük-megvalósítjuk mindezt hatalmas erők birtokába kerülünk. És azt képesek leszünk másokkal is megosztani.


Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

2016. december 13., kedd

Jelenlétünk ajándéka

Nyilas-havi telihold: 2016.12.14 (02h06p)

"Létezik egy megfoghatatlan ajándék, amely többet ér, mint bármi, amit a kezünkbe foghatunk. Ezt nevezem önmagunk odaajándékozásának vagy jelenlétünk ajándékának." (Gary Chapman)

Az idei év utolsó teliholdja már előrevetíti nekünk a jövő év alapenergiáit. Ráadásul mindezt egy nagyon izgalmas és látványos fényszög-kapcsolattal teszi, amiről nekem egy óriási karácsonyi csomag jutott az eszembe. (Szépen be is rajzoltam a horoszkópábrába. 😀)

Ajándék benne a feszültség, hiszen felhívja rá a figyelmünket, hogy itt az ideje bizonyos dolgokon változtatni. És ajándék az is, hogy az elakadások felismerésében ott a kétirányú feloldás is. Útmutató ahhoz, hogyan és milyen módon tudunk a lehető legjobban helytállni.

A Nyilas Szaturnusz tudatosítására - vagyis a Nap-együttállás megtapasztalására - egy éve volt már lehetőségünk, s most jó ideig ez lesz az utolsó, mert jövőre a Szaturnusz-Nap konjunkcióval már a Bak jegyben találkozunk. Ott pedig már teljesen más lesz a feladat. De addig nézzük, mivel is foglalkoztunk az elmúlt háromszáz-valahány napban:

"Mostanság nehéz elkerülni a "szétesést", mert a határok lebontása így zajlik. Minden, ami ismerős: biztonságos. Akkor is, ha negatívum - megalázás, bántás, számonkérés, szeretetlenség, bűntudat - ezekben a közegekben vagyok otthon. Így hát folyamatosan ezekből a jól ismert panelekből építem fel magamat. Ha megfogalmazódik a vágy a változásra, az is belőlünk fakad. Viszont új útra lépni mindig kihívás. El kell hagyni az ismerőst, szét kell hullani annak, ami volt, hogy létre jöhessen egy új személyiség, aki tudja, milyen szeretve lenni, szabadon dönteni, örömmel létezni, szárnyalni, megélni a bőséget." (Teljes szöveg: A falakon túl)

Kinek-kinek az életében végbe ment ez a bizonyos széthullás: rendíthetetlennek hitt dolgok rendültek meg, biztosnak vélt bizonyosságok kérdőjeleződtek meg bennünk.

Egyéni és kollektív szinten egyaránt zajlik ez a hihetetlen változás. Ám most mindez nagyon mélyen, sejtszinten történik, hogy az eredményeket és a következményeket nem láthatjuk tisztán. Mondhatjuk úgy is: sorsátalakító folyamat kellős közepén vagyunk.
A Nyilas-Ikrek telihold alapvetően tanító tengely, ami a hozzá kapcsolódó Szaturnusszal nem csupán pillanatnyi, hanem hosszú távra szóló tanításokat, konzekvenciákat hordoz.
Érezzük, hogy valahol ez már a nagy változások előtti utolsó... De utolsó mi is? Próbatétel? Feladat? Lépcsőfok?
Mindenkit más köt a múltjához: érzelmek, félelmek, gondolatok, kudarcok, hitetlenségek. Ezek bukkanhatnak fel újra és újra ebben a folyamatban, de legjobb, ha békén hagyjuk őket. Menjen, aminek mennie kell, mert minél többet rágódunk rajtuk, minél inkább analizálni szeretnénk, annál jobban rögzítjük őket.

A másik oppozíció, a Jupiter és az Uránusz között létrejövő, épp az ellenkezője. Már itt van a levegőben a felszabadulás ígérete, a jövő új tendenciája. Nyugtalansággal, sürgetéssel, türelmetlenséggel. A régit hagynánk már a fenébe, mert már szorít, szűkös, fojtogató. De az irány még láthatatlan, ködös, homályos...

A múlt és jövő metszéspontja az, ahol jelen pillanatban vagyunk. Zajlik az integráció: vágyainkat, elképzeléseinket a környezethez kell illeszteni. Ám ami most történik, az nem a mi dolgunk. A sejtszintekhez nem férhetünk hozzá.
Olyan ez, mint a fájdalomra bevett gyógyszer. Tudjuk, hogy baj van, hogy azt kezelni kell. Meg is tettük a szükséges lépéseket, hogy javítsunk a dolgon, már csak várakozni kell, míg végre hatni kezd. Vagyis ha felismertük a problémákat és (önismerettel) korrigáltunk, akkor most sincs más tennivalónk, mint kivárni azt, hogy belénk épüljön, a részünkké váljon.

A Nyilas telihold kapcsán bízzunk abban, hogy minden, ami történik, valami sokkal jobbhoz, magasabb rendűhöz vezet el. Ne is tegyünk mást, csak ajándékozzuk oda önmagunkat ennek az átalakulásnak.


Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.
Related Posts with Thumbnails