2017. augusztus 17., csütörtök

Élj tehetséged szerint!

Offtopic következik. Vagy mégsem.

"Nemétől függetlenül minden gyerek a tehetségek sokaságával születik. Az embereknek sok csodálatos dologhoz van tehetségük, de ritkán élünk annyi ideig, hogy mindet kibontakoztassuk. Valamennyiünkben ott él az énekes, a táncos, a művész, a gyógyító, a tanító, a vezető, a bohóc, a mesélő és így tovább. Lehet, hogy nem hisszük el, lehet, hogy egy része nem érdekel bennünket, de az nem csökkenti a tehetséget. Mindössze arról van szó, hogy nem ismerjük el vagy nem tiszteljük önmagunknak azt a részét."
(Marlo Morgan, amerikai író)

Ritkán szoktam magamról kifejezetten személyes dolgokat írni, hiszen ha valaki olvassa a bejegyzéseimet, tudja, milyen ember vagyok, hogyan látom a világot és hogyan gondolkodom. A tegnapi élményem azonban - függetlenül a csillagállásoktól - billentyűzet elé ültetett. Offtopic következik - vagyis a megszokott témáimon kívül esik, amit írni akarok, mégis azt hiszem - a hétfői újholdat előrevetítve - éppen időszerű.

Apuról írtam a bemutatkozó oldalamon is, elmeséltem, hogy rajta keresztül kezdődött a kapcsolatom ezzel a kincseket rejtő misztikus világgal, amiből a Padparadsa Astrology is megszületett. Azt azonban kevesen tudják, hogy apu rendkívül tehetséges zenész volt. Tánctanár és muzsikus felmenőkkel nem is nagyon lehetett megúszni, hogy ebbe az irányba kanyarodjon az életútja.

Abszolút hallással rendelkezett, játszott zongorán, tangóharmonikán, cimbalmon. A gimnázium mellett kezdte meg tanulmányait a Konzervatóriumban, de utóbbit valamiért félúton abbahagyta. Ezzel a döntéssel a zenei tehetségének a kibontakoztatása törést szenvedett. Olyan törést, amit már nem lehetett már újrafoltozni. Gyakran elővette a harmonikát, játszott édesanyja táncóráin kísérőként, családi ünnepeken ő húzta a talpalávalót, de élethivatásának nem ezt választotta. Nem is volt igazán élethivatása.

Én úgy láttam, sosem találta a helyét a világban. Évtizedekig haragudtam rá, mert rettenetes nagy pazarlásnak gondoltam, hogy mindazt, amit magában hordott, nem tudta kiárasztani másokra. Sok-sok gyönyörű hangot bent tartott. Valahol mélyen belül ő is érezte ezt az elakadást, haragudott magára, a világra, ezért is áztatta a valóságot egyre gyakrabban alkoholba.

Számomra ő egy meg nem értett zseni volt. Marlo Morgan idézetét alapul véve úgy fogalmaznám meg, hogy nem tisztelte eléggé önmagának a tehetséges részét. Mivel nem láttam a példát magam előtt, az írás kibontakoztatása rendkívül nehézkes folyamat volt. Rengeteget szenvedtem a hozott-örökölt önbizalomhiánytól, amit részben a Második világháború hagyott láthatatlan lenyomatként a kollektív tudattalanban. De én egy generációval előrébb vagyok, nekem már kicsit könnyebb a dolgom és az utánam következőknek még könnyebb, ha a tehetség felismeréséről és megéléséről van szó.
Tehetségünk szerint élni azt jelenti, hogy megtaláljuk a szívünkben a hívó hangot, lelkünkben a szikrát, majd keményen dolgozunk, hogy azt ragyogóvá, örökké égővé kovácsoljuk. Lehet ez bármi, tánc, zene vagy festészet, de örömünket lelhetjük a kert gondozásában, emberek segítésében, főzésben, számítógépes programok írásában, házak megtervezésében.

Nem állítom, hogy a tehetség, sőt a siker együtt jár a boldogsággal, hiszen számtalan sztár szenved depressziótól vagy egyéb neurotikus tünetektől. Nehéz viselni a tehetséggel járó felelősséget és főképp az ismertséggel járó elvárásokat. De az előttünk álló időszak mégis errefelé terelget bennünket - na, nem a pletykamagazinok címlapjára - hanem a önmagunk felvállalásának az irányába. És szerintem ebbe beletartozik a tehetségünk gondozása is.
És honnan jött mindez? Tegnap Budapest Bár koncerten voltam egy barátnőmmel. Lenyűgöző virtuozitást láthattunk-hallhattunk. Szenvedélyt, életszeretetet sugárzott a színpadon. Üveghangok csendültek, húrok szakadtak. A zenekar Németh Jucival, Szűcs Krisztiánnal, Ferenczi Györggyel és Kiss Tibivel kiegészülve elképesztő show-t csinált. Én úgy ficánkoltam, mint egy sajtkukac. Édes kín volt számomra ülve és nem a zenével együtt lüktetve-táncolva átélni az élményt.

Miközben szólt a harmonika és a cimbalom, apura gondoltam. Ha talán több lett volna benne a merészség, a kitartás, az elszántság és főleg az önmagába vetett hit, akár ő is állhatott volna egy ilyen színpadon. Ő már nincs közöttünk, de életútja akár figyelmeztetés is lehet.
Ha felismered a tehetséget, ragadd meg és válj eggyé vele.


Köszönöm, ha megosztod másokkal is ezeket a gondolatokat!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2017. augusztus 5., szombat

Vihar után

Telihold és részleges holdfogyatkozás: 2017.08.07 (20h11p)

Minden megérint.
- Úgy látszik: sose nő be
a szívem lágya.
(Fodor Ákos: Summa)

A minap valaki megkérdezte, miért nem írok gyakrabban bejegyzéseket. Azt válaszoltam neki, hogy csak akkor írok, ha úgy érzem, valami jelentősebb mozgás történik az égen. Nem szeretném csupán kedvelések gyűjtésére használni az oldalt. Annál kedvesebb számomra mindaz, amit megosztok veletek.

Az asztrológia... Nem, nem jó megfogalmazás. Az élet maga egy csoda, aminek tükröződését a csillagok állásából olvasgatom nap mint nap. Mindkettő lenyűgöz.
Egy pillanat képlete olyan, mint valami rejtélyes titkosírással teleírt papírlap. Egyszerű szimbólumok, amik összetett és sokrétű meséket mesélnek. Próbálom érteni és lefordítani, de olyan vagyok, mint egy óvódás gyerek, aki még csak néhány betűt ismer. Boldogan rámutat egy A betűre, esetleg egy C-re, de ezzel a tudással az egész Létezés Enciklopédiáját hogyan is érthetné meg? Mégis, ez a pár betű, ez a kicsinye töredéke a végtelennek, magával ragad és elbűvöl. Úgy látszik, nekem se nő be a szívem lágya. 😊

Persze nem igaz, hogy az elmúlt héten, amíg nem írtam, nem is történt semmi. Az Univerzum szünet nélkül lüktet és pulzál, de a mostani folyamatokat nem nagyon tudtam volna szavakba önteni. Aprócska, finom, szinte láthatatlan változások zümmögtek a levegőben, olyan gyorsan, hogy lehetetlen volt megragadni őket.
Izzott ettől a levegő - a szó átvitt és valódi értelemben is.

A nagy hőség több planéta okozta, a Nap-Mars együttállása, a Jupiter-Plútó feszültsége. Ezek most feloldódnak és lassacskán egy újabb fejezet kezdődik az életünkben. Olyan lesz, mint amikor a vihar után ismét felragyog a nap. Azok, akik az elmúlt időszak válságaiban igyekeztek mélyre merülni és megtisztulni, vissza fognak végre találni önmagukhoz.

A mostani telihold, majd az azt követő újhold fogyatkozások is egyben, ami azt jelenti, hogy a változások nagyon mély (karmikus) rétegekben történhetnek. Mindezekhez izgalmas fényszögek is kapcsolódnak. A planéták tobzódnak ebben a színes összekapcsolódásban.
A telihold egyik leglátványosabb fényszögét megrajzoltam. Ezt a szakirodalom yod-nak vagy az "isten ujjának" nevezi. (Bővebben itt: Folytatódik... 2012.12.21) Az Oroszlán Nap a Bak Plútótól és a Halak Neptunusztól is 150 fokra található. Ami még különlegesebbé teszi, hogy a Hold ettől a felezőpontra kerül. Ráadásképpen a Nap mindkét sorsbolygótól, a Jupitertől és a Szaturnusztól is támogatást kap.

Ezzel a teliholddal egészen az újholdig egy kéthetes intenzív transzformációs folyamat kezdődik. Nem igényel aktív részvételt, csak befogadó jelenlétet. Ha rá merjük bízni magunkat ezekre a láthatatlan erőkre, a sorsunk újrarendeződik. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy nincs dolgunk. Rohanó világunkban a derűs ellazulás, a szeretetteljes befogadás az egyik legnehezebb gyakorlat.

A nehézséget az adja, hogy az Oroszlánban járó Napnál a legerősebb az akarat, az öntudat és az önazonosság. Ez a telihold pedig igyekszik a lényegünkre rakódott illúzióktól megszabadítani bennünket.
A tao így nevezi: wu wei.
Dr. Héjjás István Ókori kínai filozófiák című művében így ír erről: "Jelentése: cselekvés nemcselekvés által. Ez olyan magatartás, amikor együtt haladunk a Tao folyamával és kerülünk annak menetébe bármiféle erőszakos beavatkozást.

A Wu-Wei nem azonos a passzivitással, hanem olyan cselekvési mód, amikor sikerül a világban ható erők játékában elcsípni egy egyensúlyszerű pillanatot és minimális beavatkozással lehet a dolgokat megfelelő irányba terelni.

A Wu-Wei voltaképpen “szelíd Tao” és szimbóluma a víz, amely bár a leglágyabb anyag és szelíd alázatosságában a legmélyebb helyre törekszik, mégis képes kivájni és elporlasztani a köveket. A Wu-Wei az alapelve több keletázsiai harci sportnak, mint amilyen a dzsúdó és az aikidó, amelyekben az ellenfelet annak saját erejével győzik le.

A Wu-Wei szelíd cselekvés a megfelelő pillanatban a legkisebb ellenállás irányában. Erőszakkal cselekedni pedig olyan, mintha a vízen lévő hullámokat deszkával akarnánk elsimítani, mint kőműves a betont.

A Taoista hagyomány szerint az uralkodást is a Wu-Wei elve szerint kellene gyakorolni. Shun császár például nem tett semmit és mégis helyesen uralkodott, mert uralma alatt a nép békében és jólétben élt. A legtöbb zavart, bajt és szenvedést azok okozzák, akik mindenáron igyekeznek a világot megjavítani, tökéletesíteni, átszervezni. Lao-ce szerint a jó hadvezér nem harcias és a jó harcos nem haragos.

Csuang-ce szerint az ember nem képes a sáros, zavaros vizet megtisztítani, de ha békén hagyja, az magától letisztul. Te A “Tao Te King” második szava ez. Gyakran erénynek fordítják, de inkább hatóerőt jelent. Ez az a hatóerő, amely által a Tao működik."

Ha pedig Fodor Ákos szavait vesszük alapul: hagyjuk, hogy minden megérintsen...

A holdfogyatkozás részben látható lesz hazánkból. (Részletek ITT)


Köszönöm, ha megosztod másokkal is ezeket a gondolatokat!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2017. július 26., szerda

Az alázat ereje

Tízmilliószoros nap: 2017.07.27

"Ha ráhangolódsz az Útra,
áthat az ereje.
Tetted természetévé válik,
természeted az Ég természete lesz."
(Lao-ce, kínai filozófus)

Minden buddhista teremtőnapnak megvan a maga sajátossága. Az idei év első két teliholdas ünnepe még rengeteg feszültséggel járt, mivel sok szembesítést hozott az életünkbe. A Két világ határán felismerhettük, hogy "ha belül, a lelkemben megmozdítok egy erőt, az a külső világban is megmozdul és a sorsomban változást okoz. És mindez fordítva is igaz. Az akadályok mindig belül vannak. Ha valaki azt hiszik, hogy a családja, a szülei, a főnökei, a férje-felesége akadályozzák őt a fejlődésben, a kiteljesedésben, akkor azt az embert a hite fogja akadályozza és nem a körülmények."

A valóság visszfénye még mindig az élethazugságokra világíthatott rá. "Ha a kifelé mutatott kép megegyezik azzal, amit legbelül érzünk - nincsenek mögötte kétségek, félelmek, bizonytalanságok, csalódások, elégedetlenségek - akkor jó úton járunk. Akkor a Neptunusz intuíciói, sugallatai egyre közelebb visznek magunkhoz bennünket. Nincs más dolgunk, mint biztonsággal felfeküdni erre az áramlatra. Ha azonban nagy a szakadék legbelül: más a látszat és más a valóság, akkor felerősödhetnek a fenti negatív érzelmek. Gyorsan jönnek majd a leckék, azonnal tudunk korrigálni.S hogy jó úton járunk-e, azt érezni fogjuk legbelül. A lelkünk visszfénye a valóságban, a körülményekben és főleg a Létezés örömében fog tükröződni."

A harmadik buddhista teremtőnap, a tibeti naptár 6. holdhónapjának 4. napjára esik. Az újhold utáni negyedik napon jelenik meg ismét a vékony holdsarló az égen. Energetikailag ebben a holdállásban kevés a feszültség és nagy az erőgyűjtés lehetősége.

"Az imakerék ünnepén" (Chokhor Düchen), a tibetiek Buddha első beszédére, a Négy Nemes Igazság tanára emlékeznek. Ez a tanítás kimondja, hogy az emberi élet azért szenvedéssel teli, mert alapvetően az önzés és a vágyakozás határoz meg bennünket. Ám egy bizonyos (önismereti) úton haladva megszabadulhatunk mindettől. A "Nemes nyolcrétű ösvényt" követve eljuthatunk a nyugalom és a megvilágosodás állapotába. Ennek a tanításnak a lépcsőfokai fokozatosan vezetnek bennünket a hétköznapitól a spirituális gyakorlatokig. Így a helyes szándéktól, a helyes beszéden és cselekedeten keresztül eljuthatunk a helyes éberség és elmélyedés állapotáig.

Nem vagyok buddhista, nem is ismerem mélységeiben a tanításokat, de mindig megérint a szellemisége. Követve az égi üzeneteket pedig felfedezhetőek a párhuzamok. Lásd az első két teremtőnap üzenetét, azok sem szólnak másról: kerülj összhangba önmagaddal.
A teremtőnap képletének van néhány kiemelt mondanivalója. Egyik az Oroszlán 5. fokán álló Nap-Mars együttállás, a másik pedig a Hold, a Vénusz és a Szaturnusz t-kvadrátja.

Buddha szavaival élve, a Nap-Mars konjunkcióban koncentrálódnak az önzéseink. De ez éppúgy jelentheti a mindent átható akaratot, a céltudatosságot, a magabiztosságot is.
Minél tisztább bennünk ez a forrás, szándékaink és szemléletünk annál "helyesebb". A világ olyanná válik, amilyenné tekintetünk és gondolkodásunk alakítja. Ez az Erő.

A másik három planéta konstellációja a vágyakat tükrözi. Az érzelmi védettség vágyát, a érzéki csábításokat, a féltékenységet, a gátlásokat, a bizalmatlanságot, az irigységet, a ragaszkodásokat... Ezt jóval nehezebb "átfordítanunk", mivel a planéták egymásnak feszülnek. Ám ha az energiák másik pólusához kapcsolódunk, megtapasztaljuk az Alázatot.

A nyugati gondolkodással ezt a két kifejezést nehezen tudjuk összeilleszteni. Hiszen az erőhöz nagyságot, hősiességet társítunk, míg az alázathoz ennek épp az ellenkezőjét.
Már maga a szó eredete is negatív tartalommal bír, ha valaki megaláz bennünket, akkor az a "hatalma alá vet" "megszégyenít", "alacsony helyzetbe juttat". De az belülről fakadó alázat önkéntes és az egyik legnagyobb erőt igényli.
Keleten az a szokás, hogy az ember a szentélyek bejárata előtt hagyja a cipőjét. Japánban még vendégként is cipő nélkül léphetünk csak be minden házba. Nálunk ezt az udvarias és igencsak szimbolikus gesztust már egyre ritkábban gyakoroljuk. Pedig ez a legnagyobb tisztelet jele. Nem csupán arról szól, hogy nem hordjuk be a sarat a kedves ismerőseink vagy isten házába, de alázatot is gyakorlunk. Hívőként és vendégként is.

Szintén keletről származik az alázat egyik legkifejezőbb ábrázolása: a bambusz. Ez a hajlékony, ég felé törekvő növény a legnagyobb viharoknak is ellenáll, mert rugalmas és alkalmazkodó. A buddhizmusban szárának üressége a szív ürességét, vágynélküliségét fejezi ki.

Alázatos csak az lehet, aki lélekben erős. Aki alkalmazkodik a viharokhoz, de azok csillapodtával ismét felegyenesedik. Aki tiszteli a magasabb égi rendet és nem akarja ráerőltetni saját önzését, nem akarja vágyai szerint formálni.
A tízmilliószoros teremtő nap eszméje nyugaton gyakran csak annyit jelent: koncentrálj arra, amit nagyon akarsz, legyél pozitív és álmaid megvalósulnak.

Buddha arra tanít: engedd el a vágyakat.

Mi lenne, ha csak egyetlen napig, épp ezen a tízmilliószoros napon, megpróbálnánk önzés és vágy nélkül jelen lenni? Ha a teremtésünk nem az akaratunk kinyilvánításáról, hanem az Univerzummal való együttműködésről szólna? Ha természetünk egyetlen napig az Ég természete lehetne...


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2017. július 22., szombat

Öntudatra ébredés

Újhold az Oroszlán jegyében: 2017.07.23 (11h46p)

"Saját magunkkal való kapcsolatunk és az, hogy mennyi gyönyörűséget találunk az életben, végső soron attól függ, hogy az elménk hogyan szűri meg és értelmezi mindennapi élményeinket. Boldogságunk belső harmóniánkból ered, nem pedig abból, mennyire vagyunk képesek irányításunk alá vonni az univerzum hatalmas erőit."
(Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, pedagógus, egyetemi tanár)

Kultúránkban léteznek úgynevezett apotropaikus - vagyis bajelhárító, védelmező erővel bíró - szimbólumok. A Twilight előtt még remekül bevált a vámpírok ellen a kereszt és a fokhagyma. A kakas kukorékolása kettéhasította a sötétséget és elűzte a démonokat. A magyar királyi jogar meseszép hegyikristály-gömbjét Salamon-csomó védelmezi. Geothe Faustja a küszöbre rajzolt pentagrammával igyekezett távol tartani Mefisztót, kevés sikerrel, mivel kissé elpontatlankodta az ötszöget.

Ilyen apotropaikus lény az oroszlán is, aki kelettől nyugatig jelen van, mint a fény őrzője. A buddhizmusban ő a törvény védelmezője, a bölcsesség és az igazságosság megszemélyesítője. Istár oroszlánjai díszítették Babilon híres városfalát s bronzoroszlánok vigyázzák a pekingi Tiltott város Legfőbb harmónia kapuját. De nem kell sem térben, sem időben messzire utaznunk, elég a Lánchídhoz ellátogatnunk, hogy megcsodálhassunk a négy rendíthetetlen kőoroszlánt. Épp ezért választottam őket a bejegyzés főképének, hiszen ezt a hónapot, hozzájuk hasonlóan két Oroszlán-újhold felügyeli.

Hajlamosak vagyunk az ilyesfajta látványosan szép szimbólumoknak jelentőséget tulajdonítani, miközben gyakran megfeledkezünk egy jóval hétköznapibb, ám szintén apotopaikus jelentőséggel bíró dologról. Ez pedig nem más, mint a szavak és az igék ereje, illetve az írásjelek szimbológiája.

Az Oroszlán jegy az "én" legteljesebb kinyilatkoztatása. Az alkotás játékos öröme, a kreativitás kiáradása. Manapság divatos frázis, hogy bármit megteremthetünk, csak arról feledkezünk meg, hogy mindig, minden helyzetben önmagunkból teremtünk. Ha az önbecsapás illúziójából "kifelé" mutatjuk és mondjuk a pozitívat, míg belül, az álarcokon túl szenvedünk a magánytól, a sikertelenségtől, a szeretetlenségtől, ilyen-olyan félelmeinktől. Ezeken keresztül minden teremtésünk ugyanezt fogja tükrözni.

Ebben az évben (haladva a Bak Szaturnusz jegyváltás felé) egyre fontosabbá válik az őszinteség és a felelősségvállalás.Itt, az Oroszlán kétszeres újholdjánál, keresztülhaladva az "oroszlános" lélekkapukon túlléphetünk a belső bizonytalanságon, az önbizalomhiányon és egyesülhetünk a középpontunk erejével. A tiszta, hittel teli szavak és gondolatok most oroszlánként védenek bennünket.
Az újhold "keretben" rengeteg fejlődési lehetőség lesz. A nyers, ösztöni vágytól, a sürgető távoli célkitűzésektől eljuthatunk a valódi sorsfeladatok hétköznapi szintű megvalósításáig. Az Uránusznak köszönhetően már érezhetjük a nyomást, hogy megszabaduljunk végre a korlátainktól. Ha az előttünk álló egy hónapban együttműködünk ezzel az iránnyal, a napfogyatkozással lepecsételhetjük magunkban az Új embert.

Addig azonban még komoly erőpróba vár ránk. A mostani újhold azt mutatja, nagyon igényeljük a külvilág támogatását, önbizalmunk növelésére szükségünk lesz külső hatásokra: biztatásra, együttérzésre, vigaszra. De a kintről jövő reakciók vissza is húzhatnak, megpróbálhatnak lebeszélni, eltántorítani. Mivel most nagyon nyitottak lehetünk, a kritikákat jóval élesebben érzékeljük, könnyebben a szívünkre vesszük.
Ki leszünk téve a szeszélyeinknek, a hangulatainknak, a ma lelkesedése holnapra lankadhat, holnaputánra pedig a türelmetlenségből fakadóan szertefoszolhat.

Ne feledjünk, az oroszlános kapun saját lelkünk birodalmába merészkedni hatalmas bátorságot és kitartást igényel! Ismételten Csíkszentmihályit idézem: "A képesség, hogy valaki tud kitartani az akadályok ellenére is, az a tulajdonság, amit az emberek legjobban csodálnak másokban, és jogosan: valószínűleg ez a legfontosabb jellemvonás, amelynek birtokában nemcsak sikereket érhetünk el, de még élvezni is fogjuk az életet."

Végül szeretnék megosztani veletek egy videót, ami a tudomány oldaláról is megmutatja, hogyan hatnak a hiedelmek a biológiai működésünkre. Ahogy fogalmazni szoktam, lelki genetikát öröklünk. Az pedig önismerettel megváltoztatható...


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2017. július 20., csütörtök

Megpillantott paradicsom

Nap az Oroszlán jegyébe lép: 2017.07.22 (17h16p)

"Továbbra is hiszek a paradicsomban. De most legalább tudom, nem kint keresendő, mert a paradicsom nem egy hely, ahova mehetsz, hanem egy perc, mikor úgy érzed, valaminek része vagy. És ha rátalálsz erre a percre, örökké tart."
(A part című film)

Paradicsom és pokol nem földrajzi helyek, hanem lelkiállapotok. Buddha így fogalmaz: "Helyzetünket paradicsomiként vagy pokoliként is megélhetjük, minden a felfogásunktól függ."
Az előző bejegyzésben, az Oroszlán Mars kapcsán pedzegettem, hogy a látásunkon, a látásmódunkon rengeteg minden múlik. Most, a Nap jegyváltásával egy csodálatos tudatformáló időszak veszi kezdetét: ám ez a hónap sem lesz több vagy kevesebb egy lehetőségnél. Képzeljük el, hogy a kezünkben tarjuk a világ legeslegjobb szörfdeszkáját, előttünk pedig tökéletes hullámokat vet a tenger. Minden adott a szörfözéshez, hőmérséklet, páratartalom... Ezek a hónap áramlatai. De az, hogy lesz-e bátorságunk felfeküdni a vízre vagy hogy hogyan lovagoljuk meg a hullámokat, rajtunk múlik.

Nagy erőkkel "dolgozni" egyszerre rémisztő és csodálatos. Ádám és Éva történetében a Tudás fája abban a másodpercben a Megkülönböztetés fájává változott, amint belekóstoltak a gyümölcsébe. Ezzel űzték ki önmagunkat a paradicsomból. Hiszen teremtővé válni hatalom és felelősség, amit felkészületlenül viselve roppant súlyként és teherként élünk meg. Nem véletlen, hogy a beavatások, mint amilyen a tradicionális jóga is, fokozatosan készítették fel a testtel együtt a tudatot a magasabb, finomabb szintű rezgések, energiák befogadására. Szerencsére a csillagenergiák nem "kiűzetéssel" reagálnak, helyette azt érezhetjük, hogy ha nem állunk készen, akkor így vagy úgy lecsapják nálunk a biztosítékot. Lehet ez fáradság, kimerültség, feszültség, veszekedések, kisebb-nagyobb balesetek, betegségek jelentkezése.
Ha ezt érezzük, azonnal álljunk meg és töltsük fel a tartalékokat. Pihenjünk, mielőtt továbbhaladunk.
Az Oroszlán jegybe Nap és Hold uralommal lépünk be. Minden évben vannak napok, mikor a Nap az Oroszlánban, a Hold pedig a Rákban jár, de a jegyváltások egyfajta nyomatékok, erőpontok. Ilyen utoljára 2006-ban, előtte pedig 1987-ben volt!
Azért különleges ez a pozíció, mert a tudat és a tudatalatti, a férfi és a nő polaritása itt a leghangsúlyosabb. Ha innen nézzük, akkor ez a "Tudás" vagy más néven az "Élet" fája, ha onnan, akkor ez a világ kettéosztottsága. Jin és jang kozmikus erejének örök körforgása.

A holdfázisok közül ezt a pozíciót balzsamos holdnak nevezzük. Az égen egyre vékonyodó holdsarlót láthatunk, ami beleolvad, "belehal" az újholdba és három napra eltűnik az égről. Onnan újjászületve folytatja útját. A Nap és a Hold távolsága így ~330°, ami mind energetikailag, mind minőségileg nehezen összeegyeztethető tartalom. A "Tudom, mint akarok" és a "Hagyom a dolgokat megtörténni" érzései vetélkednek bennünk. Olyan ez, mint a maratonfutás végén látszó, de elérhetetlennek tűnő cél. Mély múlt és rengeteg tapasztalat keveredik a kishitűséggel, a spirituális krízisekkel. Gyakran úgy érezhetjük, hogy kevesek vagy kicsik vagyunk az életfeladatunk beteljesítésére.

Ehhez jön az Uránusz nyomása, a Mars sürgetése és a Merkúr-sárkányfej együttállása. Türelmetlenség keveredhet azzal, hogy mindenre találunk valamiféle magyarázatot, kifogást. És ezeket hisszük igazságnak.
Az igazságot nem hinni kell, hanem élni. Az időt sem sürgetni, hanem jelen lenni. Ekkor, és csakis ekkor, megérinthet bennünket a tudatosság és az életbe vetett bizalom harmóniája. Cél és céltalanság eggyé válik. Milton az Elveszett paradicsom után megírta a folytatást, Visszanyert paradicsom címmel. Nem tudom, hogy tartósan visszanyerhető-e a paradicsomi állapot, de az biztos, hogy olykor-olykor megpillantható. Leginkább akkor, ha elhisszük képesek vagyunk beteljesíteni a sorsunkat. Ha nem adjuk fel az utolsó néhány méteren. És ha nem félünk a teremtő hatalmunktól.

Az Oroszlán hónap égi eseményei:

Július 22-én, szombaton (17h16p) a Nap átlép az Oroszlánba és egy hónapon keresztül az öntudat ereje teljében lesz. Kiváló időszak ez az én-meghatározásra, a szívből jövő célok megfogalmazására.

Másnap, 23-án, vasárnap (11h46p) lesz a hónap első újholdja az Oroszlánban. Fantasztikus "keretes szerkezet", hiszen szintén újholddal zárjuk majd az időszakot. Ez a két újhold segít túllépni a félelmeken, a kríziseken, a bizonytalanságokon.

07.26-án szerdán (01h42p) a Merkúr átlép a Szűzbe, ami az Oroszlán nagyvonalú életlátását segíti az élhető és praktikus megvalósító gondolkodás felé terelgetni.

Csütörtökön, július 27-én, a 4. holdnapon lesz az év harmadik tízmilliószoros napja, illetve a Nap és a Mars egzakt együttállása. Ebben a teremtőnapban van a legkisebb feszültség. A növő hold szakaszában könnyebben megy a szemlélődés, a világhoz való derűs viszonyulás. Ilyenkor jobban tudunk önmagunkra koncentrálni. Ez a hosszú távú tervek "megvágyásának" és a cselekvőerő felélesztésének az ideje.

A hónap utolsó napján, július 31-én, hétfőn (16h54p) a Vénusz átlép a Rák jegyébe. Ezzel a párkapcsolatok és úgy általánosságban a kapcsolatok érzelmi rendezésének az ideje veszi kezdetét. Több lépcsős folyamat ez is, ami majd valamikor októberben teljesedik ki.

Augusztus 1-je, kedden lesz Lammas, az aratás ősi kelta ünnepe.

Augusztus 4-én, pénteken a Jupiter-Plútó kvadrátja egzakttá válik, majd innentől kezdve oldódni kezd. Ez tovább enyhülnek a kapcsolati feszültségek. Válások, jogi ügyletek végre a megoldás irányába mutathatnak.

Hétfőn, 08.07-ére (20h11p) esik a hónap teliholdja és egy részleges holdfogyatkozás. Ez hazánkból részben látható is lesz. Újabb szemszögből érintjük a kapcsolati témakört.

Augusztus 14-től, hétfőtől a Merkúr retrográd mozgásra vált és szeptember 6-ig marad a hátrálás. hátráló Merkúrnál érdemes a megbeszélt időpontokat többször is leegyeztetni, illetve időben elindulni, hogy ne okozzon problémát a késés. Közlekedésben is javasolt a fokozott figyelem és óvatosság.

Szerdán, augusztus 16-án a Nap együtt áll a felszálló-holdcsomóponttal, ezzel a "felvállalásainkat" erősíthetjük meg magunkban.

08.21-én, hétfőn a második újhold (20h31) és egy teljes napfogyatkozás koronázza meg az időszakot. Ez a fogyatkozás sajnos hazánkból nem látható, de az USA-ban sok látogatót vonz a látványosság. A '99-es napfogyatkozásunk testvére lesz ez a mostani. Egyelőre nem írok részleteket, de asztrológiailag is fantasztikus élményre számíthatunk!


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2017. július 18., kedd

Meglátni a jövőt

Mars az Oroszlán jegyébe lép: 2017.07.20 (14h20p)

"A vakságnál csak az rosszabb, ha van látó szemünk, de nincs jövőképünk."
(Helen Keller, amerikai siket és vak író, aktivista, előadó)

Ezen a fórumon az asztrológiai jelenségekről kizárólag általánosságokban tudok írni.
A konstellációkat leginkább az időjáráshoz tudnám hasonlítani. Jelen pillanatban tart a kánikula, a hét végére már harminchat fokos hőség várható. Ez egy általános tény.

Ahogy az adott képletekhez is mindenki egyéni módon viszonyul, úgy a meteorológiai híradásokra is különbözőek lehetnek a reakciók. Először is: lelkesedünk a melegért vagy kizárólag téli zimankóban érezzük jól magunkat? Ez a radixhoz (születési képlet) hasonlítható, mivel egy viszonylagosan rögzül lelkiállapotról van szó.
De a jelenlegi életszituációk is módosíthatnak az alapvető hozzáállásunkon. Hiszen lehet, hogy nyár-pártiak vagyunk, de ahelyett, hogy egy kertes ház teraszán hűs rozét kortyolgatva élveznénk az esti enyhülést, éjszakánként egy panellakás hetedik emeletén forgolódunk álmatlanul. Utáljuk amit a hőmérő mutat, ha a belváros betonrengetegébe járunk dolgozni és sürgetnek a határidők, de máris szimpatikussá válik a termométer, ha a vízpartról lógatjuk a lábunkat a simogatóan kékeszöld Balatonba.

Nem véletlenül hasonlítottam a hőmérséklethez a mostani jegyváltást, ugyanis a Mars az Oroszlánban, pláne a Nappal együtt állva, meglehetősen magas hőfokon lángol. Időjárás és asztrológiai szorosan összefügg - hiszen a régi korok emberei elsősorban erre a fajta előrejelzésre használták a csillagok vizsgálatát.
Kis érdekesség: maga a kánikula kifejezés is egy csillagászati jelenségből ered. Szó szerinti fordításban "a kutyán keresztül". A Nagy Kutya csillagkép (Canis Major) legfényesebb csillaga, a Szíriusz, ebben az időszakban éri el a delelőpontját (kulminál), a Rák jegy közepe táján együttállásba kerül a Nappal - vagyis a Nap keresztülragyog a kutyán. Mi magyarok így is mondjuk: "kutya meleg van". A németek "Hundstage"-nak, az angolok "dog days"-nek nevezik a forró napokat.

A Mars jegyváltásai elsősorban a bennünk rejlő akarati tényezőkre vannak hatással. Meleg van, ez tény. Oroszlán Mars van, ez is tény. Ám a meteorológiai jelenséghez hasonlóan attól függően válik ez az időszak problematikussá, illetve produktívvá, hogy:
1. eleve hogyan viszonyulunk a bennünk rejlő megvalósító-erőkhöz, az akaratunk, érdekeink érvényesítéséhez, továbbá hogyan kezeljük a konfrontációkat és a konfliktusokat
2. jelen életszakaszunkban stresszesek vagy épp kiegyensúlyozottak vagyunk.
Az elmúlt időszakban többen kérdezték tőlem: "meddig tart még a feszültség?"
Az asztrológiai mutatókat nézve nagyon ritka állapot az, hogy az égen nincs valamilyen kvadrát vagy oppozíció. Talán egy kezemen meg tudom számolni hány viszonylag kiegyensúlyozott, feszültségmentes születési képletet láttam, és higgyétek el, ezek az emberek is küzdenek a saját démonjaikkal.

A világ, a maga hőségeivel, hétköznapi kihívásaival, változékony dinamikájával - adott. Ám mindig tőlünk függ, hogy mit reagálunk rá, hogyan éljük át ezeket.
Az Oroszlán Marsban (Nap konjunkció, Uránusz kvadrát, Skorpió aszcendens) elképesztő erővel találkozhatunk. Hódítunk ezekkel vagy behódolunk neki?
A macskaféléknek, köztük az oroszlánnak, a legmarkánsabb érzékszerve a szeme és ezzel összefüggésben igen kifinomult a látása. Az asztrológiai analógiák alapján a szem az Oroszlán jegyhez tartozik.
A szemet érő vizuális információk közvetlen összeköttetésben vannak az aggyal. Vagyis amit látunk (vagy épp nem akarunk észrevenni), azok erősen meghatározzák a gondolkodásunkat. De ez fordítva is igaz. Éles, tiszta jövőkép-látással, imaginatív képességgel az életből is elsősorban a lehetőségeket, a jó irányokat és nem az akadályokat vesszük észre.

Az előttünk álló időszak leginkább erről fog szólni. Szépen sorban "bekapcsolnak" az Oroszlán személyiségjegyek, a Merkúrt, a gondolkodást követi most a Mars, az elszántság és az akarat, majd a Nappal érik be a folyamat. Merjünk látni végre! Legyen olyan éles a szemünk, mint az állatok királyáé. Vegyük észre a legapróbb jeleket és azoknak megfelelően korrigáljunk. Előrelátásunkkal teremtsük a jövőt.

Ha valakitől igazán hitelesen cseng a bevezető idézet, akkor az Helen Keller. Vakon, siketen messzebbre látott, mint a legtöbb kortársa. Ja, és "véletlenül" Oroszlán Marsa volt!


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2017. július 7., péntek

Érzelmi átmozdulás

Telihold a Rák havában: 2017.07.09 (06h07p)

"Honnan tudják a libák, mikor repüljenek a nap felé? Ki mondja meg nekik, milyen évszak van? Honnan tudjuk mi, emberek, mikor van itt az ideje a költözésnek? Velünk, emberekkel is bizonyára úgy van, mint a költöző madarakkal; létezik egy belső hang - s bárcsak hallgatnánk rá! -, amely biztosan a tudtunkra adja, mikor induljunk el az ismeretlenbe."
(Elisabeth Kübler-Ross, svájci származású pszichiáter)

Az élet folyamatos ismétlődésekből áll. Minden planétának megvan a maga ritmusa: a Nap ezen a fokon 365, a Hold 27, míg a Mars 712 napja járt. A Jupiter a Mérlegben 12 éve, míg a Plútó a Bakban 1771-ben fordult meg ugyanitt. Ez a rendezettség folyamatos és kiszámítható, ám az égitestek egymáshoz való viszonya teljesen egyedi mintázatokat rajzol körénk. Ennek köszönhetően a pillanatok, bár lehetnek hasonlóak, sosem ugyanazok.

Minden, ami velünk történik megismételhetetlen. Amit az adott percben elmulasztunk, soha többé nem tér vissza. Legfeljebb újra esélyt kapunk a lezárásra, a felismerésre, a megoldásra, az elhallgatott szavak kimondására. De ekkor már semmi sem lesz ugyanaz...
Ha az idő végtelenségében léteznénk, minden pillanatot helyénvalónak élnénk meg. Hallgatnánk a belső hangra és akkor mozdulnánk, amikor a legmegfelelőbbek a körülmények. Mivel csak kevés esetben vagyunk ennyire a jelenben, így legfeljebb csak nyomában járhatunk a(z égi) jeleknek.

A jel és jelen szó összefügg. Előbbi a "lábnyomból" ered, a jelen pedig a jel módhatározó ragos alakja. Vagyis a jelen az, amikor a jel láthatóvá, valamilyen módon felismerhetővé, élhetővé válik. A jel és jelen egymásba olvad és amit továbblépünk újabb lábnyomok keletkeznek. Létezésünk lábnyom az időtlenségben.

A kora reggeli Heidegger-pillanatomon túllépve (pedig már két kávét is ittam!) rátérek a telihold képletre. Vagyis hamarosan, mert még egy kicsit vissza kell tekintenünk 2014-re.

Ott egy elég erőteljes átfutó kvadráttal elindul valami. (Felsorakoztak... kezdődik...) A "bazi nagy metszőollónak" titulált (copyright P.Andi) fényszög a következő feladat felé nyitott utat számunkra:
"Kos Uránusz - szabadítsd fel önmagad!
Rák Jupiter - hozd felszínre a benned rejlő értékeket!
Mars Mérleg - másokkal szemben is küzdj meg önmagadért!
Bak Plútó - vállald a felelősséget azért, aki vagy!
A tisztázás után következik a kemény munka. A felismeréseken túl meg kell valósítani a változást a mindennapokban, át kell ültetni a gyakorlatba. Harmadik lépcsőfok: fel kell venni a keresztjeinket, vállalni kell a sorsunkat. Ez nem megadás, hanem önkéntes áldozatvállalás. Ameddig igyekszünk kitérni önmagunk elől, folyton saját korlátainkba ütközünk. A belső, átalakító munka elől, a tisztázás elől való kitérés eredményei lehetnek a nyomasztó érzések, az elakadások, a pszichében keletkező lerakódások.
Negyedik pont a változás rögzítése. A kvadrátok megtanítanak bennünket arra, hogy a kudarcokból, a nehézségekből vonjuk le a megfelelő konzekvenciát, lépésről lépésre változtassunk stratégiát. Váljunk lelkileg-szellemileg is edzettebbé. Ezen keresztül az erőpróbán keresztül önmagunk fölé emelkedhetünk."

Helló, 2014-ben elindított folyamatok! Most ugyanis ők köszönnek vissza.
Az elmúlt három évben őrült sebességgel forgott velünk a világ kereke, annyiszor állt a feje tetejére, hogy már nem győztük számolni. A mostani felállásból az Uránusz már kivonta magát, a Mars és a Jupiter pedig helyet cserélt. Fix tájékozódási pont a Bak Plútó maradt, amit a telihold-tengely energetikáján keresztül tapasztalhatunk meg.

Ez a felállás a lelkierő és a bátorság próbája, hogy mennyire vagyunk képesek felelősséget vállalni önmagunkért, illetve hogyan tudunk kiállni az érzéseinkért. Vajon a kifelé mutatott önbizalom hátterében mi van? Valódi lelkierő? Önmagunkat mutatjuk a világnak vagy megfelelési álarcokat tartunk közénk?
Ha az elmúlt évek alatt gyakorlatot szereztünk ebben, akkor most minden porcikánkban érezhetjük az elszántságot, a kezdeményezőkészséget, a lelkesedést. Ha nem tudjuk kifelé megfelelően érvényesíteni az érdekeinket, akkor inkább az önmagunkkal vívott harcok, ingerlékenység és frusztráció lehet a jellemző a mindennapjainkra. (És most a teliholddal ezek a gondolatok vagy érzések fel is erősödhettek.)

Elképesztő erő van ebben a konstellációban, lehet belőle merítkezni, hogy áttörjünk végre olyan "tabukat", amikre eddig képtelenek voltunk. Főleg a női-anyai mintákkal lehet "dolgozni". Azokkal, ahol a kettősséget tapasztalhattuk meg, ahol rendkívül erősek voltak a fények és az árnyékok, s amiknek köszönhetően a kapcsolatainkat állandóan két véglet között ingázva éljük meg.


A jupiteri fényszög az önértékelésünkre világít rá, arra, hogy mennyire taksáljuk alul magunkat  és idealizáljuk túl a másikat (másokat) - vagy fordítva.
De hozzá tartoznak a döntések is. Rajtunk múlik, hogy életünk mérlege milyen irányba billen.
Érdemes tehát ebben az  időszakban meghozni őket vagy ha már korábban megtettük akkor, kitartani önmagunk mellett. Az, ami most születőben van, nagy hatással lesz az életünkre.
Az előző teliholdas bejegyzésben említettem, hogy remekül szembesülhetünk az illúzióink különböző formáival, mert minden Nap-Hold szembenállásnál így vagy úgy, de felbukkan a Neptunusz is. Jelenleg támogat, vagyis a "belső hang" tisztábbá, érthetőbbé válik. Kövessük, ha azt súgja, merjünk az ismeretlen felé indulni...


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2017. július 3., hétfő

A visszatérő összefogás

Neptunusz-Plútó szextil: 2017.07.11-08.26

"Azonnal megtalálod Istent, amint ráébredsz, hogy nem kell keresned őt."
(Eckhart Tolle, német származású kanadai író és spirituális tanító)

A mostani bejegyzés hozzávetőlegesen 90 évet foglal magába, ugyanis egy olyan fényszög-kapcsolódásról lesz szó, ami kisebb-nagyobb megszakításokkal, jelen volt, van és lesz ezalatt az idő alatt.

Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a jelentőségét, meg kell ismerkednünk a transzperszonális égitestek hatásfokával, illetve a hozzájuk kapcsolódó generációs áramlatokkal.
A régi korokban hét égitestet tartottak számon, a Naptól a Szaturnuszig. Ide tartoznak a személyiség-jelölők és a sorsbolygók. A 18. századdal azonban fordulóponthoz érkezett az emberiség. Kitágultak az égi határok, ezzel együtt a tudat határai is. Az újabban felfedezett égitestek lenyomatai a tudati mintákban is megjelentek.

1781-ben Herschel felfedezte az Uránuszt, ami hirtelen felforgatta a korábbi társadalmi berendeződéseket. 1789-ben a francia forradalom eszméje szó szerint nyakát szegte a királyság intézményének. A "szabadság, egyenlőség, testvériség" kikiáltása után azonban még évszázadok kellettek, hogy többé-kevésbé meg is valósuljanak a gyakorlatban ezek az elvek. Az idejétmúlt hitrendszerek nagytakarításával egy időben a technika is robbanásszerű fejlődésnek indult. Az Uránusz az egyéni képletben azt mutatja, melyik területeken vagyunk képesek a mindent elsöprő újításokra, az inspirált gondolkodásra, a lázadó magatartásra.

A következő tudattágító lépcsőfokot a Neptunusz felfedezése jelentette, 1846-ban. Erről írtam már korábban (Múltbéli hangolódás), úgyhogy csak a legfontosabbakat emelném ki. "A Neptunusz a hétköznapi tudaton való túllépést, a spiritualitást jelképezi, amit egy hajszál választ el a spiritusz (égetett szeszek) vagy más tudatmódosító szerek okozta bódulattól. A spiritualitás felerősödése az 1848-as évektől követhető nyomon: sorra jelentek meg médiumok és divatossá váltak a spiritiszta szeánszok." A Neptunusz nyomán megjelent a zavarodottság és a káosz. Újabb évszázadok kellenek hozzá, hogy ez a köd leülepedjen és átadja helyét a tisztánlátásnak, a valódi spiritualitásnak.
A személyes horoszkópokban a Neptunusz rámutat azokra az életterületekre, ahol leginkább becsaphatnak minket az illúzióink.

A harmadik égitestünk élete rövid és kalandos. A Plútót 1930-ban fedezték fel, majd 2006-ban visszaminősítették törpebolygónak. (A lefokozással egyetemben az Eris nevű törpebolygó- akinek a száműzetését köszönheti - bekerült a tudatmezőbe, de róla majd egy másik bejegyzésben ejtek szót.) Ez a lealacsonyító címke azonban a Plútót mit sem zavarja. Névadójához hasonlóan úgy tűnik, ő sem szeret sokat a felszínen tartózkodni, örömmel tér vissza az Alvilágba, vagyis a tudatalatti felségterületeire. Útnak indította azt, amiért megmutatta magát. Elkezdte felszínre emelni a mélységben rejlő tartalmakat. Vele együtt vette kezdetét a pszichoanalitika, az emberi lélek megismerésének vágya.

Lassú mozgásának köszönhetően csupán 2-3 jegyen halad keresztül egy emberi élet alatt, de az általa megmozgatott életterületeken gyökeres változásokat hoz. A "plutos" szó azt jelenti "vagyon, gazdagság" (plutokrácia a gazdagok kezében lévő hatalom), más szóval a bennünk rejlő legnagyobb erőforrások, legjobb tulajdonságok kiaknázására ösztönöz. A képletben ő a leszületés valódi célja, a kozmikus (generációs) sorsfeladat.
Amiről a transzperszonális égitestekkel kapcsolatban most kiemelésre kerül, az a Neptunusz és a Plútó közti 60 fokos fényszög. Korábban 1840 és 1847 közötti röpke hét év alatt volt közöttük ilyen kapcsolódás, akkor csak megpiszkálgattuk a két planéta közös üzenetét. 1943-tól azonban már rendszeresen jelen volt életünkben ez a fényszög. Néha csak hónapokig állt fent, máskor akár 12 évig is egyhuzamban.

Közben különböző jegyeken haladtak keresztül, ezzel más és más életfeladatokon keresztül szólítottak meg bennünket. Oroszlán Plútóval és Mérleg Neptunusszal indult ez a történet ami a világra az uralom kérdésének a bélyegét nyomta. Tömegeket irányító diktátorok, hatalomtól megrészegült vezetők váltották egymást az Oroszlán Plútó égisze alatt, miközben az egyéni sorsokban megindult a nemek közti egyenlőtlenség kényszerű tudatosítása.

"Bert Hellinger szerint a két világháborúban találjuk az okát, hogy a férfiak félnek az erőtől, mert erőszaknak élik meg. Az emberiség régen is háborúzott, de régen az emberek tudták, miért harcolnak. Területfoglalás, zsákmányszerzés, hódítás, vagy a szülőföld, a család megvédelmezése voltak a fő mozgatórugók. Véres és kegyetlen háborúk voltak, de siker esetén a harcos egész családja jól járt. A két világháború azonban minden eddiginél embertelenebb és teljességgel értelmetlen volt. Senki sem tudja igazából, miért volt rá szükség. A férfiak pedig mentek, mert menniük kellett, bele az értelmetlenségbe, parancsra ölni, parancsra halni. Végül vagy nem tértek haza, vagy csak csonkán, bénán, összetörve, esetleg egyben, de súlyos lelki terheket cipelve, tele a háború borzalmainak emlékeivel. Nem a zsákmányért ölt, csak azért, hogy hazajöhessen a családjához. Az otthon maradt nők viszont megtanultak egyedül túlélni. Akár hazajött a férfi, akár nem, nem volt már rá szükség, mert a nő dolgozik, gyereket nevel, karriert épít és elvégzi a házimunkát. Megerősödött és mindent megcsinál. Megtanulta, hogy a férfira nem számíthat. Megtanulta, hogy egyszerre legyen férfi és nő. A megcsonkult, tehetetlen férfi, itt már pusztán egy újabb éhes száj, egy használhatatlan here. Otthon ül, és marja a szégyen, amíg el nem pusztul. Ezt a férfimintát hagyta ránk a két világháború."

1955-57-körül szinte kézen fogva váltottak és a témát már a Szűz Plútó, illetve a Skorpió Neptunusz határozta meg. Itt főképp a spirituális alázat és az önbizalom újraépítése volt a meghatározó irányvonal az emberi sorsokban. Ennek folyománya volt a depresszió és egyéb lelki kórképek egyre szélesebb körben való felismerése, elfogadása, illetve ezek gyógyítása. Ezekben az években fedezték fel az antidepresszánsokat is.

A következő váltás 1970-72-től a Mérleg Plútónak és a Nyilas Neptunusznak köszönhető. Mivel itt generációs mintákról van szó, visszaköszöntek a korábbi kapcsolati zavarok. Az én nemzedékemnél már jól láthatóak Hellinger által megfogalmazott problematikák. A mi szüleink váltak először és az én korosztályomra jellemzőek az úgynevezett patchwork-családok. A család és a hivatás egymásnak feszül, a szingliség életformává, mi több, hitrendszerré válik. Ezzel együtt megjelennek a kapcsolati túlidealizálások, sok esetben azért vagyunk elégedetlenek, mert a tökéletes társat, a nagyon nagy Őt keressük.

1983-84-től a Plútó hatalomra került a Skorpióban, hozzá egy kevésbé lelkes Bak Neptunusz társult. Ez a generációs ösztönösen hozza a spiritualitásra való hajlamot, amit gyakran drogokkal és tudatmódosító szerekkel tompít. Ők azok, akik már egyre erősebben igyekeznek követni a belső hangot, fontos számukra, hogy milyen célokért küzdenek. Ők a Szűz-Skorpió szülői minták feloldozásai.

A következő Nyilas Plútó-Vízöntő Neptunusz generációnál (1995-98-től) kezdett megszakadni a két planéta kölcsönös támogatása, 1996.07.12-től megszűnt a fényszög.
Ennél a korosztálynál jelent meg nagyon erősen a kiválasztottság-tudat ideológiája, minden második gyerek kristály volt vagy indigó. A szülők a gyermekeikben kerestek példaképet, lásd a kettővel ezelőtti széthulló családmodelleket. Még hangsúlyosabbá vált az egyéni útkeresés, a különlegesség érzete. Sokan ebből a korosztályból jóval többet képzelnek magukról, mint amit képviselni tudnak. Komoly tanulási feladat számukra, hogy pillangó módjára levessék magukról ezt a terhelő elvárást és megtalálják tényleg a saját egyediségüket.

Jelenleg a Bak Plútó (2008-tól) és az uralomban lévő Halak Neptunusz (2012-től) érájában vagyunk. Közös sorsfeladatunk az lenne, hogy a spiritualitás, az illúziók csillámló káoszában megtaláljuk a rendet és az egyetemes erkölcsi törvényeket felfedezzük önmagunkban. Nem véletlen, hogy egyre jobban ébredezik az emberekben a vágy, hogy visszatérjen a természethez. A Bak Plútó egyik aspektusa az ökológiai béke megteremtésének az igénye.
A Neptunusz és a Plútó fényszög alapmotívuma: inspiráció a mélység erőiből. Csodálatosan hangzik, ám gyakorlatban ilyen hatalmas elementáris anyagból nem könnyű valóságot gyúrni. Peter Orban "álszent ragyogásnak" aposztrofálta őket és ha megnézzük a mai gondolkodási és életviteli trendeket kénytelen-kelletlen igazat adunk neki. Az ördög az angyal ruhájában kísért bennünket, a túlidealizálás, a tökéletesség bűvkörében élünk.

Pillantsunk csak rá a szépség, az egészség, a spiritualitás vagy az önmegvalósítás hajszolására. Ahogy Tolle fogalmaz: az istent hajszoljuk, pedig ha felhagynánk ezzel az őrült kereséssel, azonnal megláthatnánk. Gurukat, mestereket, megmondóembereket, eszméket és ideálokat követünk, ahelyett, hogy önmagunk lennénk.

A két planéta testesíti meg a dualitást, a jó és a rossz örök harcát. Mostanság hajlamosak vagyunk csak a pozitívat keresni, kerülünk minden kellemetlenséget, nehézséget. A testi és lelki fájdalmainkat azonnal csillapítjuk, a problémáktól leblokkolunk. Körülöttünk a világ azt hirdeti: legyél mindig pozitív, különben hajaj, ha negatívan gondolkodsz, úgy maradsz. Ez az ördög álruhában.

Az idolok követését - legyen az egy személy vagy egy elképzelés - általában a kiábrándulás követi. A túl jó másik véglete a túl rossz, vagyis a mélypontok, a zuhanás. Középponti állapot az, amikor csak szemlélői vagyunk ennek a libikókázásnak. 96-óta egyre nőtt a káosz ezen a téren, ám idén, 2017.07.11 és 2017.08.26 között felvillan ismét a reménysugár. A szextil összeáll. Évről évre egyre hosszabb időre, majd 2025-től 2033-ig kitart. A hatvan fok olyan kapcsolódás, nem ad olyan könnyed megoldásokat, mint a trigon, de lehetőséget, irányt mutat a jó megoldások felé. Megköveteli azonban a felismerést, majd pedig a cselekvést. Szükséges az egyéni kezdeményezőképesség, a sikerért nekünk kell megdolgozni.

S hogy mi is ez? Egyrészt a generációs karmák feldolgozása, másrészt - és ez a fontosabb - az egyéni sors átélése.


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2017. június 27., kedd

A szeretet nyelve

Merkúr a Rákban: 2017.06.21 (11h58p)

Milyen gyönyörű: szólni lehet, és kiszámíthatatlan, hogy mit válaszolnak. És megtörténhetik: társra is találhatunk, csak meg kell tanulnunk az ő egyetlen, soha meg nem ismételhető nyelvét. Csak meg kell ismernünk, a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljutva oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem, és megszólítani.

Megtalálni azt a szót, amit ő keresett, de nem talált, amire szüksége van, hogy a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljusson végre oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem. Felesleges és nevetséges olyan szavakat dobálni felé, amelyeket mi szeretünk, ezzel csak megütjük, hiszen én, ha azt mondom: tej, nagy diófát látok, a lomb közt kis égdarabok, a fa alatt kerti asztal, pohárban tej, tündöklik a tej, a táj. De lehet, hogy ő arra emlékezik, hogy nem kapott tejet, nem volt, és az anyja messze volt, és megütöd a szóval. De ha megtalálod neki azt a szót, amit keres! Társad lesz és válaszol, és válaszában felfénylik az elveszett szó, ami gyermekkorod zsebéből valamikor nyomtalanul kigurult.

Ha megtalálnám! Sose merném többet kimondani a szót: szeretlek! Csak azt mondanám: vonat, mert talán állomás mellett lakott, és évein át-átzakatolt a vonat, félelmet hozott és sóvárgást távoli tájak felé. Vagy azt mondanám: cigaretta, mert kidobta a vonatablakon át a csomag cigarettát, mikor tisztuló tüdővel robogott a szerelem felé.

Csak rá kell figyelni, a mozdulataira: karjával most olyan ívet ír le, amilyet csak az tud, aki egész lényével mozdul vagy szól, semmi más nem válasz neki, csak az, ha te is egész valóddal felé fordulsz.

A szájad mellett egy ránc emlékezik, és a szemedben olyan látható a szégyen, hogy elfordul és cigarettára gyújt. Fájdalmaiddal soha el nem érheted, arcodon a fájdalom nyomai, és hangodat érdessé teszi a visszafojtott sírás. El kell hagynod emlékeidet is, mert történelem előtti korból valók, mikor még nem tudott emberhez szólni az ember, csak ütött. Csupa kék-zöld folt az arcom, nem szóltak hozzám, csak ütöttek, s nekem most szólnom kell, meg kell találnom azokat a szavakat, amelyekre neki van szüksége. Hiába mondom a magam szavait, nem figyel oda. Kikapcsolja a telefont.

De hiszen volt egy mozdulata, feléd fordult, mint aki egész lényével mozdul, felé fordultál, mint aki egész lényével válaszol, megölelt, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölel, megölelted, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölel. Mégis csak ennyit mondtam: szeretlek.
(Hervay Gizella: Levél helyett)

Az asztrológiai archetípusok absztrakciók. Vegytisztán nem létezik Rák vagy Mérleg-típusú ember, hiszen ezek a fogalmak elvontak és általánosítók. Az egyéni horoszkóp rengeteg eleméből jön létre egy jóval pontosabb és árnyaltabb egyéniség-minta, ami azonban "papíron" még mindig csak egy teoretikus elképzelés. Életre a képletet mindig a sorsát élő ember kelti.

Talán az összes fogalomra szintén csak elméletben létezik és köztük is az egyik leghatalmasabb absztrakció a szeretet. A Rák jegyhez kapcsolódik az anyaság és ennek kapcsán a legfontosabb anyai beavatás: a feltétel nélküli szeretet. Ez egy olyan érzelmi védőháló, ami mindig megtart bennünket. Bármit is teszünk, bármi történik is velünk, mi érezzük, hogy szerethetőek vagyunk. Pusztán azért, mert létezünk.

A valóságban a szeretet azonban feltételekhez kötött. Talán létezhetnek olyan tiszta, mély spiritualitással bíró emberek, akik valóban képesek feltétel nélkül szeretni. Jézus például ennek az energiának a szimbóluma. Nem számított, hogy az előtte álló ember leprás volt, bűnöző vagy prostituált. Ő Istent látta mindenkiben.

A szeretethez általában nagy érzelmeket társítunk, pedig ez a fajta szeretet érzelemmentes. Vagy inkább azokon túlmutató. De a hétköznapi szeretet, mivel érzelmekkel teli, feltételekkel is tele van tűzdelve.

Szeretlek, ha viszontszeretsz. Ha hűséges vagy hozzám. Ha rajongsz értem. Ha elhalmozol a figyelmeddel. Ha nem lájkolod az exbarátnőd fotóját.


A baráti szeretet is feltételes. Szeretlek, ha úgy gondolkodsz, mint én. Ha mellettem foglalsz állást, amikor a problémáimról beszélek. Ha ugyanazok a mozifilmek érdekelnek. Ha hozzám hasonlóan látod a politikai helyzetet.

A szülői szeretet is tele van feltételes módokkal. Szeretlek, ha okosan viselkedsz. Ha jól tanulsz. Ha ügyvéd leszel, mint az apád. Ha balett táncos leszel, ami én nem lehettem. Ha olyan barátokkal lógsz, akik nekem szimpatikusak.

Önmagunk szeretetét is feltételekből alkotjuk meg. Szeretem magam, ha lefogyok és csinos leszek. Ha sikereket érek el a munkámban. Ha sokat és eredményesen dolgozom. Ha veszek egy új autót. Ha megtalálom a holtomiglan páromat.

Semmi baj ezekkel a feltételekkel. Emberek vagyunk. Popper Péter egy másik szemszögből fogalmazta meg ezt: "Nem lehet harmonikusan együtt élni valakivel, ha nincs benne kapcsolatban az a motívum is, hogy nem tehetek meg a másikkal bármit, mert elveszíthetem. Feltételekre szükség van. Ezt persze nagyon nem szeretik az emberek, mert bennük van az az infantilis vágy, hogy feltétel nélkül fogadják el őket. Ez azonban irreális. A valóságban nem működik."
A szeretet nyelve nem a szavakban rejlik. Sokkal inkább az elfogadásban. A megengedésben. Ám ahhoz, hogy másokkal szemben gyakorolni tudjuk ezt, önmagunkon kell kezdeni. Minél inkább szeretem magamat, az életemet, a létezésemet, annál inkább tudok másokat is szeretni. Közhelyesen hangzik, de igaz.

Az önismereti folyamat egyik fontos állomása eljutni ide. Olyan út ez, mint a mesékben, ami a sűrű, sötét erdőn keresztül vezet. A fák: a feltételek. Az előítéletek. Az elvárások. De amint keresztülverekedtük magunkat ezen, egy napsütéses réten találhatjuk magunkat.

Néhány kultúra a köszönésében őrzi a szeretet nyelvét. Hawaii szigetén így köszöntenek: "aloha", ami nem szó szerinti fordításban: "Szeretni annyi, mint boldognak lenni."
Hindi nyelven a "namaste" pedig nagyjából így hangzik: "Meghajlok a benned lévő isteni lélek előtt". Mi már csak nagy ritkán köszöntjük ezzel a mondattal a másikat: "Isten hozott!"

Mindaz, amit itt leírtam: absztrakció. A szeretet nyelvét nem taníthatom meg senkinek. Nem beszélhetek róla. Nem tudok mindenkit egyformán érintetni a szavakkal. Ezért szoktam megosztani Hervay Gizella Levél helyett című szövegét. Ő nálam sokkal szebben leírta ezt.

Én csak annyit mondhatok: szeretlek. Remélem, amikor a soraimat olvasod, ez úgyis érzed!

További olvasnivaló ebben a témában:

Merkúr a Vízöntőben: Átkok, avagy a hétköznapi szó(nak is van) ereje
Merkúr a Halakban: Az illúziók fogságában
Merkúr a Kosban: Akarom vagy szeretném?
Merkúr a Bikában: Függő szavak
Merkúr az Ikrekben: A szavak titkos élete


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2017. június 23., péntek

Egy perccel hamarabb

Újhold a Rákban: 2017.06.24 (04h31p)

"Hogy mi a lélek, azt éppoly kevéssé tudjuk, mint azt, hogy mi az élet.
Elég nagy titok ahhoz, hogy elbizonytalanodjunk,
mennyi az én része a világban, és mennyi a világ része az énben."
(Carl Gustav Jung, svájci pszichiáter, pszichológus, analitikus)

Baranyi Ferenc egyik verséből kölcsönöztem a bejegyzés címet, mert ez a költemény tökéletesen lefesti nekünk az újhold-pillanatot.
Minden jelentős változást megelőz egy röpke másodperc: mielőtt megtörténne a láthatóban, már ott gomolyog a láthatatlanban, majd hirtelen kiválik belőle - így lesz kézzel fogható a valóság.

Ha tökéletes figyelemmel lehetnénk önmagunk iránt, akkor megelevenedne előttünk a jövő. Mert a jelen mindig a múlt tapasztalataiból táplálkozik, a jövőt pedig a rendelkezésünkre álló feltételek, körülmények és a döntéseink formálják. Ha betekintést nyernénk a láthatatlan ok-okozati folyamatokba, 80 százalékos pontossággal prognosztizálhatnánk, mi fog velünk történni. (Ezt a tényt megerősíti a kvantumfizika ilyen jellegű kutatása.)

Baranyi a versében egy szerelem végét írja le, poétikus csokorba gyűjtve azokat a momentumokat, amik megelőzik a tényleges szakítást. De lefordíthatnánk ezt bármilyen élethelyzetre: mindig ott vannak jelek. Jelek arra, hogy valaminek véget kell vetni, valamit ideje lezárni, elengedni, továbblépni vagy épp itt az idő újrakezdeni, felépíteni, belevágni - már jóval azelőtt, hogy ténylegesen bekövetkeznének.

Mégis csak ritkán követjük ezeket az útmutatásokat. Nem a lelkünk csendjére hallgatunk, hanem a világ és a fejünkben kavargó gondolatok zajára. Arra, amit görcsösen akarunk vagy arra, amit mások mondanak nekünk. Vagy épp ellenkezőleg - dacból, ellenük lázadva cselekszünk.

Én azt hiszem, spirituálisnak lenni nem más, mint jelen lenni az életben. Annyira jelen, hogy észre tudjuk venni ezeket a jeleket. Felismerhessük azt, hogy ahol most vagyunk, a körülményeink - a korábbi életünk, döntéseink következménye. Ennek a teremtőerőnek a tudatosítása tesz bennünket képessé arra, hogy tetszés szerint újrateremthessük az életünket. De már a jelenlét figyelmességével, az egyéni felelősségvállalás elfogadásával.

A képletben ott a támogatás arra, hogy egyre többen és többen felismerjük ezt és eszerint alakítsuk a sorsunkat. Több lépcsős folyamat, ami sokaknál csak évek múlva érik be. De a változás erői a láthatatlanban már gyülekeznek, s amikor megérik rá az idő, mindenkinél bekövetkeznek. Egy perccel sem hamarabb...
Ha nem is egy, de néhány perccel a napfelkelte előtt lesz az újhold és ez az konstelláció az augusztusi teljes napfogyatkozás előfutára.
Együtt áll velük a Merkúr és a Mars, szemben pedig ott a Szaturnusz. Tudom, ki vagyok. Tudom, mit akarok. És felismerem a változásban rejlő nehézségeket is, de képes vagyok szembe nézni velük. Ennek függvényében köteleződöm el a cselekvő akarat mellett.

Hatalmas teremtőenergiák gyülekeznek, de ezek még csak a "jelek" és nem a megvalósulások. Mint a gyümölcsök a fán. Sem előbb, sem később nem érdemes szüretelni, csak amikor a dolgok megérnek rá. Ha türelmetlenkedünk, kapkodunk és korábban cselekszünk vagy ha halogatunk és nem lépünk időben - mindkét esetben elpazaroljuk azt, amit már előkészítettünk.

Mikor tökéletes az idő a szüretre? Ezt minden gazda tudja, mert jelen van a kertjében, együtt él a természettel. Ha jelen vagyunk, akkor nem sietünk és nem húzzuk feleslegesen az időt sem. Észre fogjuk venni, hogy ha megértek bennünk a teremtőerők. Akkor a külső és a belső akadályok elhárulnak.

Ahogy Jung fogalmaz, "mennyi az én része a világban, és mennyi a világ része az énben". A kettő elválaszthatatlan. Lüktet-pulzál bennünk a világ és mi is áthatjuk a világot. Ha a világot akarjuk megérteni, ott legbelül megtaláljuk a válaszokat...


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.
Related Posts with Thumbnails