Újhold a Szűz jegyében: 2022.08.27 (10h18m)
Az álom, bár passzív állapot, tulajdonképpen egy esszenciális energiasűrítmény, amiben kódolva van a megérkezés, a kiteljesedés.
Az analógiák nyelvén az álom és annak a hétköznapokban történő megvalósulása egy tengelynek a végpontjai. A mesék közül legillusztrisabb szemléltetője a folyamatnak Hamupipőke története.
A mai feminista felfogásban a klasszikus női hősöket gyakran megbélyegezzük azzal, hogy a gazdag megmentő után áhítozó naiv lánykákról van szó, de akkor összekeverjük őket az úgynevezett "aranyásókkal".
A mesék tanításai ennél jóval összetettebbek: minden élmény, minden tapasztalat RÓLUNK SZÓL, egyszerre éljük át az anya jó és mostoha arcát – ez szinte minden születési élmény, női beavatás sajátossága.
A másik féllel történő egyesülés ÖNMAGUNK TELJESSÉGE, aminek vetülete a hús-vér emberrel való találkozás.
Amíg ez a személyiségfejlődés nem következik be, addig hazugsággal, egy cél érdekében próbáljuk a lábunkra erőltetni a ránk nem illő aranycipőt.
Ráadásul a 480-as mesetípusba sorolt fabulák sajátossága, hogy a nők nem csak álmodoznak a jó vágású, pénzes pasasról (nem is a házasság a fő motivációjuk), hanem részt vesznek a vágyak megvalósulásában is. A leghétköznapibb módon teszik a dolgukat: takarítanak, fát nevelnek, szelektálnak, gondoskodnak másokról és közben önmagukról is.
Az eredeti mesében Hamupipőke pontosan tudott teremteni magának "csak ki kellett mondania, ha valamit kívánt, s a madár nyomban ledobta neki, amit kért." Sőt a saját értékével is tisztában volt: "Rázd meg, fácska, magadat, adj rám ezüstöt, aranyat!" – nem érte be kevésbé piszkos, a tavalyi divat szerinti göncökkel. (A teljes mese itt olvasható: Grimm testvérek összegyűjtött meséi: Hamupipőke)
Most azonban nem az álmokra esik a fókusz, hanem az éppen élt életünkre.
Amit, ha tetszik, ha nem mi magunk hívtunk létre a tudatalattinkból.
Ez a mesék egyik legfontosabb tanítása a körülmények csak körülmények, a sorsunkat a tetteinkkel, a döntéseinkkel, a gondolkodásunkkal alakítjuk. Ha nem így lenne, akkor a szegény özvegyasszony fiából sosem lenne a fele királyság ura és a királylány férje, Hamupipőke pedig élete végéig sikálhatná a padlót.
A (belső identitás-)teremtés nem látványos, nem jár díjakkal, csinnadrattával, diplomával, még több pénzzel vagy vagyontárggyal. De mégis ez a legfontosabb: mert nap mint nap velünk történik.
Nem ideológiákat kell követni, hanem élettel megtölteni a hétköznapokat.
Ez nem zárja ki, hogy célokat tűzzünk ki, eredményeket érjünk el, de a figyelmünket visszaviszi oda, ahol aktív részesei lehetünk sorsunk formálásának.
A Szűz az az életterület, ahol a szokások és a viselkedések mintázatai rajzolják ki az, hogy hogyan érezzük magunkat, milyen életmódot követünk, mennyire egészséges a testünk és a gondolkodásunk.
Ezeknek a "fraktáloknak" a bevésődése magzatkorban történik, ahol a "generációs csomagot" is megkapjuk. Itt "égnek belénk" a létbiztonságunk, a kötődési mintáink, a női-férfi szerepeink, a fizikai aktivitásunk, a táplálkozási szokások, a függőségi hajlamok, az önelfogadás, a pénzügyekhez fűződő viszonyunk, de még azt is otthonról hozzuk, hogy friss kenyérrel, rizzsel vagy tejföllel esszük a lecsót.
Nem tudom, hogy gyökeres változás lehetséges-e – és egyáltalán szükség van-e a totális átalakulásra, de az biztos, hogy az IC-n álló Plútó a lehetőségét felkínálja.
Egy szokást transzformálni csak lépésről lépésre, a hétköznapok szintjén lehetséges. Úgy, ha ennek érdekében teszem a dolgomat akkor is, ha az látszólag értelmetlen. Lencsét, kölest válogatni a mese felszínét értelmezve ostobaság, de a hasznos és haszontalan dolgok megkülönböztetése kulcsfontosságú eleme lenne az életünknek.
A sábai szimbólumok szerint a Szűz 5. fokán egy embert találunk, aki tudatára ébred a láthatatlan, szellemi energiáknak. Konstruktív képzelőerő, kreatív fantázia és a belső életenergiákkal való összekapcsolódás meglehetősen emlékeztet minket Hamupipőkére.
Mindeközben "támad a Mars", szintén az 5. fokról, az Ikrekből, ami a társadalmi propaganda kényszerítő, érzelmileg manipuláló erejét jeleníti meg.
Vajon a külső hangokra hallgatunk ("buta liba", "konyhalány" – bélyegezték meg a mostohanővérek a főhősnőnket) vagy
megőrizzük a belső bizonyosságunkat arról, kik is vagyunk valójában.
Lenyűgöző a különböző archaikus rendszerek összhangja, mert a maja kalendárium szerint az újhold vörös planetáris sárkány napra esik, ami szintén a manifesztálódott teremtést írja körül.
A Szűz megmutatja, hogy csak azt szüretelhetjük le, amit elvetettünk, amit gondoztunk, tápláltunk. Butaság lenne almát remélni a körtefán. És üres kézzel maradunk szüret idején, ha nem öntöztük, nem gyomláltuk, nem vigyáztunk a kertünkre. Főképp ebben az óriási aszályban. Csak a rejtett hitünk életet adó vízcseppjeire számíthatunk...
Tetszett a bejegyzés?
Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások:
Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!
