(Doktor House című filmsorozat)
Az év utolsó, decemberi teliholdja általában hideget és havat ígér, legalábbis az észak-amerikai indiánok hold-nevei erre utalnak. Meglátjuk, nálunk hogy alakul holnap az időjárás...
Ha hó vagy hideg nem is befolyásolja a Mikulás idei munkáját, az biztos, hogy telihold-fényben pakolgathatja ajándékait a csizmákba, ugyanis a december havi telihold épp 6-ra (13 óra 27 percre) esik.
A peregrinus meséje
A Nyilas-Ikrek teliholdnál egyik oldalon a világról ösztönösen begyűjtött információk, benyomások, gondolatok állnak, míg a másik végén ezeknek az összefüggéseiből tudatosan megalkotott világkép. Az Ikrek archetípusa a diák, a Nyilasé a tanító. Kettejük között (jó esetben) nem alá- és fölérendeltségi viszony van, hanem nyitottság, befogadás, kölcsönös áramlás.Hiszen a Nyilas, a tapasztalatival már tudja, hogy a tanulás - főképp az önmegismerési folyamat - végtelen.
Fellobban egy szikra, megfogalmazódik bennünk egy kérdés, és a megérteni vágyással aprócska rést nyitunk a világra. Ám a válaszok újabb kérdéseket szülnek, amik már ablakká szélesítik látóterünket. Utána egy kertkapunyi, majd egy egész rétnyi birodalom tárul fel előttünk.
A diák útra kél, lépdel, hívja a kalandvágya, és ahogy halad előre Élete országútján rájön, hogy ott terül el előtte az egész Világmindenség széltében-hosszában, mélységében-magasságában.
Rejtélyek, titkok csak addig vannak előtte, míg meg nem érti, fel nem ismeri őket. ("Semmi nincs elrejtve, ami nyilvánossá ne lenne, sem eltitkolva, ami ki ne tudódnék és napfényre ne jönne." idézet a Bibliából) Az úton mindig állnak készen tanítók - akár szó szerinti guruk, mesterek - akik segítenek neki továbbhaladni.
Ezek a magiszterek azonban álruhába is bújhatnak: lehetnek szülőnek, ex-házastársnak, főnöknek, gyereknek vagy akár hétköznapi élethelyzeteknek álcázva.
A peregrinusnak, a vándorló diáknak, nincs más dolga a továbbhaladás érdekében, mint nyitott szemmel járni és "jól kérdezni". Emlékszünk még a népmesékből erre a mondatra: "szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál!". Mit is jelent ez? A mese hőse felismeri és tisztelettel nevén nevezi majdani segítőjét. Még az álnokabb fajta banyákról is utólag kiderül, jelentős szerepük volt abban, hogy hősünk megerősödjön, önmagára ébredjen, kiteljesedjen, éretté váljon.
A mostani telihold-állásnál a régóta ismétlődő, örökösen felbukkanó kérdéseink kerülhetnek ismételten felszínre.
Ajándék önmagunknak
Időbe telt, míg rájöttem, hogy sokszor a kérdésekben van a hiba. Vagy azért, mert lényegtelenek, vagy mert a helyzethez nem illőek, vagy - és ez a leggyakoribb: eleve félek a válaszoktól.
Amíg ezt nem vesszük tudomásul, addig csupán a régi válaszokat pörgetjük magunkban, mint egy karcos bakelitlemezt. Megpróbáljuk a világot hajlítani saját elképzeléseinkhez, így nem vesszük észre azt, ami nyilvánvaló.
Doktor House-t idézve, ha elakadunk magunkba két dolgot tehetünk. 1. lenullázunk mindent és kezdjük elölről. Vagyis visszabontjuk a problémagubancokat a gyökerekig. Illetve 2 . azt keressük, ami különleges, ami kilóg a sorból, ami egyedi.
Neked vannak ilyen visszatérő kérdések az életedben? ("Miért történik mindig ez velem?") Próbáld meg a fenti módszert, és lepd meg magad egy sokkal jobban feltett kérdéssel. A válasz (és abból következően a megoldás) is megérkezik hamarosan...
Hócipőket kiüríteni, hogy jövőre indulhasson az újabb hétmérföldes kaland!
