Világkép-válság: Nyilas jegyében a Szaturnusz

"- Nyuszi csöppet sem buta - mondta Micimackó elmélyedve.
- Úgy van. Okos. - vélte Malacka.
- Esze az van neki.
- Van neki - vélte Malacka. - Esze az van neki.
Mire hosszú hallgatás következett.
- Úgy vélem - mondta Micimackó -, hogy ez az oka annak, hogy soha semmit meg nem ért."
(A. A. Milne: Micimackó kuckója)

Az égiek az idei karácsonyra még egy jelentős eseményt tartogatnak számunkra: 2014. december 23-án, 15 óra 18 perckor a Szaturnusz jegyet vált és belép a Nyilasba, ahol 2017 decemberéig tevékenykedik. Fennkölt barangolását egy rövid időre megszakítja és jövő év júniusa-szeptembere között még visszatér a Skorpió mélységeibe.

A gondolat, ami egyben tartja a világot

A Szaturnusz a Naprendszer utolsó planétája. A régi korok csillagtudománya (legalábbis ahogy most ismerjük) a gyűrűs bolygó határáig terjedt, így vált a Szaturnusz a küszöb őrzőjévé.
Mögötte már csak a transzperszonális (személyesen túli) égitesteket találjuk.
Az archetípusok közül Szaturnusz a remete, a bölcs öreg, aki legtöbbször igen kellemetlenkedő alakként tűnik fel életünk történetében. Akármerre is jár, legelőször a korlátainkkal szembesít. Zsákjából ilyen fogalmak kerülnek felszínre: rend és törvény, idő, sors, rögzítés, felelősség, kötelesség, hivatás. Próbáin nem szeretünk részt venni, de nála a sikeres vizsgatétel jutalma nem egy piros pont, egy szelet csokoládé vagy egy kitüntetés, hanem életre szóló, megváltoztató tapasztalat.

A Nyilas jegyében a világról alkotott nézeteinkkel szembesülhetünk a Szaturnusz objektív, hideg (és olykor bizony kíméletlen) meglátásain keresztül.
Gyermeki szívvel (az Ikrek szemüvegén keresztül) a körülöttünk lévő világ felfedezése a nagy kaland: előítélet és válogatás nélkül gyűjtjük össze az információkat. A Nyilas jegyben egyesül mindez a megszerzett tudás. Itt szintetizáljuk nézeteinket világlátássá, vallássá, filozófiává, hitrendszerré. Ezek a gondolatok meggyőződésként tartják egyben a világunkat.
Felnőttként szelektálunk: emezt elfogadjuk, azt pedig elutasítjuk. Ez még nem is lenne probléma, mivel ez a szűrő akár életbölcsesség is lehet. De akár dogmatizmus is. Elmerevedett, rugalmatlan nézetek, amitől a világ, vagy legalábbis bizonyos szegmensei feketévé-fehérré válnak.

Itt lép be a Szaturnusz a Nyilasba és megmutatja gondolkodásunk határait.

Távolságok közelítése

Micimackó az egyik legnagyobb zen mester. Bagoly lexikális tudása, Nyuszi fontoskodó okoskodása mellett nyugodt, derűs, egyszerűsége teszi őt valódi lényeglátóvá.
Az élet tele van Baglyokkal és Nyuszikkal, akik sokkal jobban tudják, mi a jó a másiknak, akik megmondják a tuti, osztják az észt, kötözik a ködöt (kötözködnek), számon kérnek, kioktatnak, lesajnálnak.
Erre jön egy Micimackó, akit látszólag a mézen kívül semmi sem foglalkoztat, és tesz egy ilyen velős kijelentést, hogy Nyuszit éppen ez a hatalmas tudás korlátozza.

Szaturnusz a Nyilas jegyében pontosan ezt a magas röptű mindentudás szárnyait töri le. Megmutatja, hogy a külső világ csak egy tükör, a belső világunk, a lélek hasonmása. Ezért minden, amit látunk, érzékelünk, felfogunk és megengedünk belőle a gondolkodásunk kereteit jelenti. Ez szabja meg a szűk vagy tág határokat.

Felteszi a kérdést: "tudod-e vállalni a felelősséget azért, amit hírül adsz?"
Vagyis minden szavad, kijelentésed maradéktalanul tiszta és őszinte? Világlátásod vajon örök érvényű és megingathatatlan? Ítélkezel-e mások (esetleg önmagad) felett? Keresel-e kifogásokat, bűnbakokat, magyarázatokat, ha valami nem úgy sikerül, alakul, ahogy szeretnéd?
Mennyire tudsz hinni? Nem valakiben vagy valamiben... Csak hinni... Előítéletek nélkül.

Békés, áldott, boldog karácsonyt
és hittel teli új évet Mindenkinek!

Eszter