Telihold a Kos havában: 2017.04.11 (08h09p)
Fodor Ákos: OTT
Ott állsz a Vihar
Dobbanatlan Szívében.
Állsz. Állsz és mozgatsz.
A tavasz első teliholdja igencsak viharos energiákat kavar felettünk az égen, s az Uránusz-Plútó feszültségének lassan lecsengő, néhány utolsó dallama az elkövetkező napokban-hetekben bennünk is hasonlóképpen tükröződhet.
Egy korszak véget ér, de a kerék forog tovább és új energiáknak, új lehetőségeknek, új perspektívák nyílnak meg előttünk. Fokozatosan változik a sorsfeladat. Előnyben azok lesznek, akik a közelebbi vagy távolabbi múltban önmaguk felé lépkedtek.
A Kos és a Bak jegy összekapcsolódása komoly beavatás: az identitás felszabadításától az egyéni és társadalmi felelősségvállalásig tartó, egyszerre küzdelmes és felemelő utazás. Sokan találták szembe magukat olyan élethelyzetekkel, ami miatt fel kellett tenni a kérdést "ki vagyok én?". Elkezdtük kibújni a hozzánk tovább nem tartozó elképzelések szűk ruhájából, akkor is, ha még nem találtuk meg a valóban testhez álló, komfortos és biztonságos énképeket. Csak mert jobb sebezhetően meztelennek lenni, mint a régiben feszengeni.
Az előttünk álló kilenc hónap egyre több és több lehetőséget ad majd az új én-azonosságok felvállalására. Átmenetben vagyunk, az átmenet pedig mindig zavarodottsággal jár, hiszen a múlt eltűnt, a jövő pedig még nem öltött testet. Egyetlen út: a jelen megélése.
De azt szerintem a legtöbb ember érzi, hogy alapjaiban változott meg az időhöz való viszonyulásunk. Gyorsabb és "multidimenzionálisabb" lett az élet, aminek leginkább a hátrányait szoktok sorolni: rohan minden és mindenki. A valódi kapcsolatokat felváltotta a virtuális közösség, a családi ebédeket a fast foodok, a könyveket a pár soros celebhírek.
Lássuk be: mindez csak kifogás. A tartalommal feltöltött idő egyéni döntés. Egyre fontosabb az itt és most megélése, egyre kevésbé lehet már halogatni, kifogásokat keresni. Sosem volt ennyi lehetőség tágulni, tanulni, utazni, előbbre lépni. Csupán pár száz évet kellene visszatekerni a történelem kerekén ahhoz, hogy egy jóval korlátozottabb, szűk látókörűbb életben találjuk magunkat. 1895 óta tanulhatnak nők a magyar egyetemeken. Az én nagypapám 1899-ben született, vagyis egy belátható generációs távolságról beszélünk!
1990 előtt még az internetről sem igen hallottunk, ma meg recepteket keresünk rajta, nyelveket tanulhatunk, vagy akár több ezer embert egyszerre megszólítva blogot írhatunk. Az élet felpezsdülésének a lélek evolúciójára is van hatása: gyorsabb az önismereti fejlődés, könnyebben megy a családi vagy a karmikus minták feloldása. De ezáltal nagyobb rajtunk a terhelés, a nyomás. Nem életek, legfeljebb évek állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy feldolgozzunk egy-egy krízist vagy az ugrásszerű változást.
Mindaz, ami előttünk van teljesen új embert kíván. Az anyaméh biztonságos szabályai nem lesznek érvényesek többé, miután elvágják a köldökzsinórt. Egyedül kell bizonyítani, helyt állni, lélegezni, táplálkozni, növekedni. Az Uránusz-Plútó kvadrát feloldódásával előbb-utóbb mindenkinek meg kell majd születni. Tehetjük ezt önszántunkból és várhatunk a külső körülmények beavatkozására. Dönthetünk az élet kalandja mellett, és akár ki is szállhatunk, de a körhinta szinte azonnal visszaszippant minket ugyanide. Menekülhetünk, de nem lesz hova. Mert ismételni fogunk mindaddig, míg rá nem ébredünk az ismétlődésekre.
Kevésbé elvontan: fokozódhat bennünk a türelmetlenség, a csüggedés, a zavarodottság, mert a kereteink lebomlanak. Minél inkább ragaszkodunk ezekhez, annál nagyobb lehet a káosz, s minél nyitottabbak vagyunk a változásra, önmagunk felvállalására, annál jobban tágul a tér és a lehetőség. Ajánlatos azért a realitásokkal összhangban haladni, ne csak álmodozzunk, cselekedjünk is.
Tudatosan keressük a nyugalmat, a pihenést, mert az a néhány hét erős ingadozással, érzelmi szélsőségekkel, ugrásszerű hangulatváltozásokkal járhat. Bár az emberi kapcsolatok átrendeződése is része a folyamatban, azért nem kell mindenkivel összeveszni, mindenkit kritizálni vagy mindenkire megsértődni. Blokkot legjobban úgy lehet oldani, ha tisztán, őszintén fejezzük ki azt, amit érzünk.
Változás van. Ezt el kell fogadni. A vihart sem tudjuk fél kézzel megállítani. Ráadásul nem is lenne értelme, mert minden, ami mögötte van, az a megújulást, a felfrissülést, a termékeny táptalajt hozza. Fodor Ákos szavaival élve legjobb, amit tehetünk, ha megállunk a vihar dobbanatlan, öröklétű szívében. Onnan minden mozdulhat...
Nyitókép: Ólöf Erla, The storm is coming
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.
