Neptunusz-Plútó szextil: 2017.07.11-08.26
"Azonnal megtalálod Istent, amint ráébredsz, hogy nem kell keresned őt."
(Eckhart Tolle, német származású kanadai író és spirituális tanító)
(Eckhart Tolle, német származású kanadai író és spirituális tanító)
A mostani bejegyzés hozzávetőlegesen 90 évet foglal magába, ugyanis egy olyan fényszög-kapcsolódásról lesz szó, ami kisebb-nagyobb megszakításokkal, jelen volt, van és lesz ezalatt az idő alatt.
Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a jelentőségét, meg kell ismerkednünk a transzperszonális égitestek hatásfokával, illetve a hozzájuk kapcsolódó generációs áramlatokkal.
A régi korokban hét égitestet tartottak számon, a Naptól a Szaturnuszig. Ide tartoznak a személyiség-jelölők és a sorsbolygók. A 18. századdal azonban fordulóponthoz érkezett az emberiség. Kitágultak az égi határok, ezzel együtt a tudat határai is. Az újabban felfedezett égitestek lenyomatai a tudati mintákban is megjelentek.
1781-ben Herschel felfedezte az Uránuszt, ami hirtelen felforgatta a korábbi társadalmi berendeződéseket. 1789-ben a francia forradalom eszméje szó szerint nyakát szegte a királyság intézményének. A "szabadság, egyenlőség, testvériség" kikiáltása után azonban még évszázadok kellettek, hogy többé-kevésbé meg is valósuljanak a gyakorlatban ezek az elvek. Az idejétmúlt hitrendszerek nagytakarításával egy időben a technika is robbanásszerű fejlődésnek indult. Az Uránusz az egyéni képletben azt mutatja, melyik területeken vagyunk képesek a mindent elsöprő újításokra, az inspirált gondolkodásra, a lázadó magatartásra.
A következő tudattágító lépcsőfokot a Neptunusz felfedezése jelentette, 1846-ban. Erről írtam már korábban (Múltbéli hangolódás), úgyhogy csak a legfontosabbakat emelném ki. "A Neptunusz a hétköznapi tudaton való túllépést, a spiritualitást jelképezi, amit egy hajszál választ el a spiritusz (égetett szeszek) vagy más tudatmódosító szerek okozta bódulattól. A spiritualitás felerősödése az 1848-as évektől követhető nyomon: sorra jelentek meg médiumok és divatossá váltak a spiritiszta szeánszok." A Neptunusz nyomán megjelent a zavarodottság és a káosz. Újabb évszázadok kellenek hozzá, hogy ez a köd leülepedjen és átadja helyét a tisztánlátásnak, a valódi spiritualitásnak.
A személyes horoszkópokban a Neptunusz rámutat azokra az életterületekre, ahol leginkább becsaphatnak minket az illúzióink.
A harmadik égitestünk élete rövid és kalandos. A Plútót 1930-ban fedezték fel, majd 2006-ban visszaminősítették törpebolygónak. (A lefokozással egyetemben az Eris nevű törpebolygó- akinek a száműzetését köszönheti - bekerült a tudatmezőbe, de róla majd egy másik bejegyzésben ejtek szót.) Ez a lealacsonyító címke azonban a Plútót mit sem zavarja. Névadójához hasonlóan úgy tűnik, ő sem szeret sokat a felszínen tartózkodni, örömmel tér vissza az Alvilágba, vagyis a tudatalatti felségterületeire. Útnak indította azt, amiért megmutatta magát. Elkezdte felszínre emelni a mélységben rejlő tartalmakat. Vele együtt vette kezdetét a pszichoanalitika, az emberi lélek megismerésének vágya.
Lassú mozgásának köszönhetően csupán 2-3 jegyen halad keresztül egy emberi élet alatt, de az általa megmozgatott életterületeken gyökeres változásokat hoz. A "plutos" szó azt jelenti "vagyon, gazdagság" (plutokrácia a gazdagok kezében lévő hatalom), más szóval a bennünk rejlő legnagyobb erőforrások, legjobb tulajdonságok kiaknázására ösztönöz. A képletben ő a leszületés valódi célja, a kozmikus (generációs) sorsfeladat.
Közben különböző jegyeken haladtak keresztül, ezzel más és más életfeladatokon keresztül szólítottak meg bennünket. Oroszlán Plútóval és Mérleg Neptunusszal indult ez a történet ami a világra az uralom kérdésének a bélyegét nyomta. Tömegeket irányító diktátorok, hatalomtól megrészegült vezetők váltották egymást az Oroszlán Plútó égisze alatt, miközben az egyéni sorsokban megindult a nemek közti egyenlőtlenség kényszerű tudatosítása.
"Bert Hellinger szerint a két világháborúban találjuk az okát, hogy a férfiak félnek az erőtől, mert erőszaknak élik meg. Az emberiség régen is háborúzott, de régen az emberek tudták, miért harcolnak. Területfoglalás, zsákmányszerzés, hódítás, vagy a szülőföld, a család megvédelmezése voltak a fő mozgatórugók. Véres és kegyetlen háborúk voltak, de siker esetén a harcos egész családja jól járt. A két világháború azonban minden eddiginél embertelenebb és teljességgel értelmetlen volt. Senki sem tudja igazából, miért volt rá szükség. A férfiak pedig mentek, mert menniük kellett, bele az értelmetlenségbe, parancsra ölni, parancsra halni. Végül vagy nem tértek haza, vagy csak csonkán, bénán, összetörve, esetleg egyben, de súlyos lelki terheket cipelve, tele a háború borzalmainak emlékeivel. Nem a zsákmányért ölt, csak azért, hogy hazajöhessen a családjához. Az otthon maradt nők viszont megtanultak egyedül túlélni. Akár hazajött a férfi, akár nem, nem volt már rá szükség, mert a nő dolgozik, gyereket nevel, karriert épít és elvégzi a házimunkát. Megerősödött és mindent megcsinál. Megtanulta, hogy a férfira nem számíthat. Megtanulta, hogy egyszerre legyen férfi és nő. A megcsonkult, tehetetlen férfi, itt már pusztán egy újabb éhes száj, egy használhatatlan here. Otthon ül, és marja a szégyen, amíg el nem pusztul. Ezt a férfimintát hagyta ránk a két világháború."
1955-57-körül szinte kézen fogva váltottak és a témát már a Szűz Plútó, illetve a Skorpió Neptunusz határozta meg. Itt főképp a spirituális alázat és az önbizalom újraépítése volt a meghatározó irányvonal az emberi sorsokban. Ennek folyománya volt a depresszió és egyéb lelki kórképek egyre szélesebb körben való felismerése, elfogadása, illetve ezek gyógyítása. Ezekben az években fedezték fel az antidepresszánsokat is.
A következő váltás 1970-72-től a Mérleg Plútónak és a Nyilas Neptunusznak köszönhető. Mivel itt generációs mintákról van szó, visszaköszöntek a korábbi kapcsolati zavarok. Az én nemzedékemnél már jól láthatóak Hellinger által megfogalmazott problematikák. A mi szüleink váltak először és az én korosztályomra jellemzőek az úgynevezett patchwork-családok. A család és a hivatás egymásnak feszül, a szingliség életformává, mi több, hitrendszerré válik. Ezzel együtt megjelennek a kapcsolati túlidealizálások, sok esetben azért vagyunk elégedetlenek, mert a tökéletes társat, a nagyon nagy Őt keressük.
1983-84-től a Plútó hatalomra került a Skorpióban, hozzá egy kevésbé lelkes Bak Neptunusz társult. Ez a generációs ösztönösen hozza a spiritualitásra való hajlamot, amit gyakran drogokkal és tudatmódosító szerekkel tompít. Ők azok, akik már egyre erősebben igyekeznek követni a belső hangot, fontos számukra, hogy milyen célokért küzdenek. Ők a Szűz-Skorpió szülői minták feloldozásai.
A következő Nyilas Plútó-Vízöntő Neptunusz generációnál (1995-98-től) kezdett megszakadni a két planéta kölcsönös támogatása, 1996.07.12-től megszűnt a fényszög.
Ennél a korosztálynál jelent meg nagyon erősen a kiválasztottság-tudat ideológiája, minden második gyerek kristály volt vagy indigó. A szülők a gyermekeikben kerestek példaképet, lásd a kettővel ezelőtti széthulló családmodelleket. Még hangsúlyosabbá vált az egyéni útkeresés, a különlegesség érzete. Sokan ebből a korosztályból jóval többet képzelnek magukról, mint amit képviselni tudnak. Komoly tanulási feladat számukra, hogy pillangó módjára levessék magukról ezt a terhelő elvárást és megtalálják tényleg a saját egyediségüket.
Jelenleg a Bak Plútó (2008-tól) és az uralomban lévő Halak Neptunusz (2012-től) érájában vagyunk. Közös sorsfeladatunk az lenne, hogy a spiritualitás, az illúziók csillámló káoszában megtaláljuk a rendet és az egyetemes erkölcsi törvényeket felfedezzük önmagunkban. Nem véletlen, hogy egyre jobban ébredezik az emberekben a vágy, hogy visszatérjen a természethez. A Bak Plútó egyik aspektusa az ökológiai béke megteremtésének az igénye.
Pillantsunk csak rá a szépség, az egészség, a spiritualitás vagy az önmegvalósítás hajszolására. Ahogy Tolle fogalmaz: az istent hajszoljuk, pedig ha felhagynánk ezzel az őrült kereséssel, azonnal megláthatnánk. Gurukat, mestereket, megmondóembereket, eszméket és ideálokat követünk, ahelyett, hogy önmagunk lennénk.
A két planéta testesíti meg a dualitást, a jó és a rossz örök harcát. Mostanság hajlamosak vagyunk csak a pozitívat keresni, kerülünk minden kellemetlenséget, nehézséget. A testi és lelki fájdalmainkat azonnal csillapítjuk, a problémáktól leblokkolunk. Körülöttünk a világ azt hirdeti: legyél mindig pozitív, különben hajaj, ha negatívan gondolkodsz, úgy maradsz. Ez az ördög álruhában.
Az idolok követését - legyen az egy személy vagy egy elképzelés - általában a kiábrándulás követi. A túl jó másik véglete a túl rossz, vagyis a mélypontok, a zuhanás. Középponti állapot az, amikor csak szemlélői vagyunk ennek a libikókázásnak. 96-óta egyre nőtt a káosz ezen a téren, ám idén, 2017.07.11 és 2017.08.26 között felvillan ismét a reménysugár. A szextil összeáll. Évről évre egyre hosszabb időre, majd 2025-től 2033-ig kitart. A hatvan fok olyan kapcsolódás, nem ad olyan könnyed megoldásokat, mint a trigon, de lehetőséget, irányt mutat a jó megoldások felé. Megköveteli azonban a felismerést, majd pedig a cselekvést. Szükséges az egyéni kezdeményezőképesség, a sikerért nekünk kell megdolgozni.
S hogy mi is ez? Egyrészt a generációs karmák feldolgozása, másrészt - és ez a fontosabb - az egyéni sors átélése.
Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.
