Érzelmi átmozdulás

Telihold a Rák havában: 2017.07.09 (06h07p)

"Honnan tudják a libák, mikor repüljenek a nap felé? Ki mondja meg nekik, milyen évszak van? Honnan tudjuk mi, emberek, mikor van itt az ideje a költözésnek? Velünk, emberekkel is bizonyára úgy van, mint a költöző madarakkal; létezik egy belső hang - s bárcsak hallgatnánk rá! -, amely biztosan a tudtunkra adja, mikor induljunk el az ismeretlenbe."

(Elisabeth Kübler-Ross, svájci származású pszichiáter)

Az élet folyamatos ismétlődésekből áll. Minden planétának megvan a maga ritmusa: a Nap ezen a fokon 365, a Hold 27, míg a Mars 712 napja járt. A Jupiter a Mérlegben 12 éve, míg a Plútó a Bakban 1771-ben fordult meg ugyanitt. Ez a rendezettség folyamatos és kiszámítható, ám az égitestek egymáshoz való viszonya teljesen egyedi mintázatokat rajzol körénk. Ennek köszönhetően a pillanatok, bár lehetnek hasonlóak, sosem ugyanazok.

Minden, ami velünk történik megismételhetetlen. Amit az adott percben elmulasztunk, soha többé nem tér vissza. Legfeljebb újra esélyt kapunk a lezárásra, a felismerésre, a megoldásra, az elhallgatott szavak kimondására. De ekkor már semmi sem lesz ugyanaz...
Ha az idő végtelenségében léteznénk, minden pillanatot helyénvalónak élnénk meg. Hallgatnánk a belső hangra és akkor mozdulnánk, amikor a legmegfelelőbbek a körülmények. Mivel csak kevés esetben vagyunk ennyire a jelenben, így legfeljebb csak nyomában járhatunk a(z égi) jeleknek.

A jel és jelen szó összefügg. Előbbi a "lábnyomból" ered, a jelen pedig a jel módhatározó ragos alakja. Vagyis a jelen az, amikor a jel láthatóvá, valamilyen módon felismerhetővé, élhetővé válik. A jel és jelen egymásba olvad és amit továbblépünk újabb lábnyomok keletkeznek. Létezésünk lábnyom az időtlenségben.

A kora reggeli Heidegger-pillanatomon túllépve (pedig már két kávét is ittam!) rátérek a telihold képletre. Vagyis hamarosan, mert még egy kicsit vissza kell tekintenünk 2014-re.

Ott egy elég erőteljes átfutó kvadráttal elindul valami. (Felsorakoztak... kezdődik...) A "bazi nagy metszőollónak" titulált (copyright P.Andi) fényszög a következő feladat felé nyitott utat számunkra:
"Kos Uránusz - szabadítsd fel önmagad!
Rák Jupiter - hozd felszínre a benned rejlő értékeket!
Mars Mérleg - másokkal szemben is küzdj meg önmagadért!
Bak Plútó - vállald a felelősséget azért, aki vagy!
A tisztázás után következik a kemény munka. A felismeréseken túl meg kell valósítani a változást a mindennapokban, át kell ültetni a gyakorlatba. Harmadik lépcsőfok: fel kell venni a keresztjeinket, vállalni kell a sorsunkat. Ez nem megadás, hanem önkéntes áldozatvállalás. Ameddig igyekszünk kitérni önmagunk elől, folyton saját korlátainkba ütközünk. A belső, átalakító munka elől, a tisztázás elől való kitérés eredményei lehetnek a nyomasztó érzések, az elakadások, a pszichében keletkező lerakódások.
Negyedik pont a változás rögzítése. A kvadrátok megtanítanak bennünket arra, hogy a kudarcokból, a nehézségekből vonjuk le a megfelelő konzekvenciát, lépésről lépésre változtassunk stratégiát. Váljunk lelkileg-szellemileg is edzettebbé. Ezen keresztül az erőpróbán keresztül önmagunk fölé emelkedhetünk."

Helló, 2014-ben elindított folyamatok! Most ugyanis ők köszönnek vissza.

Az elmúlt három évben őrült sebességgel forgott velünk a világ kereke, annyiszor állt a feje tetejére, hogy már nem győztük számolni. A mostani felállásból az Uránusz már kivonta magát, a Mars és a Jupiter pedig helyet cserélt. Fix tájékozódási pont a Bak Plútó maradt, amit a telihold-tengely energetikáján keresztül tapasztalhatunk meg.

Ez a felállás a lelkierő és a bátorság próbája, hogy mennyire vagyunk képesek felelősséget vállalni önmagunkért, illetve hogyan tudunk kiállni az érzéseinkért. Vajon a kifelé mutatott önbizalom hátterében mi van? Valódi lelkierő? Önmagunkat mutatjuk a világnak vagy megfelelési álarcokat tartunk közénk?
Ha az elmúlt évek alatt gyakorlatot szereztünk ebben, akkor most minden porcikánkban érezhetjük az elszántságot, a kezdeményezőkészséget, a lelkesedést. Ha nem tudjuk kifelé megfelelően érvényesíteni az érdekeinket, akkor inkább az önmagunkkal vívott harcok, ingerlékenység és frusztráció lehet a jellemző a mindennapjainkra. (És most a teliholddal ezek a gondolatok vagy érzések fel is erősödhettek.)

Elképesztő erő van ebben a konstellációban, lehet belőle merítkezni, hogy áttörjünk végre olyan "tabukat", amikre eddig képtelenek voltunk. Főleg a női-anyai mintákkal lehet "dolgozni". Azokkal, ahol a kettősséget tapasztalhattuk meg, ahol rendkívül erősek voltak a fények és az árnyékok, s amiknek köszönhetően a kapcsolatainkat állandóan két véglet között ingázva éljük meg.


A jupiteri fényszög az önértékelésünkre világít rá, arra, hogy mennyire taksáljuk alul magunkat  és idealizáljuk túl a másikat (másokat) - vagy fordítva.
De hozzá tartoznak a döntések is. Rajtunk múlik, hogy életünk mérlege milyen irányba billen.

Érdemes tehát ebben az  időszakban meghozni őket vagy ha már korábban megtettük akkor, kitartani önmagunk mellett. Az, ami most születőben van, nagy hatással lesz az életünkre.
Az előző teliholdas bejegyzésben említettem, hogy remekül szembesülhetünk az illúzióink különböző formáival, mert minden Nap-Hold szembenállásnál így vagy úgy, de felbukkan a Neptunusz is. Jelenleg támogat, vagyis a "belső hang" tisztábbá, érthetőbbé válik. Kövessük, ha azt súgja, merjünk az ismeretlen felé indulni...


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.