Nap-Neptunusz szembenállás: 2019.09.10 (09h24p)
Bevezető gondolat: "Tisztánlátásunk, ítélkezésünk objektivitása attól függ, hogy saját (...) problémáink területén becsapjuk-e magunkat, vagy vállaljuk a valós helyzet elfogadását." (Popper Péter)
☉♆
A transzperszonális égitesteket leginkább a természeti jelenségekhez lehet hasonlítani, az Uránusz olyan, mint egy tornádó, a Plútó vulkánkitörés, a Neptunusz pedig egy cunami. A Föld különböző pontjain folyamatosan előfordulnak ilyen jellegű katasztrófák - Amerikán nemrég söpört végig a Dorian hurrikán és Olaszországban ez évben másodszor is kitört a Stromboli.
Ezek a hírek akkor válnak valósággá, ha közvetlen közelünkben történik valami. A lassú mozgású égitestek is folyamatosan formálják az emberiség közös tudatmezejét, személyes élményként viszont csak akkor éljük meg őket, ha fenekestül felforgatják az életünket.
Hét év, amíg a Neptunusz a Halak jegyén halad keresztül nagy fokú nyitottsággal és érzékenységgel jár. Ez alatt az idő alatt saját és mások testi-lelki problémái iránt jóval szenzibilisebbek lehetünk és (főleg ha a születési képletben is érintett a Neptunusz) kicsit "szétfolyósnak" érezhetjük magunkat. Nehezebben megy a mindennapokban a szilárd struktúrák megtartása.
Nagyjából szeptember 2. és 18. között beszélhetünk Nap-Neptunusz szembenállásról, ma van ennek a fényszögnek a csúcspontja. Ilyenkor fizikai szinten enerváltabbnak érezhetjük magunknak, a kedvünk éppúgy hullámzó lehet, mint az energiaszintünk. Gyakran még az alkoholra, kávéra is élénkebben reagálhatunk, mint egyébként vagy produkálhatunk megmagyarázhatatlan betegségtüneteket.
De ez az az időszak is, amikor a legnagyobb - objektív - távolságból pillanthatunk életünknek azon területeire, ahol belegabalyodtunk az illúziók, az önámítás hálójába. Ilyenkor érdemes időt szánni meditációra, tűnődésre, szemlélődésre, önvizsgálatra. Hirtelen felbukkanó képek, álmok, megérzések adhatják meg a választ olyasmire, amire racionálisan nem vagy csak nehezen találunk magyarázatot.
A mostani Szűz újhold átmozdulása ösztönzött minket, a szombati telihold lesz a ciklus lezárása. Ennek a folyamatnak fontos momentuma az, hogy észrevegyük, hol és hogyan próbálunk kibújni a valódi cselekvés felelőssége alól, hogyan halogatunk, hogyan szépítgetünk dolgokat. Erre gyakran a spiritualitást, mint eszközt, használjuk.
Pedig amíg csak "elméletben" vagyunk jól, addig nem vagyunk jól.
A mai nap energiája tökéletes arra, hogy lezárjunk valamit, elengedjük a régi mintáinkat, hagyjuk őket feloldódni. Mintha egy kis papírhajóra felírnánk mindazt, amit útjára akarunk bocsátani, majd a folyó hullámainak gondjaira bíznánk.
Ehhez azonban tisztán kell látni, mik azok a dolgok, amik elengedésre várnak. A képlet arra mutat rá, hogy bizony sokszor keressük a jelen pillanatra érvényes kellemesebbnek tűnő kibúvókat (Jupiter-Neptunusz), pedig a megoldás a felelős döntések (Szaturnusz-Plútó) irányába mutatnak.
Jövő év sokkal gyakorlatiasabb, praktikusabb és célirányosabb hozzáállást vár tőlünk, de ennek a gördülékenyebb útját épp ezekkel az állomásokkal készítjük elő. Engedjük el a papírhajóinkat, még akkor is, ha nem látjuk, merre fog kanyarogni velünk az élet folyója.
Tetszett a bejegyzés? Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövesd a Padparadsa facebook oldalát.