Újhold a Halakban: 2024.03.10
Bevezető gondolat
"Van egy másik idő is, (...) a pillanat. Az az igazi élet. Se kezdete, se vége, se tartama. Csak mélysége. A legtöbben a legkézenfekvőbben a szerelmi odaadásban ismerjük ezt meg, általában fiatalon, amikor még az elmúlás gyakorlatilag nem létezik számunkra, tehát nem is mindig ott húzzuk meg a határvonalat, ahol kellene. Az érzékiség varázsát, mondjuk, amikor megfeledkezünk az idő múlásáról, könnyen összetévesztjük az időből való kilépéssel, ami más, egyfajta zuhanás, még ha történetesen felfelé is. Odaadom magam a szerelemnek, a munkának, egy ügynek, egy embernek, egy mondatnak, amit meg akarok fogalmazni, és kiszakadok az időből, az életből, önmagamból, elvesztem magam, lemondok magamról, miközben paradox módon ilyenkor vagyok a legintenzívebben önmagam. Minden lét a saját határain a leginkább az, ami, az én is akkor én igazán, amikor a maga határait feszegeti." (Pályi András)
Már nem, még nem
Az evalváció értékelést jelent. A Halak újhold esetében ez nem egy racionális cselekvés, amikor leülünk egy Excel táblával számot vetni, hanem egy mély, belső folyamat. Kollektív szinten is egy átmeneti állapotban vagyunk, ami talán ilyenkor, a tél és tavasz, a szunnyadás és ébredés határán a legérzékelhetőbb.
Maga a Vízöntő világkorszak is olyan "már nem, még nem" érzést ad a mindennapoknak: már nem tudunk a régi minták szerint működni, de még nincs meg az a biztos, kiismerhető közeg, amit otthonosan belakhatunk. Rossz hír: a gondolkodásunk és a hozzáállásunk megváltoztatása nélkül ez bizony nehezen fog menni. Szükség van az egyéni törekvésre, hogy tudatosan kilépjünk a korábbi korlátozó sablonokból.
A Halak hónap minden évben hozzáad egy kis pluszt azzal, hogy "stimulálja a kollektív tudattalant", így jobban érzékelhetjük egy életciklus végét, a lezárás szükségességét. Az újjászületést egyértelműen a Kos hónap hozza el, ami egy félárnyékos holdfogyatkozást és egy teljes napfogyatkozást is magába foglal.
Az újhold képlete
A Neptunusz a legmagasabb szintű spiritualitást, a vezetettséget, a szó valódi értelmében vett nagybetűs HIT és közben mindezeknek a fonákja. Illúzió, önbecsapás, szemfényvesztés, parasztvakítás. És épp az ezoterikus gondolkodás mentén lehet a leginkább ez utóbbit élni. "Én már annyi mindent megtudtam magamról." "Én már több családállításon / önismereti workshopon / meditációs elvonuláson részt vettem". "Felismertem a mérgező szülőket, a nárcisztikus párkapcsolatokat." Kapcsolódunk mások gondolataihoz, iránymutatásához, eszméihez – csak egy dologhoz nem: önmagunkhoz.
A spiritualitás nem elmélet, hanem hétköznapi gyakorlat. Nem egy cél, hanem egy "életforma". Nem egy zárt rendszerbe érkezés, hanem a végtelenség kapuja. Nem konkrét tudás, hanem egy csendes, de nagyon erőteljes bizonyosság. És ez az, amit legfőképpen át kell értékelnünk magunkban.
Épp itt, a lezárás folyamatában a legkönnyebb belecsúszni a régi szokásokba. Van egyfajta szomorúsága, nosztalgiája ennek az időszaknak: a Szaturnusz közelsége miatt túlságosan is a múlt nehézségeire koncentrálhatunk. Az Uránusz azonban új perspektívát ad, ami "csak" nyitottságot, kíváncsiságot igényel tőlünk.
Akaratból, türelmetlenül most nem lehet célt érni (Mars-Uránusz kvadrátja), ráadásul ez fényszög megmagyarázhatatlan vibrálást, belső nyugtalanságot is adhat.
Érdemes a Halak újholdat és az utána következő másfél hetet a tudatos figyelem gyakorlásával tölteni és elsősorban a megérzésekre hallgatni. A megérzés azonban nem egy külső jel, ami villog előttünk, hogy a helyes utat válasszuk. Sokkal inkább testünk jelzése, ami a helytelen döntésekre próbál minket figyelmeztetni.
Kövess a Facebookon és az Instagramon is!
