A 2016-os év számmisztikája
A legfontosabb feladatunk az, hogy megakadályozzuk, hogy fölépüljenek ezek a falak. Főképpen pedig az, hogy ne legyünk kövek a többiek falában."
(Bruno Ferrero)
A címet Gerald Durrelltől - pontosabban Larry-től kölcsönöztem. Amióta csak meg akarom írni a bejegyzést, ez a cím zakatol bennem. Hiába próbáltam átnevezni, csak nem hagyta magát. Így hát nem tehetek mást, mint hogy megadom magam neki, és megpróbálom kiszabadítani a szellemet a falakból...
Mint minden évben, most is visszatekintéssel kezdem. Ugyanis a numerológia, illetve a tarot nem véletlenszerűen felvillanó számokat-képeket jelent, hanem egy folyamatrendszer részét képezi.
A tarot egy ősi, misztikus beavatás, ahol mint egy felfelé haladó csigalépcsőn egymást követik a fokok. Egyik tapasztalat vezet el a következőhöz, nincs lehetőség megkerülni, átugrani vagy kihagyni őket. Több ezer éve adott a sor-rend, a lélekfejlődés rendje.
Téglák a falban
Most igyekszem a lehető leghétköznapibb elemeit kiemelni és a lehető leggyakorlatiasabban fogalmazni, de az érthetőség kedvéért nem hagyhatom ki a képekbe szőtt szimbolikus tartalmakat sem.
A Mértékletesség (XIV) édeni állapotából az Ördög (XV) - a fizikai lét csábítása - mozdít ki bennünket. Hozzá kapcsolódik minden, ami anyagi, testi, érzéki irányultság. Az Ördög nem jó vagy rossz, hanem a szellemi (isteni) tartalom poláris megnyilvánulása.
Kézzel fogható valóságában ez lehet saját ingatlan, drága óra vagy egy szelet csokis süti, de az ehhez kapcsolódó gondolkodás is ide tartozik. Ahogy gondolkodunk a pénzről, a testről, a biztonságról.
Mindennél fontosabbnak tartjuk például az egzisztenciát, a státusz-szimbólumokat? Belegabalyodunk a hitelek hálójába, mert újabb plazmatévét vagy legutolsó szériás mobiltelefont vásárolunk? Vagy épp ellenkezőleg, elutasítjuk mindezt, mert "annyira spirituálisak" vagyunk?
A gondolataink kizárólag a test körül járnak? Szex-központúság, túlsúly és más egyéb étkezési zavar, túlzásban vitt egészséges életmód, betegségtünetek vagy épp eltunyultság - mind-mind az egyensúlyi állapotból való kimozdulás.
Ezekből az egymás hegyére-hátára gyűjtött anyagi eszközökből, illetve berögzült, téglamerevvé vált eszmékből építjük fel a Tornyot (XVI).
Csak input van, hiányzik az output, vagyis felhalmozunk, de elfelejtünk elengedni. Kapcsolatokat, régi mintákat, sőt, még halottainktól sem tudunk igazán búcsút venni. Az "enyém" összekeveredik az én-képpel, abból alkotjuk meg magunkat, amiket birtoklunk. A pasim, a gyerekem, a házam, a társadalmi pozícióm, de még a betegségem is én vagyok.
Fizikai testünk és hétköznapi valóságunk ezekből az azonosságokból teremtődik. Továbbra sem jó vagy rossz: csupáncsak építőelemek. A tégláink minősége a fontos!
Leomló falak
Hogy milyen módon történik mindez - ismételten csakis rajtunk múlik. Választhatjuk a passzív "elszenvedő" vagy az aktív "elindító" hozzáállást.
Mindenkinek vannak falai. Hiszen a Torony a tarot-folyamat felén túl helyezkedik el a sorban, vagyis van múltunk, vannak tapasztalataink, amikből felépülhetett jelenlegi én-állapotunk.
Ha felismerjük, hogy a teremtett világunk ezekből áll össze, önszántunkból és hirtelen felismeréstől vezérelve ki is ugorhatunk azokból a keretekből, amik már szorítanak, nyomnak, feleslegesek vagy kellemetlenek. Legyenek ezek méltatlan emberi kapcsolatok, problematikus élethelyzetek, de főképp hitrendszerek.
Jöhetnek váratlan "aha" élmények, zseniális ötletek, felvillanyozó inspirációk, megrendítő feleszmélések. Bármi, ami kimozdít bennünket a régi, berögzül állapotokból. Merjünk bátran elrugaszkodni a megszokottól!
Hasonló dolog történik passzív üzemmódban is, csak a megélés változik. Ekkor úgy tűnhet, mintha derült égből az életünkbe csapna egy villám, ami pillanatok alatt felforgatja jól bejáratott mindennapjainkat.
Hirtelen kicsúszhat a talaj a lábunk alól, a szilárd struktúrák feloldódnak. Lehet ez válás, szakítás, betegség, haláleset, munkahely megszűnése, baleset - olyan körülmények, amiknek az áldozataivá válunk. Ezek az események úgy zuhannak a nyakunkba, mint a vakolat a falból. Ha pedig pereg a vakolat, előbb-utóbb a falak is omlani fognak.
Minél görcsösebben ragaszkodunk a régi életünk fenntartásához, minél keményebbnek próbáljuk mutatni magunkat, annál nagyobb és intenzívebb lesz a nyomás. Falaink mögött pedig csak a megmagyarázhatatlan félelmeink és a fóbiáink burjánzanak tovább.
Gyógyító tisztánlátás
A tavalyi 8-as évben lehetőségünk volt - ha nagyon spirituálisan akarok fogalmazni: karmarendezésre. Ha kevésbé elvontan, akkor azt mondom, hogy belátással, önismerettel, tudatos önmagunkra figyeléssel jelentős korrekciókat hajthattunk végre az élünkben.
Idén egyik kézzel a falainkat bontjuk, másikkal a sokkal erősebb, egészségesebb, harmonikusabb önmagunkat építjük. Nagyon is dinamikus év vár ránk, amiben a jelenlét megélése az egyetlen egyensúlyi állapot. Ennek híján a régmúlt falaiba ragadhatunk vagy a még nem látható, folyamatosan formálódó jövőképet idealizálhatjuk túl.
A kilences a küszöböt őrző, azon minket átvezető Remete lapja. (Asztrológiai analógiában Szaturnusz és Neptunusz, aminek (jé, micsoda véletlen) kvadrátja végigkíséri az évünket.)
Kezében a tudatosság lámpása, az egyetlen fény, ami irányt mutathat. Botot tart a kezében, ami lehet egy öregember haladását segítő eszköz is, vagy erőforrásaink összessége, amire kizárólagosan támaszkodhatunk.
Az úton előtte felkavarodott por, ez a bizonytalan jövőkép, ami addig nem tisztul le, amíg a múlt viharai nem ülepednek le. Javasolt az óvatos előrehaladás, de csak lépésről lépésre, addig, amíg közvetlenül látható és járható az út.
Minél erősebbé válik a belső fény, minél fókuszáltabb lesz bennünk az erő, annál messzebbre láthatunk és annál határozottabban lépkedhetünk.
Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.
