Nap-Algol együttállás: 2021.05.17
✨
Az állócsillagok közül az egyik legizgalmasabb, de mindenképpen a "leghírhedtebb" az Algol, amit olykor nemes egyszerűséggel csak "démoncsillagnak" aposztrofálnak.
Az Algol évezredek óta mozgatja meg az emberiség fantáziáját, noha nem a legpozitívabb értelemben. A klasszikus Robson-féle állócsillag-gyűjteményben ilyen jelzőket találunk mellette: balszerencse, erőszak, lefejezés, akasztás, keserű és erőszakos természet, mely saját vagy más halálát okozza.
Az Algol mindenfajta horror, iszonyat és rémület megtestesítője, a legbelsőbb félelmek kivetülése. Korábban az Algolban egy elkerülhetetlen átkot láttak, ám a 19. század fordulópontot hozott. Ekkor kezdte szárnyát bontogatni a pszichológia, amivel az emberi psziché mélyén lapuló szörnyeket csalogattak ki a tudat fényébe.
Érdekes, hogy akkortájt indult útjára a horror is, mint irodalmi műfaj, ami ezekkel az életre kelt legbelső félelmekkel apellál, valódi feloldás nélkül. Manapság a legkedveltebb horrorklisék közt a zombiapokalipszist találjuk, ami szintén nem új keletű, már Kr.e. 2. évezredben Innin (vagy más néven Istár) alvilágjárásáról szóló sumer eposzban is találhatunk ilyen rémisztő lényeket.
Az arab hagyományokban a gonosz, emberevő dzsinnek gyűjtőneve "gúl" – innen származik az Algol elnevezése is – ezekből lettek az angol tradíciókban az élőholtak.
A zombik olyan "valamik", amiknek meg kellett volna halni, hiszen nincsen bennük semmi emberi, mégis vonszolják magukat utánunk.
Pontosan olyanok, mint az életben tartott régi sérelmek, lezáratlan, feldolgozatlan lelki sebek, amik nem engednek felszabadultan, kreatívan, teremtő lélekkel létezni.
Az Algolt övező csillagmítosz is pontosan erről szól.
Medúza meséje
Medúza meséje Pallas Athéné templomának a lépcsőjén kezdődött. A szépséges fiatal leány ugyanis az istennő felszentelt papnője volt, mikor Poszeidón szemet vetett rá. A tengeristen megerőszakolta az ártatlan leányt, akit a megbecstelenítés miatt Athéné papnője sem lehetett többé.
Medúza és nővérei önkéntes száműzetésbe vonultak a világ végére. A szégyen sebként égett Medúza lelkébe, majd külsőleg is elcsúfította. Kígyóhajat, vadkanagyart, karmokat növesztett, és aki rápillantott erre a torz lényre, az menten kővé változott.
A kővé dermedés aspektusa megfelel annak, hogy a görcsösen felejteni akarás rögzíti a pillanatot.
Mert nem történt meg a feloldozás, az elengedés, a megbocsátás – elsősorban önmagunk felé.
Az időtlenségen kívül vagyunk, az erőszak, a tehetetlenség és az árulás emlékének foglyaként. Önbüntetés a rémisztő külső, a világtól való eltávolodás, és büntetés minden véletlenül arra tévedő férfinek a szörnyű halál.
Végül Perszeusz isteni segítséggel végérvényesen feloldotta ezt a helyzetet. Egy pajzsot tartott maga elé, abban pillantottam meg Medúza a saját tükörképét, így a királyfi lenyisszanthatta a fejét.
A tükörbe pillantó Medúza szembesül önmagával – azzal a lénnyel, akivé a régmúlt elengedésének képtelensége tette. A levágott fej pedig megszüntette a további „agyalást”. Ebből végre megszülethetett (kipattanhatott) Pégazosz és Khrysaór.
Algol feloldása
Azért nehéz az algoli tartalmakhoz hozzáférni, mert olyannyira elrejtettük magunkban, hogy csak néhány kósza vándor tévedhet erre a területre, de azok is, mielőtt szóba hozhatnák, szörnyet halnak.
Medúza nevének jelentése: tenger uralkodónője, ezért, továbbá a származását tekintve kissé ironikus, hogy Poseidónnak hatalma van felette.
Anyja, Kétó, a tenger kegyetlenségének, veszélyének és szörnyetegeinek az istennője és a megtestesítője, míg apja tengeri istenek között Phorküsz a tengermélyt személyesíti meg. Genealógia szempontjából Medúza ősibb, mint Poszeidón.
Medúzának a megerőszakolása: hatalomátvétel. Mind a tengeri minőség, mind pedig Pallas Athéné papnőjével szemben.
Algol a női erők elnyomása, ami most ébredezni kezdett. A feminizmus első megjelenésénél (1872) a Plútó együtt állt az Algollal.
Medúza belefagyott abba a pillanatba, amit felejteni kellett volna. Ezért történhetett meg, hogy Poszeidóntól fogant gyermekei csak a fejvesztése után váltak szabaddá.
Származása és magasba emelkedése az ösztönvilágnak a magasabb rendű tudásba való áthajlását fejezi ki, s mitológiai funkciója, a villám (isteni szikra, fény) szállítása szintén ezt a szimbolikus jelentést erősíti.
Algollal együtt járó érzelmek: megmagyarázhatatlan düh, frusztráció, elutasítottság, önkéntes számkivetettség, menekülés, tehetetlenség, mások (egy nagyobb erő) hibáztatása, elfojtott kreativitás, (karmikus) múlt (nem mindig látható) sérelmeibe ragadás.
Folyamata: ártatlanság (naivitás?) – blokkoló esemény – düh, frusztráció, tehetetlenség – elmenekülés, torzulás – hirtelen szembesülés és fővesztés – megszületik valami magasabb rendű a blokkoló eseményből és végül ő is beteljesíti a sorsát, jóval maradandóbban, mint ahogy azt tervezte.
Tudnivalók az állócsillagról
2021-es Algol üzenet:
Tetszett a bejegyzés? Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!Érdekelnek az asztrológiai aktualitások? Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!