Vízöntő jegyében a Plútó: 2024.01.21 – 09.01
Bevezető gondolat
"Ha az alapoktól kezdve akarsz elkészíteni egy almás pitét, akkor előbb ki kell találnod hozzá az Univerzumot." (Carl Sagan)
Lássunk hozzá!
Sajnos azt nem tudom, hogy a zseniális csillagász pontosan mire gondolt, mikor az almás pite és az Univerzum között vont párhuzamot, de talán nem állok távol tőle, ha azt olvasom ki belőle, hogy még egy ilyen hétköznapi dolog megszületéséhez is rengeteg egyéb tényezőnek kell együtt állnia.
Ha a fenti idézettel kezdődne a recept, akkor nagy vonalakban így hangozna:
"Végy egy spirálgalaxist, néhány millió csillagot, csillagközi anyagot, válaszd ki belőle a Naprendszert, abból egy szerves életre alkalmas planétát, évmilliók alatt alkosd meg az embert, aki háziasítani fogja a bankivatyúkot, összeszedi a tojást, gabonát termeszt, lisztté őrli, almát darabol és így tovább." Arról se feledkezzünk meg, hogy az olyan egyszerű eszközökhöz is, mint a zöldséghámozó, hány ember szükséges, kezdve a fém megmunkálásának felfedezésétől, a műanyag feltalálásán át, a formatervezésen keresztül az eladóig. Létezésünk nem csupán trilliónyi véletlen következménye, hanem egy folyamatos, szerteágazó összjáték.
A Vízöntő világkorszaknak ez a mátrix-elmélet kulcsfontosságú eleme, de ami talán még fontosabb, felismerni saját magunkat ebben a nagy egészben. A szemben lévő Oroszlán mottója: "én vagyok a Nap" – ami tulajdonképpen az önmagunkra eszmélést jelenti: tisztába kerülök egyediségemmel, értékeimmel, tehetségemmel, létezésemmel. A Vízöntő ezt fogalmazza meg: "mindenki egy csillag". Vagyis elismeri mindenki egyenrangú napságát a végtelen időben és térben. De ahhoz, hogy megfelelően ragyoghassunk, először is identifikálni kell magunkat. Mi az a szín, az a hőfok, az az átmérő, amivel személy szerint én világítok?
Ha nem is egy egész Univerzumot mozgatunk magunk körül, de saját kisebb-nagyobb Naprendszerrel mindenki rendelkezik: hatással vagyunk a családunkra, barátainkra, kollégáinkra, a blogolvasóinkra, az Insta-követőinkre – ezek már egy tágabb Világegyetemet sejtetnek –, de időben előre és visszafelé is hatunk – ezeket nevezzük transzgenerációs mintának. Letöltünk a közösből és hozzáadunk értékeket a közösbe, még ha csak olyan "apróságokat" is, mint a világ (Univerzum, hihi) legjobb almás pite receptje.
A Vízöntő Plútó ideje alatt ezt az univerzális minőségünket kell majd tudatosítanunk, mert ettől függ, hogy milyen felelősséggel tudunk jelen lenni a saját életünkben. Hiszen, ha megérjük, minden számít, nem csak a Holdra szállás vagy az atombomba kikísérletezése, hanem egy kedves szó, egy negatív gondolat, egy jól elkészített étel, az indulatok kezelése, a félreértések tisztázása mind-mind része annak, amit ma életnek nevezünk.
A tudatalatti tudatos átléptetése
A Vízöntőbe a Plútó három állomáson keresztül "érkezett meg". Először a Bak utolsó fokán állt együtt a Nappal, majd a Nap átlépett a láthatatlan határon és végül magával "húzta" a Plútót.
A Nap és a Plútó a Naprendszer és az emberi tudatrendszer két szélső véglete. A Nap a tudatos én, a korábban említett önazonosság, identifikáció (ha már ezt a szép idegen szót használtam) jelölője. Az, akinek gondolom, érzem magam. Ide sűrítjük be azokat a címkéket, mely szerint nő vagy férfi vagyok, anya, orvos, tanár, kamionsofőr, húsz éves, nyugdíjas, magas, kövér, sánta, okos, túlképzett és végtelen sok egyéb jelző. A Plútó ezzel szemben a kollektív tudatalatti, amiben MINDEN jelző egyszerre megtalálható, az is, ami nem tartozik hozzánk, az is, amiről nem akarunk tudomást venni, amit az őseinktől, a kultúránkból örököltünk, amiket lefojtottunk, amiket az őseink vagy a kultúránk lefojtott és így tovább.
Az elmúlt években, amikor a transzgenerációs szemlélet népszerűvé vált, egy picit tágabban kezdtük kezelni az önazonosságot, mivel felismerhettük, hogy bizonyos viselkedésminták, választások, önkorlátozások nem csupán a személyes tapasztalatból fakadnak, hanem akár a nem láthatóból, a nem logikusból (hanem analogikusból) erednek.
Az, hogy milyen tulajdonságokat, vágyakat, elképzeléseket birtoklunk a legnagyobb önismeret mellett sem olyan, mintha svédasztalról válogatnánk össze önmagunkat. Néha bizony kerül a tányérra egy-két olyan falat, ami nincs ínyünkre, sőt még az előző generációk maradékait is rajta találjuk. De minél jobban felderítjük a személyes ízlésünket, annál bátrabban és merészebben választunk új, egzotikus ízeket. Ki merünk lépni a komfortzónából és nem csak ugyanazt, az esetlegesen utált, de jól ismert velős pacalt nyeljük. (Aki szereti a velős pacalt nyugodtan helyettesítse be az elképzelést rántott békacombbal, fokhagymás éti csigával, nyers sárgarépával.)
Ezzel a Nap-Plútó átlépéssel gyakorlatilag olyan közel a tudatos és a tudatalatti, hogy ráláthatunk, bevilágíthatjuk a legsötétebb zugokat. A Plútó hosszú távra majd csak 2024. november 19-én rendezkedik be, akkor viszont jó 19 évre, így ennek az évnek a célja, hogy felzárkózzunk önmagunkhoz. Nagyon intenzív és nagyon rapid önismeretre van most lehetőség, aminek része a korábban említett mintafelismerés és a személyes Univerzumunk újradefiniálása. Természetesen, ha tökéletesen jó minden úgy, ahogy van, akkor nem szükséges az értékrendünk átformálása. Akkor csak élvezzük a napságunkat a végtelen csillagságban.
Valószínűleg minden téren hirtelen, gyors, mélyreható változásokkal. Ez nem az az év, amikor hátradőlünk egy fotelban és lógázzuk a lábunkat, sokkal inkább a székfoglalós játékhoz hasonlítanám, amikor a zene megszűnésével le kell vágódnunk a legközelebbi ülőalkalmatosságra, majd felpattani és folytatni a keringést.
Fizikailag, érzelmileg és mentálisan is megterhelő lehet ez az állandó készenlét, ezért tanuljunk meg tudatosan pihenni azokban a percekben, amikor épp szék van a fenekünk alatt.
Legyen stratégiánk (nem győzöm hangsúlyozni ebben az évben ennek a szerepét), mert ha csak lődörgünk, hamar kiesünk a játékból. De az sem jó, ha mereven ráállunk egy elméleti vágányra, mert a változó ritmusban a terveket folyamatosan korrigálni, igazítani kell a körülményekhez.
A Plútó jegyváltásai mindig ütősek, szó szerint is, hiszen atomjaira szedi a korábbi elméleteket, lásd 2008-ban a gazdasági válság. Hogy mik a jelenleg érintett területek, azt a korábbi, Szép új világ bejegyzésből felidézheted.
Hogy ez pontosan micsoda, egyelőre nehéz beazonosítani, de a Plútóval összekapcsolódó Haumea (Tűzből született) már fitogtatja jelenlétét. Azt hiszem, ebben a folyamatban alaposan átgyúrják mindazt az elképzelést, amit önmagunkról és a valóságról alkottunk. A 0. és 3. foka közt mozgó Plútó erősen hatással lesz minden jegybe lépésre, vagyis hónapról hónapra is szükséges lesz a perspektívaváltás. Ezen kívül a hónap végégi minden személyiségjelölő keresztül megy a "tűzkeresztségen", vagyis áthalad a Vízöntő első fokán álló Plútón, ami szintén markáns tudatformálás.
Ne lepődjünk meg, ha ennek az évnek a végén teljesen új emberként tekintünk önmagunkra. Sőt, ez a lenne a cél is!
Kövess a Facebookon és az Instagramon is!
