Káosz mindennek az alapja. A kezdet és a vég.
Örök körforgás: a teremtés kiemelkedik a káoszból, majd visszazuhan bele. A káosz egyszerre nyugalmi állapot és egyszerre kreatív forrongás. Egyszerre minden és semmi.
Semmi = minden
A mesék így kezdődnek: egyszer volt, hol nem volt...
A káosz az ártatlanság, a lehetőségeket magában rejtő megvalósulatlanság, ezért ez a teremtéstörténetek alapja. Az egyiptomi vallásban az univerzumot a káosz sötét vizei töltötték be. A germán mitológiában a kezdeti semmi egy hatalmas szakadék, a suméroknál édesvíz és a tenger. A zűrzavaros, anyagi jellegű ürességet Khaosznak a görögök nevezték. A jung-i mélypszichológia szerint ez a tudattalan, a kreatív káosz, ahonnan az inspirációk fakadnak.
Így lesz a 0-ból 22
A tarot is ezt a körkörösséget szimbolizálja, a "0" számozású Bolonddal kezdődik, és mire beavatása végső állomására lép, a "22-es" számmal ismét bolonddá válik. Az útnak kezdetén tudatlan kereső, az útja végén mindent tudó szemlélő.
Mesében ő a legkisebb fiú, aki csupán zsigereiben sejti a kalandot és ő a bölcs is, aki megdöbbentő tanácsokkal útba igazít. A nulla a kezdeti állapot, amiben végtelen lehetőség lakozik, huszonkettő pedig a bölcsesség megkettőzéséből született derűs élet-uralom.
A nulla szimbolikája
A nulla semmi, de ha szám mögé tesszük, megsokszoroz, ha osztunk vele, semmissé tesz.
Köralakja az ősállapotot szimbolizálja: az anyaölt, a tojást, a saját farkába harapó Uroborosz kígyót. Alkímiában ez a príma matéria, amiből minden kiindul. Tökéletes, egész, érintetlen és örökkévaló. Ezért a jegygyűrű, az örök hűség szimbóluma, és ezért kör alakúak a koszorúk, hogy az örök diadalra (győzelmi koszorúk), az örök körforgásra (adventi koszorú) vagy épp az öröklétre (sírkoszorúk) emlékeztessenek.
