Hangolódásképpen pillantsunk vissza arra az időre, amikor utoljára itt tartózkodott: az ezernyolcszázas évek közepére.
A planétát 1846-ban fedezték fel, akkor még a Vízöntőben járt.
A Kosban haladó Uránusz és a Halakban tartózkodó Neptunusz együttes szerepe jellemezte ezt a korszakot: a forradalmi változások kéz a kézben jártak a határok és a távolságok felolvasztási törekvéseivel. (A mostani jegybe lépéskor is hasonló csillagászati felállást láthatunk.)
1848-ban a Marx-Engels-féle kommunista kiáltvány megjelenésével forradalmi hullám söpört végig egész Európán. Világszerte szabadságot, reformokat követeltek. A nemek közti egyenlőség is kérdés lett; a nemzetközi nőnap a mai napig őrzi emlékét a béregyenlőséget követelő varrónőknek.
A távkommunikációban (távolság=Neptunusz, technikai újítás=Uránusz) is hatalmas előrelépés történt: lefektették az első tenger alatti távírókábeleket és beindult a távíró-szolgáltatás.
Kaliforniában is forradalmi "lázongás" vette kezdetét: beindult az aranyláz. Szintén mind a két planéta szerepe jelentős ebben, a Neptunusz az álmok és vágyak kergetését, míg az Uránusz a felfedezésre, a szabad útra való törekvést mutatja.
A több évezredes teremtés-elméletek (hit és spiritualitás = Neptunusz) megkérdőjelezése Darwin "A fajok eredete" művével indult útjára.
A Neptunusz a hétköznapi tudaton való túllépést, a spiritualitást jelképezi, amit egy hajszál választ el a spiritusz (égetett szeszek) vagy más tudatmódosító szerek okozta bódulattól. A spiritualitás felerősödése az 1848-as évektől követhető nyomon: sorra jelentek meg médiumok és divatossá váltak a spiritiszta szeánszok.
 |
| fotó innen: corsetsandcrinolines |
Az emberi lélek vizsgálatának igénye ezekben az években fogant, mint ahogy a pszichoanalitika egyik legismertebb alakja: Sigmund Freud.
Művészetben útjára indult az impresszionizmus, ami az érzéki benyomásokat, a belső élményeket, a hangulatokat hivatott megjeleníteni. Halak Neptunusszal született impresszionista művészek: Paul Gauguin és Vincent van Gogh.
Az építészetben a neptunuszi ideát legérzékletesebben ennek az érának a szülötte, Antoni Gaudí jeleníti meg. Ahogy ő fogalmazta híres templomával kapcsolatban: „Az anyag tisztán, a maga asztrális görbületeiben tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a paradicsom alakzatait.”
Ha az irodalmi élet hangulatát szeretnénk megérteni, olvassunk bele Arthur Rimbaud költeményeibe, vagy lapozzuk fel Guy de Maupassant, Csehov, Arthur Conan Doyle, G.B.Show vagy Oscar Wilde műveit.
A Zenét Mahler képviseli, a tudományos életet pedig Rudolf Diesel, Pierre Curie, Eötvös Lóránt, illetve Nicola Tesla.
Rudolf Steiner nevéről sem szabad megfeledkezni, ő az antropozófia megalkotója, ami szintén tökéletes példája a neptunuszi spiritualitásnak.