2023. június 2., péntek

Kinek gondolom magam?

Telihold és tízmilliószoros nap az Ikrek havában: 2023.06.04 (05h42m)

Bevezető gondolat: Fodor Ákos METAOPTIKA

Nagyon figyelj, mert a világot
teszed is azzá, aminek látod.

Legyél az, aki lenni akarsz! Bármit elérhetsz az életben, csakis rajtad múlik! Teremts saját valóságot! – minden mondat remekül hangzik és részben is igaz is. Akkor, ha csak a tudatos vágyakat, elképzeléseket vesszük alapul... De mi van a "láthatatlan" résszel? Azzal az oldalunkkal, aki "mindig keresztbe tesz", aki szabotálja a változást? Aki miatt mindig ugyanolyan élethelyzetekben, ismétlődésekben találjuk magunkat.

Az Ikrek kettős jegy (mindig többes számban használjuk) és a csillagmitológia egy furcsa ikerpárhoz kapcsolódik. Különlegességüket az adja, hogy egyikőjük apja Zeusz, a főisten, így ő halhatatlan, míg a másik fiút Spárta királya nemzette, ő ezáltal emberi tulajdonsággal – a halandósággal bír. (Részletes meséjük itt: Halandó és halhatatlan) Ennek a kettősségnek, a dualitásnak rengeteg olvasata van, hiszen az analógiás gondolkodás ilyen, most azonban a felvezetett problematika szemszögéből szeretném megközelíteni.

A halhatatlan gondolkodó énünknek tulajdonképpen minden megadatik, hiszen sem térben, sem időben nincs korlátozva. Ő az, aki bátran elkalandozik bennünk: tudjuk, hogy vár ránk álmain otthona, a tökéletes pár, a hozzánk illő hivatás, a kiteljesedés és önmegvalósítás. S még ha azt is gondoljuk, hogy MINDENKI UGYANARRA VÁGYIK, az csak a saját szemszögünk. Hiszen van, aki húszlakásos luxusvilláról álmodik, míg más egy parasztházra a Káli-medencében. Ismerek olyat, akinek legnagyobb vágya a Sydney-i Operaház színpadán énekelni, míg én megelégszem a zuhanykabin magányával. A kutyám igazán lelkes közönség, elnézi nekem a hamis hangokat.

Világlátásunk függvényében még a "végtelenségünk" is korlátozva van.

Ehhez vegyük a bennünk élő halandónak nevezett gondolkodó részt. Ő a gondolkodásunk, az énképünk, a hitrendszerünk összessége. Benne koncentrálódik minden korlát, amit gyerekkorunknak abban az érzékeny szakaszában szívtunk magunkba, amikor elkezdtük felfedezni a világot.

● itt vannak a szülők kiközvetített félelmei
"ha nem tanulsz, nem viszed semmire", "jaj, csak óvatosan!", "hagyd csak, majd én megcsinálom helyetted"

● a ki nem mondott családi korlátozó minták
örökölt önbizalomhiány, kudarcfélelem, veszteségélmények

● az aktuális korszellem trendjei
a nemre, vallásokra, egészséges életmódra, munkamorálra és a többi minden másra vonatkozó elképzelések

● a közeg, amiben beleszületünk
teljesen mást tapasztal az, aki 2023-ban Norvégiában vagy Szomáliában látja meg a napvilágot, de még Magyarországon belül is óriási eltéréseket tapasztalhatunk lakhely, a szülők iskolai végzettsége, a családok anyagi helyzetének szempontjából

Elképzelhetek magamnak valami szebbet, jobbat, de a gondolkodási sémáim észrevétlenül folyton visszarántanak. Szoktuk azt is mondani: a valóság talajára.

Legelőször a "valóságunk talaját" kell átalakítanunk, hiszen innen indulunk ki és ide érkezünk vissza minden álmodozásból.

A módszer itt sem egyéb, mint az önismeret. Nem elég akarni a változást, tenni is kell érte. Megvizsgálni például a fentebb felsorolt gondolkodási kereteinket. Dr. Szondy Máté így fogalmazta meg mindezt: "A teljes és totális szabad akaratban hívők, például a motivációs előadók azt hirdetik, hogy bármi, amit akarunk, elérhető, csak küzdenünk kell érte. Ha nem változik az életünk, annak oka egyedül az lehet, hogy nem akarjuk eléggé a változást. Vállalom annak a kockázatát, hogy motivációs előadók tömegeit haragítom magamra, de a fenti állítás nem igaz. Az életünket számos befolyásolhatatlan tényező korlátozza, például fizikai és intellektuális adottságaink, a minket körülvevő szűkebb és tágabb környezet, a történelem. Személyiségünk érettségét többek között az jelzi, hogy elismerjük ilyen jellegű korlátainkat, miközben megteszünk magunkért mindent, ami a mi kezünkben van."

A komfortzónából kilépés először nem fizikailag, hanem szellemileg történik meg. Felismerjük azt, hogy hogyan is gondolkodunk a világról, önmagunkról. Egy tény vitathatatlan a motivációs előadók hirdetésében: mi teremtjük a saját valóságunkat. A világot tesszük is azzá, aminek látjuk – mondja Fodor Ákos.

Az Ikrek névadói  Castor és Pollux – a csillagképben a fiúk szemeit jelölik ki. A halandó bal szeme a múltba nézést, míg a halhatatlan jobb szeme a jövőbe tekintést is szimbolizálja.

Akkor tudjuk tisztán látni magunkat, ha mindkét szemünk egyszerre van nyitva. A lelki és a fizikai, a korlátozó és a határtalan, a hozott és a vágyott szemléletmód.

Világlátásunk megváltoztatása az egyik legnehezebb feladat. Bár a levegő elemet tartjuk a legrugalmasabbnak, mégis könnyebb a fizikai testünkön alakítani, mint a fizikai testünket meghatározó gondolkodásmódon. Nem véletlen, hogy ehhez a jegyhez kapcsolódnak legerősebben az élethazugságok, a tévedhetetlennek vélt vélemények, a korlátozott valóságérzékelések.

A telihold, folytatva a hónap tematikáját (A kommunikáció / és gondolkodás / új szintje) segíthet felismerni ezeket a működésmódokat és ennek a tudásnak a birtokában, már a változtatás is könnyebben megy.


Tízmilliószorosan is

A "tízmilliószoros napok" mindig valami kis plusz nyomatékkal bírnak. Ilyenkor az energiák a több százezernyi hívő imáin keresztül megsokszorozódnak.

Most vasárnap saga dawa düchen, vagyis a hagyományok szerint "a születés, a megvilágosodás és a halál napja" van. Ezek az ébredések pillanatai az életünkben, milyen csodálatos egy hajnali teliholdkor ráébredni az ébredés lehetőségére!

Ami még egy kis "fűszer" ebben a folyamatban, hogy az első tízmilliószoros nap a Szaturnusz jegyváltására esett, aki szintén kulcsszerepet kap a telihold mellett. Ennek mentén láthatjuk, hogy milyen fontos, jelentőségteljes átalakulás zajlik az egyéni és a kollektív gondolkodásban.


Asztrológiai összesítés

A Nap és Hold szembenállását a Halak Szaturnusz (Egészséges gyökerek) is tovább feszegeti, ami arra a bizonyos "láthatatlan mátrixra", a kollektív tudásmezőre – vagy tudatalattira – hívja fel a figyelmünket.

Gondolkodásunk és az abból "behuzalozott" hitrendszereink nagy része ebből táplálkozik, ezért is nehéz felismerni az akadályokat. De a lehetőségek mezeje is éppen ugyanez, így nem mindegy, hogy milyen valóságképeket húzunk magunk felé.

Nagyon izgalmas, hogy az Ikrek 14. fokához kapcsolódó sábai szimbólum ezt fogalmazza meg: "A hétköznapi létezés tér-idő korlátainak tudatos elsajátítása. Az alapvető valóságok megvalósítása minden helyzetben. A testi létezés korlátain való túllépés képessége.– hiszen a teljes konstellációt vizsgálva is ez történik éppen. Nem világosodik meg hirtelen mindenki, de lesznek úttörői ennek a folyamatnak, akik a megváltozott világlátásukkal töltik fel azt a bizonyos közös tudatteret.

Vele szemben a Hold a Nyilas 14. fokán – ugyanezen rendszer alapján – a múlt, az ősök tudását koncentrálja. "Az eredeti hagyományba vetett hit, amely azon archetipikus elvek és formák tökéletes ismeretén alapul, amelyek minden alapját képezik. Az élet megnyilvánulásai ezen a Földön (és kiterjesztve a kozmoszban) mélyen gyökereznek az ember tudatában. A lelki ős-ségek ereje."

És akkor a Halak 8. fokán járó Szaturnusz se maradjon ki: "Spirituális szocializáció. Felhívás a részvételre, az evolúciós válság közeledtével." Azoknak szól ez a hívás, akik érzik, hogy változás van a levegőben, akik sejtik, hogy a tudat határai tágíthatók, aki szeretnének kilépni önnön korlátozó, beszűkítő működésükből, akik elkötelezettek egy pozitív jövőkép imaginációja mellett.

Ez a t-kvadrát egy korlátokat szétfeszítő lehetőség magja. A képlet MC-je, a spirituális felemelkedés lehetősége egyenesen a Vízöntő csillagkép béta csillagára, a Sadalsuud-ra mutat. Ez az univerzális szerencse. A tényleges felemelkedés jövőiránya.


Itt is megtalálsz:

Related Posts with Thumbnails