Gyógyító kövek

"Kristályból épül
a lélek és kristállyá
omlik majd vissza."
- Géczi János -

A Szűz jegyéhez tartozik az egészség, ezért a "hónap kristálya" témakörben a kövek gyógyászati felhasználásáról írok.

6000 éves történelem
Bár a kristályok története egyidős az emberiséggel, a gyógyászati célú alkalmazásról írásos feljegyzések "csak" a Krisztus előtti 4. évezredből maradtak ránk. Ezek szerint az egyiptomi orvosok alabástrommal, gránáttal, türkizzel és lazúrkővel kezelték a magas rangú udvari méltóságokat. Innentől kezdve egészen az 1500-as évekig, Paracelsus koráig nyomon követhető az ásványok mindennapi felhasználása a nyugati orvoslásban. Európától keletre - Indiában, Kínában - és nyugatra - Észak- Közép- és Dél-Amerika területén szintén fontos részét képezték a gyógyításnak a különböző kristályok. Akkoriban a sebészeti beavatkozásokra használt késeket obszidiánból, jádéból faragták. A római légiósok hegyikristályból készült prizmákkal gyűjtötték össze a napsugarakat, és így égették ki a beteg testrészeket. Kezdetekben lézerkőnek még valódi korundkristályokat (zafír, rubin) alkalmaztak.
Már a régebbi korokban is felismerték, hogy a kristályok mind a fizikai, mind a lelki eredetű problémák kezelésére kiválóan alkalmasak, ezért bizonyos kristályokat a bátorság fokozására, míg másokat a könnyű álmok érdekében ajánlottak. 

A használat nem sokat változott

Manapság már ritkán törjük porrá az értékes drágaköveinket. Anno az igazgyöngyöt ily módon potencianövelésre, a türkizt pedig skorpiómarásra alkalmazták. A középkorban az összezúzott lazúrkőhöz cukrot és bogyós gyümölcsök húsát keverték és az így előállított alkörmöst, vagyis édes likőrt általános gyógyírként fogyasztották mindenféle betegségre.
A porítás helyett elegendő, ha a kiválasztott követ vagy köveket egy pohár vízbe tesszük, egy rövid ideig abban állni hagyjuk, majd az így "behangolt" kristályesszenciát megisszuk.
"A víz... képes mindenféle jellegű információt meghatározott frekvenciamintán tárolni, és ezt más rendszerekre - például az élő szervezetekre - átvinni." - aki erről bővebben szeretne olvasni, annak ajánlom Masaru Emoto: A víz rejtett bölcsessége című könyvét.
A kristályok eleve egyedi információs tartalommal rendelkeznek, ami nagyban függ szerkezetüktől, alkotóelemeiktől, színüktől. Ezért fontos, hogy a különböző problémák kezelésére a megfelelő követ válasszuk ki.
Kristályokat elhelyezhetünk a testünk különböző pontjain, például a homlokra helyezett ametiszttel, smaragddal vagy lápisz lazulival csillapíthatjuk a fejfájást. A kiegyensúlyozott éjszakai alvás érdekében a párnánk alá is tehetünk nyugtató hatású köveket, napközben pedig hordhatunk a zsebünkben élénkítő vagy a koncentrációs képességet fokozó kristályokat.

Tisztítás és tárolás

Nagyon fontos, hogy mielőtt terápiás céllal használni kezdenénk a kristályunkat, legelőször tisztítsuk meg. Ennek legjobb és legegyszerűbb módja, ha 5-10 percre hideg folyóvíz alá tesszük, így a felszínére rakódott negatív információk, rezgések eltávolíthatók. Ha nem vagyunk elég tájékozottak a különböző kristálytulajdonságokról, akkor kerüljük a sóval történő tisztítást, mivel az bizonyos köveket roncsolhat. Sokan javasolják, hogy napfényre téve töltsük fel a köveinket, ám ezzel is legyünk óvatosak: bizonyos ásványok a napfény hatására kifakulnak!
A gyógyító céllal alkalmazott köveket egyszerre csak egy személy használja, azt ne adjuk oda másoknak. Ha mégis "összetapogatják" a kövünket, vízzel tisztítsuk meg, mielőtt újból használni kezdenénk.
A kristályainkat ne tartsuk mobiltelefon, számítógép vagy mikrohullámú sütő közvetlen közelében.
Javasolt a különböző keménységű köveket elkülönítve tárolni, mert a keményebb kristályok megsérthetik a puhábbakat, a sérülékenyebbeket.