Az oroszlán felemelkedése és kék hold az Oroszlán havában

"A szívnek muszáj követnie az álmot, különben nem lesz belőle ébredés."
(Frank Herbert)

2015. július 31-én, pénteken (budapesti idő szerint 12 óra 43 perckor) lesz az Oroszlán időszak teliholdja, ami egy "kék hold" lesz.

Az elnevezésnek semmi köze a színhez. Ha az égre pillantunk, ugyanolyan fehér vagy sárga gömböt láthatunk, mint máskor.

A kék hold olyasmi, mint a fehér holló - vagyis viszonylag elvétve előforduló jelenség.
Bár minden év tizenhárom holdhónapból áll, csak két-háromévente jut egy hónapra két telihold. Ennek a tizenharmadik teliholdnak a neve angolul „Blue Moon”, vagyis kék hold. Ebből származik az az angol kifejezés is, hogy „once in a blue moon”, ami annyit tesz, hébe-hóba, igen ritkán.

A jegybe lépéskor még csak ébresztgettük azt a bizonyos oroszlánt, a teliholdkor azonban teljes pompájában meg is pillanthatjuk. Még ha csak képletesen is - mert tudjuk: Napban nézni veszélyes! De a legmagasabb ponton ragyogva még a Rák bölcsőjének hűvösébe merülve is érződik az ereje.

Egy kis csillagászat...

Hogy jön ide egy bölcső, pláne egy ráké?
Úgy, hogy a csillagjegyek és a csillagképek nem pontosan fedik egymást.
A Nap az Oroszlán jegy 7°57'-n áll, ami a Rák csillagkép közepén található Messier 44 nyílthalmaz - latinul Praesepe - ami méhkaptárt, jászolt és bölcsőt is jelent.
A nyílthalmazok gázfelhőiben a gravitációs erő pár tucat, de akár ezernyi csillagot is egyben tarthat.

A Rák bölcsőjét máshonnan már ismerhetjük. Egyik oldalán az Északi, másikon a Déli Szamár őrködik, míg a Jászolban egy kisded ringatózik. A téli napforduló környékén ez a csillagkép áll a legmagasabban az égen, és egy bizonyos történet szerint ez az égi térkép vezeti a napkeleti bölcseket a pontos helyszínre.
De messze még a karácsony, előbb valami másnak kell megszületnie!

Nektár és ambrózia

A lenyűgöző összefüggéseknek ezzel még nincs vége!
A Jászolban - vagyis a Kaptárban - érlelődik a nektár, amit a szemben lévő Vízöntő majd további életet adó eledel formájában kiáraszt a világra.

A méhek - elsősorban a mézelő méhek - az emberiség történetében fontos szerepet töltenek be, így a különböző világkultúrákban, ábrázolásokban, mítoszokban is megjelennek.
Birodalmakat építenek és sajátos, matriarchális társadalmat hoznak létre, amin belül minden egyes tagnak életre szóló meghatározott szerepe van.

Érdekes, hogy a magyar nyelvben a kaptár két alkotóeleme az emberi szervezetben is helyet kapott. Méhnek nevezzük a női szaporítószervet, ami biztosítja a magzat fejlődésének helyét.
A lép a testünk egyik "dolgozója", ami az erőforrásokkal való helyes gazdálkodásért felel, lehetővé teszi a test egyes részeinek harmonikus összjátékát.

Úgy tűnik, a mai egy ilyen "elkalandozós" bejegyzés, térjünk hát vissza a méhekhez!

Egyiptomban a méh lélekszimbólum, Felső-Egyiptomot a Méh Országának is nevezték. A hinduizmusban Krisna homlokán pihent meg, a gyermek Zeuszt Amaltheia kecsketejjel, míg Melissa mézzel táplálta. A tej a gondoskodás, a méz a szeretet megfelelője. (Aprócska kitérő: a cukorbetegség latin elnevezése diabetes mellitus, ami "mézfolyást" - túláradó szeretetigényt - jelent.)

A méz (nektár), az ambróziával együtt az istenek éltető és halhatatlanná tevő italává-eledelévé vált. (Bocsi, bocsi - újabb közbevetés: az ambrózia is ismerős lehet a hétköznapokban. Parlagfűnek nevezzük és allergiát okozó hatása miatt bőszen írtjuk.)
Ganümédesz, az istenek pohárnoka töltögette kristályserlegekbe a nedűt, míg végül Vízöntő csillagkép alakjában az égben kötött ki. Onnan csepegteti, öntögeti, árasztja ránk a tudás halhatatlanságát...

Élet és halhatatlanság

A születésben egyszerre van jelen a halál és a halhatatlanság, az elmúlás és az örökkévalóság.
Hiszen a lélek a végtelen körforgásának utazója, míg a leszületés egy-egy pillanatnyi kiszakadás ebből a földi létezés síkjára.

A Rák jegyében otthont adunk és hordozzuk a megszületni készülőt, az Oroszlánban pedig életet adunk önmagunk fényének.

Az Oroszlán-Vízöntő feszültségében alkotni, létre hozni szeretnénk, megmutatni a világnak különlegességünket, pedig lelkünk mélyén lehet, hogy nem is tudjuk, kik is vagyunk valójában.
A Vízöntő kor hajnalán ezért fogalmazódik meg egyre gyakrabban a kérdés - ki vagyok én, megismételhetetlenül egyedi individuumként az Univerzum végtelen csillaghálójában... Prózaibb módon: miért, mire születtem?

A választ semmilyen látó, asztrológus, lélek-szakember, de még a család, a származás, a környezet és a barátok sem adhatják meg. A válasz biztos helyen van elrejtve: a szívünkben. Az Oroszlán a Rákban szunnyad - önazonosságunkat, lényegünket ott találjuk álmainkban...