2016. október 22., szombat

Kövesd a jeleket!

A 2016-os év utolsó tízmilliószoros napja: 2016.10.22

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezedet a szívedre
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? - s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.
(Reményik Sándor: Csendes csodák)


Elérkeztünk az idei év utolsó buddhista teremtő napjához. Tavaly már írtam róla, hogy milyen holdálláshoz és milyen energetikához rendelik hozzá ezeket az ünnepeket (Az égi rendhez igazított vágyak). A mostani is nagyon hasonló üzenettel bír: a bőséghez elengedés kell.

Mindeközben egy csodálatos fél év veszi kezdetét. Egy olyan utazás, amellyel hatalmas változásokat indíthatunk be az életünkben. Erre természetesen mindig és minden időben lehetőségünk van, de más körülmények között tudunk előrehaladni, ha együtt mozdulunk az égi áramlatokkal, mintha erős szembesodrásban akarunk evickélni.

Igaz, most sem elegendő kényelmesen hátradőlni, előétel gyanánt pattogatott kukoricát rágcsálni és várni a sült galambot, mint fő fogást. Az aktivitást azonban ebben az őszi-téli időszakban jórészt a belső állapotunk, a világhoz való viszonyulásunk áthangolása jelenti.

Az útjelző tábláink elsődlegesen a jegybelépések lesznek - holnap kapjuk az elsőt. Ezek most olyasmi próbatételek lesznek, mint a mesehősök számára a sors által kirótt feladatok.
Ha jól felelünk az általuk felvetett kérdésekre - miénk lehet mindaz, amiért belevágtunk a kalandba. Sőt, még annál is több!

Mielőtt nekivágunk, készüljünk fel. Pakoljuk tele a hátizsákunkat bátor elhatározással, tiszta szándékkal, jókora adag hittel, kitartással, és kövessük a jeleket!

Legyen ez a gondolat a hamuba sült pogácsánk, amivel táplálhatjuk magunkat, ha elbizonytalanodnánk: „Megengedem magamnak, hogy ami jön, az sokkal jobb legyen, mint amit most el tudok képzelni.”




Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts with Thumbnails