A szeretet nyelve

Merkúr a Rákban: 2017.06.21 (11h58p)

Milyen gyönyörű: szólni lehet, és kiszámíthatatlan, hogy mit válaszolnak. És megtörténhetik: társra is találhatunk, csak meg kell tanulnunk az ő egyetlen, soha meg nem ismételhető nyelvét. Csak meg kell ismernünk, a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljutva oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem, és megszólítani.

Megtalálni azt a szót, amit ő keresett, de nem talált, amire szüksége van, hogy a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljusson végre oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem. Felesleges és nevetséges olyan szavakat dobálni felé, amelyeket mi szeretünk, ezzel csak megütjük, hiszen én, ha azt mondom: tej, nagy diófát látok, a lomb közt kis égdarabok, a fa alatt kerti asztal, pohárban tej, tündöklik a tej, a táj. De lehet, hogy ő arra emlékezik, hogy nem kapott tejet, nem volt, és az anyja messze volt, és megütöd a szóval. De ha megtalálod neki azt a szót, amit keres! Társad lesz és válaszol, és válaszában felfénylik az elveszett szó, ami gyermekkorod zsebéből valamikor nyomtalanul kigurult.

Ha megtalálnám! Sose merném többet kimondani a szót: szeretlek! Csak azt mondanám: vonat, mert talán állomás mellett lakott, és évein át-átzakatolt a vonat, félelmet hozott és sóvárgást távoli tájak felé. Vagy azt mondanám: cigaretta, mert kidobta a vonatablakon át a csomag cigarettát, mikor tisztuló tüdővel robogott a szerelem felé.

Csak rá kell figyelni, a mozdulataira: karjával most olyan ívet ír le, amilyet csak az tud, aki egész lényével mozdul vagy szól, semmi más nem válasz neki, csak az, ha te is egész valóddal felé fordulsz.

A szájad mellett egy ránc emlékezik, és a szemedben olyan látható a szégyen, hogy elfordul és cigarettára gyújt. Fájdalmaiddal soha el nem érheted, arcodon a fájdalom nyomai, és hangodat érdessé teszi a visszafojtott sírás. El kell hagynod emlékeidet is, mert történelem előtti korból valók, mikor még nem tudott emberhez szólni az ember, csak ütött. Csupa kék-zöld folt az arcom, nem szóltak hozzám, csak ütöttek, s nekem most szólnom kell, meg kell találnom azokat a szavakat, amelyekre neki van szüksége. Hiába mondom a magam szavait, nem figyel oda. Kikapcsolja a telefont.

De hiszen volt egy mozdulata, feléd fordult, mint aki egész lényével mozdul, felé fordultál, mint aki egész lényével válaszol, megölelt, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölel, megölelted, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölel. Mégis csak ennyit mondtam: szeretlek.
(Hervay Gizella: Levél helyett)

Az asztrológiai archetípusok absztrakciók. Vegytisztán nem létezik Rák vagy Mérleg-típusú ember, hiszen ezek a fogalmak elvontak és általánosítók. Az egyéni horoszkóp rengeteg eleméből jön létre egy jóval pontosabb és árnyaltabb egyéniség-minta, ami azonban "papíron" még mindig csak egy teoretikus elképzelés. Életre a képletet mindig a sorsát élő ember kelti.

Talán az összes fogalomra szintén csak elméletben létezik és köztük is az egyik leghatalmasabb absztrakció a szeretet. A Rák jegyhez kapcsolódik az anyaság és ennek kapcsán a legfontosabb anyai beavatás: a feltétel nélküli szeretet. Ez egy olyan érzelmi védőháló, ami mindig megtart bennünket. Bármit is teszünk, bármi történik is velünk, mi érezzük, hogy szerethetőek vagyunk. Pusztán azért, mert létezünk.

A valóságban a szeretet azonban feltételekhez kötött. Talán létezhetnek olyan tiszta, mély spiritualitással bíró emberek, akik valóban képesek feltétel nélkül szeretni. Jézus például ennek az energiának a szimbóluma. Nem számított, hogy az előtte álló ember leprás volt, bűnöző vagy prostituált. Ő Istent látta mindenkiben.

A szeretethez általában nagy érzelmeket társítunk, pedig ez a fajta szeretet érzelemmentes. Vagy inkább azokon túlmutató. De a hétköznapi szeretet, mivel érzelmekkel teli, feltételekkel is tele van tűzdelve.

Szeretlek, ha viszontszeretsz. Ha hűséges vagy hozzám. Ha rajongsz értem. Ha elhalmozol a figyelmeddel. Ha nem lájkolod az exbarátnőd fotóját.


A baráti szeretet is feltételes. Szeretlek, ha úgy gondolkodsz, mint én. Ha mellettem foglalsz állást, amikor a problémáimról beszélek. Ha ugyanazok a mozifilmek érdekelnek. Ha hozzám hasonlóan látod a politikai helyzetet.

A szülői szeretet is tele van feltételes módokkal. Szeretlek, ha okosan viselkedsz. Ha jól tanulsz. Ha ügyvéd leszel, mint az apád. Ha balett táncos leszel, ami én nem lehettem. Ha olyan barátokkal lógsz, akik nekem szimpatikusak.

Önmagunk szeretetét is feltételekből alkotjuk meg. Szeretem magam, ha lefogyok és csinos leszek. Ha sikereket érek el a munkámban. Ha sokat és eredményesen dolgozom. Ha veszek egy új autót. Ha megtalálom a holtomiglan páromat.

Semmi baj ezekkel a feltételekkel. Emberek vagyunk. Popper Péter egy másik szemszögből fogalmazta meg ezt: "Nem lehet harmonikusan együtt élni valakivel, ha nincs benne kapcsolatban az a motívum is, hogy nem tehetek meg a másikkal bármit, mert elveszíthetem. Feltételekre szükség van. Ezt persze nagyon nem szeretik az emberek, mert bennük van az az infantilis vágy, hogy feltétel nélkül fogadják el őket. Ez azonban irreális. A valóságban nem működik."

A szeretet nyelve nem a szavakban rejlik. Sokkal inkább az elfogadásban. A megengedésben. Ám ahhoz, hogy másokkal szemben gyakorolni tudjuk ezt, önmagunkon kell kezdeni. Minél inkább szeretem magamat, az életemet, a létezésemet, annál inkább tudok másokat is szeretni. Közhelyesen hangzik, de igaz.

Az önismereti folyamat egyik fontos állomása eljutni ide. Olyan út ez, mint a mesékben, ami a sűrű, sötét erdőn keresztül vezet. A fák: a feltételek. Az előítéletek. Az elvárások. De amint keresztülverekedtük magunkat ezen, egy napsütéses réten találhatjuk magunkat.

Néhány kultúra a köszönésében őrzi a szeretet nyelvét. Hawaii szigetén így köszöntenek: "aloha", ami nem szó szerinti fordításban: "Szeretni annyi, mint boldognak lenni."
Hindi nyelven a "namaste" pedig nagyjából így hangzik: "Meghajlok a benned lévő isteni lélek előtt". Mi már csak nagy ritkán köszöntjük ezzel a mondattal a másikat: "Isten hozott!"

Mindaz, amit itt leírtam: absztrakció. A szeretet nyelvét nem taníthatom meg senkinek. Nem beszélhetek róla. Nem tudok mindenkit egyformán érintetni a szavakkal. Ezért szoktam megosztani Hervay Gizella Levél helyett című szövegét. Ő nálam sokkal szebben leírta ezt.

Én csak annyit mondhatok: szeretlek. Remélem, amikor a soraimat olvasod, ez úgyis érzed!

További olvasnivaló ebben a témában:

Merkúr a Vízöntőben: Átkok, avagy a hétköznapi szó(nak is van) ereje
Merkúr a Halakban: Az illúziók fogságában
Merkúr a Kosban: Akarom vagy szeretném?
Merkúr a Bikában: Függő szavak
Merkúr az Ikrekben: A szavak titkos élete


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

Egy perccel hamarabb

Újhold a Rákban: 2017.06.24 (04h31p)

"Hogy mi a lélek, azt éppoly kevéssé tudjuk, mint azt, hogy mi az élet.

Elég nagy titok ahhoz, hogy elbizonytalanodjunk,

mennyi az én része a világban, és mennyi a világ része az énben."

(Carl Gustav Jung, svájci pszichiáter, pszichológus, analitikus)

Baranyi Ferenc egyik verséből kölcsönöztem a bejegyzés címet, mert ez a költemény tökéletesen lefesti nekünk az újhold-pillanatot.
Minden jelentős változást megelőz egy röpke másodperc: mielőtt megtörténne a láthatóban, már ott gomolyog a láthatatlanban, majd hirtelen kiválik belőle - így lesz kézzel fogható a valóság.

Ha tökéletes figyelemmel lehetnénk önmagunk iránt, akkor megelevenedne előttünk a jövő. Mert a jelen mindig a múlt tapasztalataiból táplálkozik, a jövőt pedig a rendelkezésünkre álló feltételek, körülmények és a döntéseink formálják. Ha betekintést nyernénk a láthatatlan ok-okozati folyamatokba, 80 százalékos pontossággal prognosztizálhatnánk, mi fog velünk történni. (Ezt a tényt megerősíti a kvantumfizika ilyen jellegű kutatása.)

Baranyi a versében egy szerelem végét írja le, poétikus csokorba gyűjtve azokat a momentumokat, amik megelőzik a tényleges szakítást. De lefordíthatnánk ezt bármilyen élethelyzetre: mindig ott vannak jelek. Jelek arra, hogy valaminek véget kell vetni, valamit ideje lezárni, elengedni, továbblépni vagy épp itt az idő újrakezdeni, felépíteni, belevágni - már jóval azelőtt, hogy ténylegesen bekövetkeznének.

Mégis csak ritkán követjük ezeket az útmutatásokat. Nem a lelkünk csendjére hallgatunk, hanem a világ és a fejünkben kavargó gondolatok zajára. Arra, amit görcsösen akarunk vagy arra, amit mások mondanak nekünk. Vagy épp ellenkezőleg - dacból, ellenük lázadva cselekszünk.

Én azt hiszem, spirituálisnak lenni nem más, mint jelen lenni az életben. Annyira jelen, hogy észre tudjuk venni ezeket a jeleket. Felismerhessük azt, hogy ahol most vagyunk, a körülményeink - a korábbi életünk, döntéseink következménye. Ennek a teremtőerőnek a tudatosítása tesz bennünket képessé arra, hogy tetszés szerint újrateremthessük az életünket. De már a jelenlét figyelmességével, az egyéni felelősségvállalás elfogadásával.

A képletben ott a támogatás arra, hogy egyre többen és többen felismerjük ezt és eszerint alakítsuk a sorsunkat. Több lépcsős folyamat, ami sokaknál csak évek múlva érik be. De a változás erői a láthatatlanban már gyülekeznek, s amikor megérik rá az idő, mindenkinél bekövetkeznek. Egy perccel sem hamarabb...

Ha nem is egy, de néhány perccel a napfelkelte előtt lesz az újhold és ez az konstelláció az augusztusi teljes napfogyatkozás előfutára.
Együtt áll velük a Merkúr és a Mars, szemben pedig ott a Szaturnusz. Tudom, ki vagyok. Tudom, mit akarok. És felismerem a változásban rejlő nehézségeket is, de képes vagyok szembe nézni velük. Ennek függvényében köteleződöm el a cselekvő akarat mellett.

Hatalmas teremtőenergiák gyülekeznek, de ezek még csak a "jelek" és nem a megvalósulások. Mint a gyümölcsök a fán. Sem előbb, sem később nem érdemes szüretelni, csak amikor a dolgok megérnek rá. Ha türelmetlenkedünk, kapkodunk és korábban cselekszünk vagy ha halogatunk és nem lépünk időben - mindkét esetben elpazaroljuk azt, amit már előkészítettünk.

Mikor tökéletes az idő a szüretre? Ezt minden gazda tudja, mert jelen van a kertjében, együtt él a természettel. Ha jelen vagyunk, akkor nem sietünk és nem húzzuk feleslegesen az időt sem. Észre fogjuk venni, hogy ha megértek bennünk a teremtőerők. Akkor a külső és a belső akadályok elhárulnak.

Ahogy Jung fogalmaz, "mennyi az én része a világban, és mennyi a világ része az énben". A kettő elválaszthatatlan. Lüktet-pulzál bennünk a világ és mi is áthatjuk a világot. Ha a világot akarjuk megérteni, ott legbelül megtaláljuk a válaszokat...


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

Érzelmi napfelkelte

Rák jegyébe lép a Nap: 2017.06.21 (06:25)

"Állhatunk a föld bármelyik pontján, ugyanaz a csillagos égbolt tekint le ránk,

és visszanézve: a menny egyforma távolságra van mindenkinek.

Amíg szemem élvezheti e páratlan látványt, amellyel betelni nem bír soha,

amíg a Napban, a Holdban és a csillagokban gyönyörködhetek,

látva ébredésüket, kémlelve lenyugvásukat,

egy vagyok velük, és egy vagyok azokkal,

akik ugyanúgy részesei e nem mindennapi igézetnek:

a természet, a világ, az élet, a lélek folytonosságának."
(Lucius Annaeus Seneca,  filozófus)

Ismét zökken egyet a Nap kereke: a napfordulóval beköszönt a csillagászati nyár. A negyedéves ciklusok nem csupán a hónapot, hanem az adott évkvadránst is jelentős mértékben meghatározzák, ezért a természeti vallások kiemelten fontosságúként kezelték ezeket a napokat, a legjelentősebb ünnepeik is ezek köré szerveződtek.

A téli ünnep hagyományai a karácsonnyal együtt mai napig fennmaradtak, a nyári azonban mára már jelentősen megkopott. Az északabbra élő népeknél, ahol a tél hosszú és sötét, azonban még mindig tisztelik a nyár világosságát. Midsummer vagy Litha éjszakáján örömtüzeket raknak, összegyűlnek a baráti társaságok, piknikeket, grillpartikat és zenés-táncos mulatságokat tartanak. A keresztény kultúrában Jézus születésnapjával szemben Keresztelő Szent János ünnepe áll: ez Szent Iván éjszakája.

A régi korokban termékenységi és szerelmi varázslatok ideje volt ez az nap, hiszen a következő negyedévfordulónak bőséget kellett hoznia ahhoz, hogy télre maradjon elég tartalék. Addigra nem csak a búzának meg a szőlőnek kellett megérnie az aratásra, hanem a szerelem is a házasságra.

A kapcsolati kérdések, ha nem csak is kizárólag a hagyományokhoz híven, most is terítéken lesznek. Idén már a Kos jegye is jelentős kapcsolati változásokat hozott, hiszen az volt az üzenete: köteleződj el önmagad mellett. Még egy darabig tart ez az átalakító áramlat, a Rákba is ugyanúgy Plútóval a deszcendensen lépünk be. A különbség az elemi energetikában lesz: míg a Kos az akarat, addig a Rák az érzelmek kiárasztásának a jegye

A képlet üzenete leegyszerűsítve ennyi lenne: add át magad az érzéseknek! Ha a Kosnál a gejzír szimbolizálta legjobban a bennünk zajló folyamatokat, akkor most itt a tenger. A tengernek ezerféle arca van, itt a legkellemesebbeket képzeljük el.
Például azt, hogy sötétben a parton állunk. Lábunk alatt hűvös homok, orrunkban finom, sós illat, bőrünkön a hajnali harmat. Madarak izgatottan csivitelnek. A felkelő nap fényei előbb óvatosan áttörik az éjszaka kékesfekete bársonyát, majd hirtelen berobbannak és mindenfele szétárad az arany, a narancsvörös, a lazacrózsaszín. Körös-körül minden életre kel egy pillanat alatt.

Ezt az érzelmi ébredést tartogatja nekünk az előttünk álló negyedév. Minél jobban gyakoroltuk átengedtük magunkat annak az érzésnek, hogy elköteleződtünk önmagunk mellett, annál nagyobb intenzitással adhatjuk át magunkat ennek az érzésnek. Ez nem más, mint önmagunk és az élet szeretetet.
   
Apróbb visszafogó tényezők akadnak a képletben. A Nap-Szaturnusz szembenállása megakaszthatja az önbizalmat. De érdekessége, hogy nem "tiszta" az oppozíció, mivel a Nyilasból érkezik a fényszög, ami a Rákhoz képest 150 fokra van. Ezért ez inkább egyfajta felkérdezésként és nem akadályként mutatkozik: ki mersz-e lépni a biztos közegből? Van-e elég merészséged a saját vágyaid követéséhez? Korlátoznak-e a családi minták ebben?
A feloldás az Uránusz, illetve a felszálló-holdcsomópont szextilje, ami kis bátorsággal önmagunk és a korlátokból való kilépés felé mozdít.

A nagyobb blokkot a Mars-Jupiter-Plútó kvadrátja mutatja: rendezetlen jogi ügyletek, lezáratlan kapcsolatok, otthoni és családi feszültségek is jelen lehetnek az életünkben. Ezek majd a teliholddal csúcsosodhatnak ki végérvényesen.

A Rák hónap égi eseményei:

Erre a hónapra nem lesz jellemző a nagy égi mozgolódás. Inkább olyan lesz, mint a jin jóga gyakorlatok: néhány napra benne maradunk és hosszasan kitartunk egy-egy mozdulatot.

Június 21-én, szerdán (06h25p) belép a Nap a Rák jegyébe, az élet minden területén megnövekszenek az érzelmi amplitúdók, fokozódik az érzékenység, a szenzibilitás. Még Ikrek Merkúrral lépünk a jegybe, de pár órával később követi a Napot (11h58p), így a kommunikációnk és a gondolkodásunk is intuitívabb fokozatra kapcsol.

Szombatra, 24-re, Szent Iván napjára esik az újhold (04h31p), amikor ráadásul egy stellium is kialakul, mert a Nap, a Hold, a Merkúr mellett a Mars is itt található. Érzelmi fordulópont, mélyben megfoganó vágyak születhetnek.

Július 5-én a Vénusz belép az Ikrekbe, így a kapcsolatokba megjelenhet egy kis racionalitás, józanság. Érdemes az esetleges problémákat ezen a napon megbeszélni, tisztázni, mert most jól ki tudjuk fejezni magunkat és másokkal szemben is megértőbbek lehetünk.

Másnap, 6-án a Merkúr már az Oroszlánban jár, ahol saját magunkért leszünk képesek határozottan kiállni. Jóval kevesebb kompromisszummal.Közben a Szaturnusz idén másodszor áll együtt a Kígyótartó alfa csillagával. "A Kígyótartó nem más, mint a gyógyítás istene, Aszklépiosz. A Nyilasban a gyógyulás elsősorban nem fizikai, hanem tudati-spirituális szinten zajlik. Aszklépiosz álommal, tudatalatti üzenetekkel hozott gyógyulást. Ez azt jelenti, hogy ők "teszik a dolgukat", a múltsebek begyógyításával nem kell túl sokat foglalkoznunk." - a harmadik átlépés majd októberben lesz.

Vasárnap, július 9-re esik a telihold, ami elég feszült lesz a Nap-Plútó szembenállása és a Jupiter kvadrátja miatt. Kényes mérleghinta, ha az életünkben valami nagyon billeg, érdemes végre döntést hozni, milyen irányba haladjunk tovább.

A hónap záróakkordja a Mars átlépése lesz az Oroszlánba, július 20-án (14h20p), amit néhány nappal később a Nap is követ. Jó kis erőpont az elrugaszkodásra.


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

A szavak titkos élete

Merkúr az Ikrekben: 2017.06.07 (00h16p)

"Megtanulja az ember, hogy nem kell ragaszkodni, nem kell kötődni, hogy a megromlott kapcsolatokat ott lehet hagyni, nem kell örökké azokkal lenni, akikkel az ember elkezdte az életét. Ez a hindu pszichológia."

(Feldmár András, magyar származású matematikus, pszichológus, pszichoterapeuta)

Hónapokkal ezelőtt írtam utoljára a "Szavak ereje" sorozatba, mert a Merkúr eddig hátrált. Keresztül-kasul haladt a Bikán, visszalépett még a Kosba is, hogy e hosszas kitérő után végre elérje uralmi pozícióját az Ikrekben.
Eddig beszélgettünk az átkokról, az illúziókról, az akaratról és arról, hogyan függünk bizonyos szavaktól. Az Ikrek kapcsán az első gondolatom az eskük voltak.

A szavak és az Ikrek jegy szorosan összekapcsolódik, hiszen a gondolkodás, a beszéd és a kommunikáció minden formája ehhez a Zodiákus-cikkelyhez tartozik. A görög mitológia szerint a szent esküket a Sztüx folyó nevére mondták ki még az istenek is, mivel a legfélelmetesebb dolog volt, magára a halál elkerülhetetlenségére megesküdni.
Ám nem csak élet-halál eskük léteznek. Vannak olyan öntudatlanul kiejtett szavak, amiket az adott pillanatban a legnagyobb hitelességgel, a legteljesebb átéléssel mondunk.

"Örökké szeretni foglak!"
"Amíg élek gyűlöllek!"
"Nélküle sosem leszek boldog!"
A világtörténelem egyik legszebb szerelmes története is tele hemzseg a végzetszerű kijelentésektől. "Tárulj, ablak! Zárulj le, életem." - mondja Júlia. "Isten veled! Egy csók - és vége van." - feleli Rómeó. Nem is sejtik, hogy már itt, a nászéjszakájuk után megfogalmazták az elkerülhetetlent.

Tizenévesen az ember még épp ilyen végletesen érez. Nincs mulandóság csak az örök jelen. Bízunk benne, hogy különlegesek és kivételesek vagyunk, a mi szerelmünknél szerelmesebbet még senki sem érzett.
Éppúgy hiszünk a szavak halhatatlanságában, mint ahogy a saját életvégünket sem érzékeljük. Ám az ilyen nagy szavak éppúgy maradandó részünkké válnak, mint a pad támlájára vésett monogramos szív-karcolatok. Ezért is olyan nehéz az első szerelem béklyójából kiszabadulni.

Minden, ami szívből fakad: szakrális szerződés. Ez a szavak titkos élete. Két sors a nagy szenvedélyek viharában összefonódik, legyen az szerelem vagy akár gyűlölet. Shakespeare klasszikusára visszautalva, a haldokló Mercutio megátkozza a vesztét okozókat: "Pokolra mind a két famíliát!" - s lám, szavai be is teljesültek.

Olyan erősek ezek az érzelmi kötések, hogy akár életeken is átívelnek. Megpecsételik a sorsot, belégnek az energiamezőbe. A fizikai szintű szövetségkötés, mint amilyen a vérszerződés vagy akár az elhált nászéjszaka még szorosabbra húzza a szálakat.

Az esküvői fogadalmaknak még nagyobb súlya van. Egyrészt polgári úton jogilag létrejön egy szerződés, igaz, az aláírása már nem vérbe mártott pennával történik, de a golyóstollból kifolyó tinta éppannyira erős kötőanyag. Az egyházi szertartásokkal pedig egy 
még mélyebb, szimbolikusabb szövetség jön létre, ahol a papok ezer éves mozdulatokat és formulákat gyakorolva két életet "egybe varázsolnak".

A szavak azonban nem csak "odafele", "visszafele" is működnek. "Akaratunkkal behatolunk a világba, a cselekvésünkkel pedig formáljuk, alakítjuk azt. Ehhez nem kellenek életek: pont elég a jelenlegi." - írtam néhány hónapja a Halak újholdnál.

Felgyorsult világunk következtében az ilyesfajta eskükötések feloldásához sem kellenek életek. Mik kellenek helyette? Tiszta, őszinte szavak. Ha valami véget ér, mondjuk ki. Oldozzuk el egymást, adjuk vissza a fogadalmakat. Csak akkor tudunk teljes egész valónkkal egy másik emberhez kötődni, ha nincsenek lezáratlan sorshelyzetek az életünkben. Az alkimisták egyik alaptétele így hangzik: 'solve et coagula' - oldj fel és köss meg.

Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

A valóság visszfénye

Telihold és tízmilliószoros nap: 2017.06.09 (15h10p)

"Az igazi üdvözülés beteljesülés, béke, az élet megélése a maga teljességében.
Nem egy passzív élmény, hanem maradandó jelenlét.
Tudod, hogy ki vagy, érzed magadban a jót, amelynek nincs ellentettje.
Megtapasztalod a Létezés örömét, amely nem függ semmitől."
(Eckhard Tolle)

A mostani telihold több szempontból is izgalmas. Egyrészt, mert elérkeztünk az idei év második tízmilliószoros napjához. Ez a buddhista hagyományok szerint 'Saka Dawa Düchen' ünnepe, Buddha születésének, megvilágosodásának és halálának a napja.
Másodsorban azért, mert a telihold beért a Neptunusz hatókörébe, és mostantól 2018. márciusáig minden Nap-Hold szembenálláshoz kapunk egy Neptunusz fényszöget.

Személyes tapasztalatom szerint Neptunusszal dolgozni igazi kihívás, mivel itt az életről alkotott illúzióinkkal, vágyálmainkkal kell szembenéznünk. Ezeket engedjük el talán a legnehezebben, ragaszkodunk hozzájuk, a fejünkre húzzuk őket, mint fázós reggelen a takarót, de az ébredést hiába odázzuk, el nem kerülhetjük.

A Nyilas jegyén végighaladó Szaturnusz már elkezdte lebontani azokat a világról alkotott elképzeléseket, amik mögött az önbecsapások, az élethazugságok állnak, 2016 márciustól novemberig pedig összekapcsolódott a Neptunusszal.
Ez a konstelláció indította el a színfalak mögött zajló, megállíthatatlan változásokat, amik gyakran talajvesztettséggel, a biztosnak, stabilnak hitt élethelyzetek széthullásával jártak. Elkezdtek feloldódni az illúzióink.

Szaturnusz a sors, Neptunusz az úgynevezett transzperszonális (személyesen túli), vagyis az ő közös munkásságunk az irányításunkon kívül zajlik. Nem sok beleszólásunk volt a dolgok alakulásában, legfeljebb elfogadással és együttműködéssel támogathattuk a változásokat.

Most azonban a teliholdaknak köszönhetően egyre tudatosabban vehetünk részt ezek felismerésében, elengedésében, integrálásába.

A Halak jegy két mindkét uralkodója bekapcsolódik ebbe a párbeszédbe, a Jupiter támogat, a Neptunusz tovább szítja a feszültséget. Ez egy útelágazás, ahol azért nem könnyű a választás, mert két nagyon hasonló alternatíva között kell választanunk. Az egyik ösvény a fejlődés, a kiteljesedés felé vezet, míg a másik ravaszul visszavisz minket a kiindulópontra.

Utóbbi csak idővel leplezi le magát, mikor azt vesszük észre, már megint ugyanazt az élethelyzetet ismételgetjük. Ugyanaz a probléma a párkapcsolatban, a munkahelyen, a családban, az anyagiakkal - csak orvul álruhát cserélt és ezért nem ismertük fel azonnal.
Szerencsére hónapról hónapra (pontosabban teliholdról teliholdra) lehetőségünk lesz kilépni ezekből.

A Neptunusz a legtisztább spiritualitás, ahogy Tolle fogalmaz: "az élet megélése a maga teljességében". De ellenpólusa a leghatalmasabb önbecsapás, amikor az önazonosságunk mögül elvész az én valódi érzékelése. Amikor még maga a spiritualitás is egy címkévé válik rajtunk.

A telihold az a pillanat, amikor a tudatos és a tudatalatti egymásra pillanthat. Ha a kifelé mutatott kép megegyezik azzal, amit legbelül érzünk - nincsenek mögötte kétségek, félelmek, bizonytalanságok, csalódások, elégedetlenségek - akkor jó úton járunk. Akkor a Neptunusz intuíciói, sugallatai egyre közelebb visznek magunkhoz bennünket. Nincs más dolgunk, mint biztonsággal felfeküdni erre az áramlatra.

Ha azonban nagy a szakadék legbelül: más a látszat és más a valóság, akkor felerősödhetnek a fenti negatív érzelmek. Gyorsan jönnek majd a leckék, azonnal tudunk korrigálni.

S hogy jó úton járunk-e, azt érezni fogjuk legbelül. A lelkünk visszfénye a valóságban, a körülményekben és főleg a Létezés örömében fog tükröződni.


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

Közkívánatra: a Jupiter-konjektúra*

Direkt mozgásban a Jupiter 2017. 06. 14-től

"A létezés türelmesen vár. Amikor azt látja, hogy magad próbálkozol, ő nem szól bele - csak vár. Akár a végtelenségig is várhat, hiszen a létezésnek nem sietős. Ő maga az örökkévalóság. De abban a pillanatban, hogy már nem küszködsz tovább, hogy felhagysz minden erőfeszítéssel, az egész létezés megindul feléd és beléd hatol. Ekkor először kezdenek el megtörténni a dolgok."
(Osho, indiai vallási vezető)

*Bocsi a kis tréfáért, mostanában túl sok Agymenőket néztem. 😄 A konjektúra kifejezés egyébként "gyanítást, sejtést, feltevést" jelent.

Onnan jött az ihlet a bejegyzéshez, hogy az elmúlt napokban többen kerestetek meg ugyanazzal a kérdéssel. Miszerint: több asztrológiai oldalon az olvasható, a direkt mozgásba váltó Jupiter a "legtöbb jegynek szuper dolgokat" fog eredményezni.
Mit gondolok erről?

Ahhoz, hogy a kérdésre válaszoljak, több szempontot is érdemes figyelembe venni.

A Nap körül keringő bolygók a Földről nézve az év egy bizonyos szakaszát retrográd mozgásban töltik. Minél távolabbi, lassúbb mozgású egy planéta, annál hosszabb ideig tart ez a szakasz. A Merkúrnál ez egy-három hét lehet, a Marsnál 76 nap (de csupán két évente) a Jupiternél 122, a Szaturnusznál 140, a Plútó pedig akár 5 és fél hónap is haladhat az ellenkező irányba. Vagyis gyakori és általános égi jelenségről beszélünk.

A hátrálás azonban csak látszólagos - a Földről nézve tűnik annak. A Nap körül a planéták mindig ugyanabba az irányba keringenek. Ha a csillagászati tényt átfordítjuk az analógiák nyelvére, akkor csak mi érezzük az adott ügyeinket hátráltatva, valójában azok ugyanúgy haladnak (haladnának) a normál kerékvágásban.

Valójában az idei évben csak január 9. és február 1-je között volt minden planéta direkt. Jövőre picit hosszabb lesz ez a szakasz: január 6. és március 13. közé fog esni. Szerencsére a mindennapi dolgaink ettől függetlenül akadnak vagy haladnak, különben nagyon be lennénk korlátozva erre a néhány hétre-hónapra.

Jóval jelentősebbek a konstellációk. Azon kívül hogy ez a planéták egymáshoz viszonyított fényszög-helyzetét jelöli, "a dolgok állását, körülményeket" is értjük alatta.

A Jupiter a Mérlegben 2016. szeptemberében foglalta el a pozícióját és elsősorban kapcsolati, másodsorban jogi ügyekben érintett minket. Illetve bizonyos esetekben egyszerre - házasságok, válások kapcsán.

Emlékeztetőül: "minél inkább sikerült letisztítani az önmagunkról alkotott korábbi elképzeléseket, minél inkább megtanultuk jelen lenni, örömöt lelni a mindennapok létezésében, annál magasabb minőségben leszünk képesek most másokhoz kapcsolódni.
(...) Van azonban egy árnyoldala is, hiszen ha a képletre pillantunk még mindig markánsan kirajzolódik az a feszültség. Vagyis sok esetben a Jupiter előbb bontani fog, aztán lát csak neki az építkezésnek. Nyilas aszcendenssel és az MC-n lévő Jupiterrel elsősorban a túlidealizált elképzelésekkel fogja kezdeni. Minden kapcsolatokkal kapcsolatos elképzelést - sőt továbbra is elsősorban hitrendszert - érint.

Lehet a háttérben túl magasra tett mérce, önértékelési probléma, rossz tapasztalatok, családi minták, negatív elképzelések magunkról, a másikról (minden férfi/nő idióta). Lehetnek régóta cipelt, lezáratlan kapcsolatok is, amiknek a végére pontot kellene tenni ahhoz, hogy fellélegezve továbbléphessünk.
Válásokat éppúgy hozhat az időszak, mint házasságokat. Ahogy a bejegyzés címében is írtam: újrakapcsolódások várhatóak."

És ezt írtam korábban a retrográd mozgásról:
"2017. februárjában a Jupiter elkezd hátrálni, majd áprilisban kilép az Uránusz oppozícióból.
Utána picit nehezebb lesz a nem megfelelő kapcsolatokból való kilépés. Június közepétől ismét előrehalad, és lesz egy utolsó nagy megmérettetése, mikor a Rák Marssal és a Bak Plútóval kerül kvadrátba. Itt a szőnyeg alá söpört, elfojtott kapcsolati indulatok bukhatnak felszínre, vagyis ha húztuk-halasztottuk, itt sokkal keményebb feltételekkel "borulhatnak" a dolgok.
Igazából a heppined egy év múlva várható, amikor a Jupitert újra kézen fogja a Szaturnusz és együtt rögzítik azt, amit rögzíteni érdemes." Ez a nyár vége - ősz közepe.
(Teljes szöveg: Újrakapcsolódás)
 
Végül a legfontosabb szempont:
Minden esetben az egyéni születési képlet viszonylatában érdemes megnézni, hogy a Jupiter (illetve a többi planéta) kinél-milyen életterületeket és hogyan érint. Akinél például eleve van Jupiter-Mars vagy Jupiter-Plútó feladat, ott most jobban előtérbe kerülnek akár a pozitív, akár a negatív események.


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.

Inspirált létezés

Rák jegyébe lép a Mars: 2017.06.04 (18h16p)

"A boldogság keresésében a részmegoldásoknak nincs helyük."
(Csíkszentmihályi Mihály, pszichológus, pedagógus)

Minden egyes planétának megvan a sajátságos égi ritmusa, ismétlődése. A Mars két év alatt járja körbe a Zodiákust, legutóbb 2015. nyarán járt a Rák jegyében. Akkor rajta keresztül múlt-csatákat vívhattunk. Emlékezzünk vissza egy kicsit:

"Rengeteg olyan 'hordalékunk' van, amit nem fejeztünk be a megfelelő helyen és időben. Ezek ott élnek - pontosabban haldokolnak - bennünk, mert ezek miatt a lezáratlan ügyek miatt képtelenek vagyunk bizonyos helyzeteken, emberi kapcsolatokon továbblépni. Ráadásul a lezáratlanság nem csupán másokkal szemben létezhet: legtöbbször önmagunknak nem tudunk megbocsátani."

Remélhetőleg ezekkel a tartalmakkal megbirkóztunk azóta, mert most valami egészen másfajta feladatkör veszi kezdetét.

Az alapenergia sosem változik, mivel a Rák és a Mars sajátságosságai adódnak össze, mégis időről-időre, az aktuális konstellációknak köszönhetően, tökéletesen egyedivé válik minden egyes Rák Mars felállás. Nézzük meg előbb, mi az, ami nem változik.

Ebben a jegyben a Mars szó szerint "nincs elemében", mivel a tüzet és a vizet próbáljuk valahogy összeegyeztetni. Két erőteljes ösztön - az érzelmek és az indulatok - kavarodnak egymással, hol az egyik, hol a másik győzedelmeskedik. Vele járó "tünetek": a múlttal, a családdal kapcsolatos sérelmek elfojtása, gyermeki énünk elnyomott dühe, bűntudatjátszmák - amik gyakran ennél a pontnál felszínre is kerülnek.

A tűz és a víz közti egyensúly létrejöhet, bár egyetlen, kényes pillanatig csupán - amikor a víz eléri forráspontját.
Vagyis a Rák Marsnál minden esetben kapunk egy fazék 100 fokos vizet. A változó az lesz, mihez kezdünk vele. Leforrázzuk magunkat vagy megtanulunk tökéletes lágy tojást főzni benne.

Idén a Mars, a cselekvés, a megvalósító-erő planétája nem siette el a dolgát. Hiába kezdte az évet Kos-béli uralmával, valahogy mindig volt benne valami gátoltság, visszafogottság. Épp ezért kaptak ilyen címkét a jegyváltásai: 'óvatos haladás', 'kis lépések művészete', 'ottfelejtettség-érzése', illetve az Algol-együttállás kapcsán a kulcskérdés: miért nem megyek?

A hét évnyi áthangolás eredménye mindez, hiszen a Plútó-Uránusz kvadrátnál a Mars felsőbb oktávjával dolgoztunk. A Mars hétköznapi megnyilvánulása az akaraterő, a szexualitás, az agresszió és az ösztönök. Ezek az életben maradásunk legfontosabb alkotóelemei. A plútói tartalmak jóval elvontabbak, nehezebben hozzáférhetők. Az erő spirituálisabb "hangzata" a lelkierő, ami az átalakuláshoz, a változások véghezviteléhet szükséges. A színfalak mögött ennek a felszabadítása zajlott, ám hogy milyen mélységekben és milyen tudatossági fokkal merültünk bele ebbe a témákba, az személyenként változott.

A megtalált, megszerzett, megtapasztalt lelkierőt most ugyanúgy át kell(ene) ültetni a mindennapokba, mint ahogy a Mars akaratát. Ráadásul ehhez, a mai konstelláció révén remek támogatásokat kapunk.

Jól látható a horoszkópábrán egy papírsárkányra hasonlító alakzat, ráadásul ez a sárkány felfelé emelkedik. A sárkány fényszög különlegessége, hogy három geometriai alakzat kapaszkodik benne össze. Trigon segíti a szintetizálást,az erők szabad áramlását, a szextil a megoldások felismerése felé terelget bennünket, az oppozíció pedig hozzáadja a motivációt, az ösztönzést, hogy ne üljünk a babérjainkon, hanem tegyünk is azért, hogy mindezek a tulajdonságok a részünkké válhassanak.
Buzz Lightyear klasszikus aforizmájával élve: „A végtelenbe és tovább!”

A bejegyzés mottóját abszolút helyénvalónak érzem, ha a boldogságot keressük, ne elégedjünk meg részmegoldásokkal. Ezzel a Rák Marssal megtörténhet az érzelmi felszabadítás, ha hagyjuk, hogy az inspirációink vezessenek. Merjünk jóval ösztönösebbek lenni, új utakra merészkedni. Használjuk ki a pillanatot!

A Mars-Szaturnusz szembenállása nem azt mondja, hogy nem lesznek ütközési felületek az életünkben, hanem azt, hogy ne fojtsuk el a bennünk rejlő energiát. Hanem alakítsuk át. Megkapjuk a kellő ösztönzést ahhoz, hogy az akadályokat módszeresen felszámoljuk, hogy önmagunkért bátran és felelősségteljesen kiálljunk.

Az inspiráció egyébként szó szerint azt jelenti, ihlet, belégzés. Vegyünk egy nagy levegőt és induljunk el a boldogságunk (boldogulásunk) felé.

Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.