Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: szeptember, 2017

Szívből változni

Jupiter-Uránusz egzakt oppozíció: 2017.09.28 (06h25p) "Gyere, közel, közelebb, még közelebb, kérlek, még, még, egészen közel, tapadóan-egészen! – Én akarlak eltaszítani." (Fodor Ákos: Egy szenvedély anatómiája) Egy évvel ezelőtt, mikor a Jupiter belépett a Mérleg jegyébe ( Újrakapcsolódás ) a Ji-King 49. hexagramját választottam bevezető idézetnek: "Bármilyen változásra törekszünk is... először a szívnek kell megváltoznia." Ahogy körbenézek, azt látom, hogy ebben az időszakban bizony, bizony sokan átrendeződtünk érzelmileg. No, de haladjunk sorban! A Jupiter a Mérleg jegyében a kapcsolati kérdéseket hűvös távolságtartással és objektív mérlegeléssel kezeli. Ítéleteket hoz: ez a kapcsolat velem egyenrangú - maradhat, ez nem - mennie kell. Szépen átrendezgette életünk kapcsolati térképét, bár a megélése kevésbé volt ilyen józan és tárgyilagos. Köszönhető ez a jegybe lépés képletének, amiről ezt írtam anno: "Sok esetben a Jupiter előbb bontani fog, aztá...

Ahol a fény és árnyék összeér

Mérleg jegyébe lép a Nap: 2017.09.22 (22h02p) Meggyújtottál, hogy fényemben táncolj. Árnyad is fölmutatom. (Fodor Ákos: Szertartás) A tavaszi és az őszi napéj-egyenlőséggel mindig két világ határán vagyunk. Márciusban hosszabbak lesznek a nappalok, gyűlik az erő, a lendület, a tettvágy, a természet energiái is kifelé, a rügyek, a levelek növekedése felé irányulnak. Ilyenkor szeptemberben fordul a kocka, érezzük mindennek az elmúlását. Az energiák is inkább befelé húzódnak. Ha a reggeli vekker engedné, mi is tovább lustálkodnánk, este pedig jól esik egy bögre teán melengetni a kezünket, miközben a takaró alá kuckózunk. Ha láttatok már asztrológiai képletet, akkor tudjátok, hogy ott egy különleges perspektívából szemléljük a világot - ugyanis minden fordítva van. A kelet balra kerül, míg a nyugat jobb oldalra, a legvilágosabb pont van a legsötétebb helyen, és a lélek beavatási körén épp ott, ahol a világ elcsendesedni készül, mi kifelé, a külvilág felé fordulunk. Ennek az "...

A megszokások útvesztője

Újhold és stellium a Szűzben: 2017.09.20 (07h30p) "Eleget tudsz ahhoz, hogy végigjárd a harcos útját, de még utadat állják a régi szokásaid és a mindennapos beidegződések." (Carlos Castaneda: Mesék az erőről) A Szűz hónap mindig egyfajta összegzés. Lélekben felkészülünk az őszre, csendesen búcsút veszünk a nyártól. Ilyenkor valahogy jobban feltűnik a mulandóság, hiszen jelentősen kevesebb van hátra az évből, mint amennyit eddig fogyasztottunk belőle. Ezzel együtt élesebbé válnak előttünk mindazok az elképzelések, amiket megvalósítottunk és azok is, amelyek tartózsinórjába gabalyodva küszködünk vagy már ki is pukkadtak, mint az elfáradt léggömbök. Mindannyian a harcos útján indulunk el és ehelyett oly sokszor a megszokások útvesztőjében találjuk magunkat. Szokássá bármit az ismétlődések tesznek. Először az ismétlődő gondolatok, majd az érzések végül a cselekedetek. Próbálkozunk a kitöréssel, a ritmusváltással, de a szokásaink előbb-utóbb visszarántanak bennünket....

Káprázatból születő gondolkodás

Szezonnyitó előadás: 2017.09.17 (16h00) "Nem tudtam kibontakozni a káprázatomból. Botorkáltam a jól megszokott és egyedülinek hitt valóságomban, és képtelen voltam tudomásul venni, hogy ez már nem az enyém. Beletapadtam az életembe, mint a légypapírba. Oly mértékben belevarázsoltam magam életem álmába, olyan valóságosnak véltem, hogy nem tudtam fölébredni belőle. Rettegtem, hogy minden elvész. Nemcsak a világom, de én magam is." (Müller Péter) Az őszi-téli hónapokban nem csak a természet, hanem az emberi lélek is befelé fordul. Az aktivitás kintről - a láthatóból - áttevődik a láthatatlanba. Tavasszal és nyáron látványos a növekedés: kihajtanak a rügyek, zöldülnek a levelek, érnek a gyümölcsök. Az év másik felében azonban ez a növekedés a mélyebb, föld alatti rétegekben folytatódik, ezáltal a gyökerek válnak erősebbé. A "lelki munka" is hatékonyabb, ha az évszakok ritmusát követjük. Jobban belénk épülnek az ilyen jellegű tapasztalatok. Épp ezért...

Valósággá válni

Telihold a Szűz havában: 2017.09.06 (09h03p) "Olyan szövetből vagyunk, mint álmaink, s kis életünk álomba van kerítve." (W. Shakespeare: A vihar) A telihold története szinte folytatása a tegnapi Szűz Marsról szóló bejegyzésemnek ( Stratégia ), hiszen alig egy nap alatt még nem fordult ki sarkaiból a világ. A nézőpont azonban változik, ott a cselekvőerő szemszögéből vizsgáltuk a dolgokat, most a Nap és Hold szembenállása kerül a középpontba. A teliholdak mindig tengelyt alkotnak, a tudatos Nap és a tudattalant szimbolizáló Hold végpontokkal. A kettejük közt kialakuló középvonal pedig az ellentétek feszültségéből adódóan létrejövő energiamintázat. Itt az álmok, a vágyak kerülnek szembe a hétköznapi megvalósulással. Talán a legismertebb mese, ami leírja mindezt, az Hamupipőke története, ebben szinte minden archetipikus momentum szerepel: - a mindennapok kemény ismétlődései, a takarítás, a lencseválogatás (Szűz) - az álmokba és a varázslatba vetett rendíthetetlen hit...

Stratégia

Szűz jegyébe lép a Mars: 2017.09.05 (11h35p) "A legnagyobb kockázat az, ha nem vállalsz semmilyen kockázatot. Egy gyorsan változó világban az egyetlen stratégia, ami biztosan sikertelen, az, ha soha nem kockáztatsz." (Mark Zuckerberg) A csillagok ideje emberi mértékkel mérve felfoghatatlan. Mi rohanónak érzékeljük a napokat, míg az Univerzumban az évezredek is csak lustán vánszorognak. Ennek az ellentmondásnak a közepén gyakran megfeledkezünk róla, hogy csak az adott pillanat a valóság és a lehetőségek olyan hamar eltűnnek, mint a szertefoszló szappanbuborékok. De mindannyian az emberi és a csillagidő metszéspontjában létezünk. Néha ki kell várnunk, míg "odafent" a dolgok beérnek bennünket. Néha távlatokban és összefüggésekben kell szemlélni az életünket. Valami változik. Apró pici ritmus, szinte láthatatlan ütem. Azok a dolgok, amik talán évekre beszorultak életünkben, épp úgy, mint a csírában a szunnyadó mag-tudat, ébredeznek lassan. Talán még ne...