Yang Kutya éve: 2018.02.16 - 2019.02.04
"Az ember sok mindent megtanulhat egy kutyától (...). Arra tanított, hogy minden napot féktelen örömmel és boldogsággal éljek meg, hogy ragadjam meg a pillanatot és hallgassak a szívemre. Megtanított arra, hogy élvezzem az egyszerű dolgokat: egy séta az erdőben, a frissen leesett havat, egy szunyókálást a téli nap sugarában. És amikor megöregedett és mindene fájt, arra tanított, hogy a viszontagságok között is maradjak optimista. De legfőképp a barátságról és az önzetlenségről tanultam tőle, s mindenekfelett a megingathatatlan hűségről. Meghökkentő elképzelés volt, hogy csak most, halálában értettem meg teljesen: (...) a mentorom volt. Tanárom és példaképem: Lehetséges, hogy egy kutya - bármelyik kutya, főleg olyan dilis, fékezhetetlen, mint a miénk - képes megmutatni az embernek, hogy mi az, ami valóban fontos az életben? Hittem benne, hogy igen. Hűség. Bátorság. Elkötelezettség. Egyszerűség. Öröm."
(John Grogan: Marley meg én)
Bár elsősorban nyugati asztrológiával foglalkozom, az év ezen szakaszában mindig kimerészkedek egy kicsit a keleti partvonal irányába. Ha a a kínai csillagtudósok filozófiájában nem is mélyedtem el túlságosan, szimbólumaikkal örömmel foglalkozom.
A szimbólumok nyelve egyetemes, legfeljebb a kulturális és regionális különbségekkel találkozhatunk. Vannak olyan jelenségek (Hold, tűz, barlang), amik a Föld minden pontján megtalálhatók és vannak területi-élővilágbeli sajátosságok.
Nagyon meglepő lenne például, ha erdei sétáink során egy csapat majomba botlanánk, vagy a Kis-Balaton térségében portyázó tigristől kéne tartanunk. Még a sárkányokról is teljesen más nézeteket vallunk, mint a kínaiak. A mi mondavilágunkban az itt élő állatokból - csodaszarvas, ravasz róka, okos holló, táltos paripa, félelmetes farkas - szőttük a meséket.
Szimbólumokat "olvasni" az egyik legtermészetesebb dolog. Lenne. Ha nem távolodtunk volna el ettől az érzékeny, befogadó világlátástól. A Kutya évének üzenetét azonban most ezen az analógiás gondolkodásmódon keresztül fejtjük meg.
Viszonylag könnyű dolgunk van, mert a kutya jelképtana univerzális. Ez annak köszönhető, hogy már 15000 éve szoros kapcsolatot ápol az ember és a kutya. Az ember háziasította a farkast, majd a kutya háziasította az embert, ugyanis javarészt neki köszönhetjük, hogy a gyűjtögető-vadászó életmódról áttérhettünk a földművelésre és az állattenyésztésre, hiszen a kutyák őrizték, terelgették, óvták a nyájakat. Épp ezért nem meglepő, hogy latin nevében megjelenik a "familiaris" vagyis a "családias, bizalmas" jelző.
A kutyák az Északi-sarktól Rodéziáig, Mexikótól Malajziáig benépesítik a Földet. Az idők folyamán az eredeti farkasmérettől és formától eltérő kutya-alkatok alakultak ki. Manapság már megtalálhatjuk köztük a tenyérnyi csivavák és a borjú méretű ír farkasok szélsőségeit. A változatosság oka a különböző emberi igények kiszolgálása, azok a speciális feladatok vagy épp életterületek, amikhez kitenyésztettük őket. Vannak kutyák, akik a mai napig a vadászok mellett tevékenykednek, mások területőrzésben, szánhúzásban, harcászatban, esetleg különleges segítőként jeleskednek. Sőt, akadnak kifejezetten társasági célra kitenyésztett fajták is, aminek az elsődleges funkciója a cukiságfaktor. Ilyen például a pomerániai törpespicc, ami úgy néz ki, mint egy életre kelt teddymackó.
1970-ben, Fém elemmel a "Templomi Kutya Éve" kezdődött. Templomi fajta volt például a kínai kopasz kutya, amit gyakran buddhista szerzetesek vagy nemesek tartottak - nagy becsben és igen előkelő körülmények között.
12 évvel később, 1982-ben a Víz elemű "Családi Kutya Éve" vette kezdetét. A mókás bőrű shar pei bár harci kutyaként kezdte pályafutását, igazi házi kedvenccé nőtte ki magát, végtelenül ragaszkodó, érzékeny és család centrikus.
Tekintélyt ébresztő elnevezés a Fa-jellegű "Őrt Álló Kutya Éve", ami 1994-ben köszöntött be. Meglepő módon az apró termetű pekingi palotakutyák nem csupán császári ölebek voltak, hanem a kapuőrző oroszlán-kutyák (Fo) életre kelt megtestesítői is.
2006-ban a tüzes "Alvó Kutya Éve" nekem a csaucsaut juttatja eszembe, ugyanis a vörös színű, szintén harci ebként debütáló fajtában ma már csak békésen szunnyadnak a tipikusan kutyás ösztönök.
Csütörtökön a földies elemű "Hegyi Kutya Éve" veszi kezdetét. A hegyi fajták szívósak, sokoldalúak, kemények és kitartóak. Ilyen például a tibeti masztiff is. Ez a fajta védelmezte a jószágot és a területet, vadászatra vagy málhacipelésre használták. Úgy gondolták, ezek a kutyák olyan éberek, hogy még álmukban is őrködnek.
A mostani időszakot is jellemzi ez az "álmunkban ébren" állapot, ugyanis az intuíció, a megérzés, a befelé figyelés igénye felerősödhet,
A hegy (yang föld) szimbóluma meglepő módon a nyugati asztrológia szerinti Bak Szaturnusszal is összefüggésben van. A kínai filozófia a föld elemet súlyosnak, nehéznek és rugalmatlannak tartja: ez a végső formája a láthatatlan akaratnak. Határállomás: a régi lezárása, az új megalapozása. A hegy stabil és mozdulatlan, ha valamiért mégis mozdulnia kell, akkor bizony kő kövön nem marad.
A Kutya Évének jellemzői a becsületesség, a kötelességtudat, a felelősségérzet és az elköteleződés. Ide tartozik továbbá az önzetlenség, a hűség, az ígéretek megtartásának a képessége, illetve az a fajta bátorság, amivel saját igazunkért vagy egy igaz ügyért harcba tudunk szállunk.
A kutya a legtöbb kultúrában - Kínában is - az Alvilág őrzője, de vehetjük példaként az aztékok Solotl istenét, az egyiptomiak Anubisát, a görög mitológia Cerberusát vagy Roxfort Bolyhoskáját. Az Alvilág a tudatalatti és a félelmek területe, itt vannak a blokkjaink, a múltból fakadó energiarabló tartalmak. (Lásd a tarot Hold-évével a hasonlóságot.) Kénytelenek leszünk a korábbi rendezetlen dolgainkkal szembe nézni, különben egyre jobban le fognak húzni és elveszítjük az év eleji változásokból fakadó lendületet.
A hegyi kutyáktól most sokat tanulhatunk. Nagy termetükből adódóan rendíthetetlenek és tiszteletet parancsolóak, harcban pedig a legkeményebb ellenfelek. Ilyen nagy, mozdulatlan és szunnyadó energiákkal bánni csak belső tartással és tekintéllyel lehet. Igaz ez ránk, emberekre is - ha nagy (hegynyi) horderejű, hosszú távra kiható változást szeretnénk megalapozni, hasonlóképpen gazdálkodjunk a bennünk rejlő erőkkel is.
A hegyi pásztorok a többi fajtához képest nagyon önállóak, nem függnek a gazdáik parancsától, munkájuk során önálló döntéseket hoznak és saját belátásuk szerint cselekednek. Ez a fajta önállósodási, függetlenedési igény is felfokozódhat bennünk.
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kérlek kövess a Padparadsa facebook oldalán.
