Telihold a Mérleg havába: 2018.09.25 (04h53p)
ERÓSZ
kitapogatjuk
egymás határait
FÍLIA
egymásba nézünk
és végtelennek tetszik
és végtelenül tetszik
amit látunk
AGAPÉ
egymás vagyunk
(Fodor Ákos: HÁRMASOLTÁR)
☉♎☽♈
Szeretet sokféle van, mégis a más kifejezésekben oly gazdag magyar nyelv csak a szerelem és a szeretet között tesz különbséget. Fodor Ákos versében azonban azokkal a keresztény szeretetfogalmakkal találkozhatunk, melyek megpróbálják árnyalni ezt a mindent átható érzést.
Az erósz az, amit leginkább szerelemként ismerünk. A görögök szerint maga a teremtés folyamata is Erósszal kezdődött, ez a láthatatlan, leírhatatlan, megfoghatatlan erő volt az, aki vágyat ébresztett a tükröződésre, a viszonzásra. Az ősi Khaoszból kivált Gaia - a Föld - aki Erósz hatására legelőször, a magával egyenlő csillagos Eget, Uranost szülte, hogy az teljesen körülfogja őt.
Vagyok én és ott vagy velem szemben: te.
Igen ám, de ezzel az érzéssel csak a másik határáig juthatunk el. Emiatt lehetséges, hogy az elején oly vonzó tulajdonságok egy idő után bosszantó viselkedéssé változnak. Nem merészkedünk önmagunk, a másik és a kapcsolat mélyére, kettőnk között a szerelem rózsaszín köde lebeg. Az ábránd, a vágy olyan vakfoltokat hoz létre, ami a köd felszállta után még riasztóbbnak tűnnek, mint amilyenek a valóságban.
Éreztük már úgy, hogy egy kapcsolat végén nem a korábban szeretett személytől vettünk búcsút, hanem értetlenül, megbántva és csalódottan néztünk arra az idegenre, akivel éveket töltöttünk együtt? Haragszunk a másikra, mert elárult, megcsalt, becsapott bennünket, holott ő is, mi is végig önmagunk voltunk. Legalábbis a határaink mögött.
Vagyok én és itt vagy mellettem: te.
Barátság természetesen egy szerelmi kapcsolatban is jelen lehet, sőt, ez már annak egy "magasabb fokozata". A világtörténelem folyamán barátságokban is előfordulhat a csalódás, kiderülhetett egy-egy kapcsolatról, hogy nem volt őszinte, sőt mit több, az érdek tartotta össze, de ritkább, mint az erószi érzésből való hirtelen kijózanodás.
Az elmúlt évek során (főképp 2016-tól érezhető a növekvő tendencia) rengeteg kapcsolat és köztük barátság is, ért hirtelen véget. Egyszerűen azért, mert annyit változtunk (még ha nem is volt róla tudomásunk), hogy a korábban közös "filiák", a szeretett dolgok, világnézetek, már nem jelentették mindkettőnk számára ugyanazt.
Végül az agapé a szeretet önzetlen, önfeláldozó megnyilvánulása. Amikor felismerjük a mindent átható létezés összekapcsoló lélegzetét. A maják így fogalmazták ezt meg:
Én egy másik te vagyok.
A szeretet itt már nem feltételekhez: viszonzáshoz, közös érdeklődéshez kötött. A szeretetet már nem érzem, hanem magam vagyok a szeretet.
Lehet, hogy ez nagyon elvont, megfoghatatlan fogalomnak tűnik, de a hétköznapokban - főleg a Mérleg havában - felfedezhetjük önmagunk tükröződését a világban.
Gondoljunk csak arra a finom, kétkarú eszközre, melynek egyik serpenyője csupán néhány grammnyi súlytól kibillen és addig helyre sem áll az egyensúly, míg a másik serpenyőbe is éppen annyi kiegyenlítő tartalom nem kerül.
Az érzéseket is lehet súlyozni. A harmóniától könnyűnek érezzük magunkat, a stressz lenyomja a vállunkat, az aggódás egyenesen lefele húz, a depresszióba belesüppedünk.
Így ha alapvetően szeretetteljesen viszonyulok a világhoz, jóval kevesebb erőfeszítés a belső békesség helyreállítása, mint a dühös, frusztrált állapot esetén.
Ráadásul a Mérleg szimbóluma nem csak a mérleg, hanem a tükör is. Tolle így ír erről: "A bőség csak azokhoz áramlik, akiknek az már megvan. Ez szinte igazságtalanságnak hangzik, pedig természetesen nem az, hanem: egyetemes törvény. A bőség és az ínség is belső állapot, ami aztán a valóságodként jelenik meg." Én azt hiszem, ez a legtöbb érzéssel így van. Ha az agapé befogadó-kiáradó érzését akár csak pillanatokra is felfedezzük, és nyitottan, ellenállás nélkül létezünk a világban, valahogy minden gördülékenyebben megy.
Vannak olyanok, akik a postán mindig kifogják a lassú, problémás ügyintézőt, akik akárhova is mennek dolgozni, mindenhol háklis kollégákba ütköznek vagy mindig mellényúlnak a párválasztásban. Míg másoknak hamar megy a csekkbefizetés, jó a viszony a munkatársakkal és a párjukra sincs panasz.
Mindannyian ugyanabban a világban létezünk. Az érzékelés különbségét azonban nagyban befolyásolja a hozzáállásunk. Ennek a felelősségére a képletben a Szaturnusz kvadrátja hívja fel a figyelmünket.
Nem kell - és nem is lehet - egyik pillanatról a másikra leváltani a feszültséget. De első lépésnek az is megteszi, ha észrevesszük mások reakcióiban önmagunkat.
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövess a Padparadsa facebook oldalán.