Első Kos újhold: 2023. március 21. (18h24m)
Az ajtó, csak egy ajtó, mégis különbség van a bejáratok és a kijáratok közt. Ha épp belépünk egy addig ismeretlen épületbe, esetleg izgulunk kicsit, netán a külsőségek alapján megpróbáljuk elképzelni, milyen lehet odabent.
Mivel még nem ismerjük, nincsenek igazából sztereotip elgondolásaink, tényleg a végtelen lehetőségek tárháza vár ránk. Lakhat akár a házban egy elbűvölő idős hölgy, aki isteni citromos pitét süt és mellé pikáns történeteket mesél a fiatalkoráról. De találhatunk rejtett kincseket – ritka könyveket, szenes vasalót, elfeledett festményt. Vagy dohos pincét, esetleg mogorva, középkorú banktisztviselőt, feleségesül, gyerekestül, labradoodlistul. Akármit!
Tulajdonképpen nem is az ajtó mögötti dolgokon múlik, hogy miket rejt, hanem rajtunk, a nyitottságunkon, a kíváncsiságunkon, a befogadóképességünkön, hogy mit látunk meg belőle. Mert ha nem érdekel a néni személye, talán meg sem kínál minket azzal az isteni süteménnyel. (Amit egyébként kár lenne kihagyni!)
A kijárat – hiába ugyanaz az ajtó – mégsem ugyanaz. Odabent átéltünk valamit. Gazdagabbak lettünk egy recepttel, belegabalyodhatott egy rakás pókháló a hajunkba, megfogadhatjuk, hogy gyakran visszatérünk ide vagy hogy soha többé nem tesszük be újra a lábunkat.
Ígérete szerint ilyen ez a Kos hónap is:
más emberként lépünk be és más emberként jövünk ki belőle.
Az "ajtókat" itt az újholdak biztosítják nekünk, az első és a harmincadik fokot bekeretezve. Az újholdaknál nagyon intenzív összekapcsolódásunk van az adott energiával, mert a tudatos (Nap) és a tudatalatti (Hold) részünk tulajdonképpen eggyé válik.
A Kosnál az eggyé olvadás elsősorban önmagunkkal történik. Azzal az élménnyel, hogy "nini, vagyok!". Még nem valaki vagyok, egyszerűen csak énné válok.
Mint a születés pillanatában, az addig anyai egységélményben, a kollektív víz-közegben, az álomidőben érlelődő magzat elkezdi az individuális újszülötti létét. Érzékeny, sebezhető, törődést igénylő, de már önállóan lélegző!
Az újhold képlete
Az első kapu még csak egy impulzus. Nem is feltétlenül tudatos, inkább ennek az erőteljes, fókuszált kardinális tűz energiának a magával ragadó lendülete.
Bizsergés a testünkben, mocorgó elhatározás a tudatunkban, fokozódó érzelem, ami valami felé húzni kezd bennünket.
A közös térnek jóval inkább a részei vagyunk, mint a saját egyéni tudatunknak. Számtalan kollektív réteg határoz meg minket: a családi mintáktól elkezdve a közösségi véleményeken át, a berögzült szokásrendszerekig.
A Kos újhold felvillantja bennünk azokat az apró kis lámpákat, amik utat – vagy maradjunk az eredeti példánál – ajtót mutatnak önmagunk felé.
Jöhetnek felismerések: "eddig mindig azt mondták rólam, hogy én lusta vagyok, de most konstatálom, hogy minden hétvégén kirándulok". Vagy: "azt hittem, nem vagyok kitartó, de jé, már ötödik éve járok falat mászni..." De lehet ez az aha-élmény bármi, működésmódra, viselkedésekre, reakciókra, gondolkodási sémákra vonatkozóan. Akár az is, hogy "nekem ebből elegem van!"
A Kos még nem látja a végeredményt, igazából nem is érdekli, csak az, hogy elindulhasson végre! Ha ezt érezzük magunkban – és elsősorban önmagunk és nem másoktól elfelé vezető irányba – akkor együtt rezgünk az Univerzummal.
Ehhez azonban az kell, hogy tényleg szívvel-lélekkel (újholdasan) akarjuk a változást. Ott gyakorlatilag "belöknek" minket a Bika jegyébe, ami egy szilárd, földies, vagyis erőteljesen rögzítő elem.
Azt fogjuk a hónap végén rögzíteni, ami szándékként megjelenik bennünk. Ne felejtsük el, hogy "fejben" akarhatunk sok szépet és jót, de a legerősebb szándék érvényesül. Ha a tudatalatti félelmei, szorongásai, akkor azok, ha a tudatos elhatározások, akkor pedig azok...
Tetszett a bejegyzés?
Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások:
Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!