Személyes gondolatok
Bevezető gondolat: "Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk." (Rudolf Steiner)
2019. augusztus 7-én kezdtem bele ebbe a bejegyzésbe, mert már akkor aktuális lett volna a téma. Ám valamiért még sem került ki az oldalra – talán mert ennek is, mint minden egyébnek – időszerűvé kellett válnia.
Három évvel ezelőtt még leginkább csak a csillagmozgások szintjén kezdett kirajzolódni a kép, ami mára már kézzel fogható valósággá vált. Igen, akkor is voltak előjelek, problémák, "mozgolódás", de ami most történik nem más, mint rendszerösszeomlás... Ami a Vízöntő korszakba lépés elkerülhetetlen velejárója.
A tarotban ezt a rendszerösszeomlást a 16-os Torony szimbolizálja. Itt az anyag, az egó (4-es) jelentősen felhalmozódik, meghatványozódik (4×4) és ezáltal már olyan merevvé válik, hogy nem kepés továbbfejlődni.
Itt érjük el tudatunk komfortzónáját, ahonnan általában csak valami megrendítő, váratlan, külső körülmény (a tarot esetében villámcsapás) hatására vagyunk kénytelenek kimozdulni.
Ez a beavatás egyéni szinten is bekövetkezhet, például ha hirtelen kirúgnak a munkahelyünkről vagy a társunk bejelenti válási szándékát, de kollektíven is átélhetjük a régi, megszokott struktúrákba bekövetkezett változást.
A folyamat, amiben az emberiség részt vesz éppen nem kisebb horderejű, mint a Halak világkorszakból a Vízöntőbe vezető átmenet. Mivel a világkorszakok több mint 2000 évet fednek le, így az átmenet is eltarthat akár évszázadokig.
Egy olyan mindenre kiterjedő folyamatos átalakulásról van szó, ami rugalmasságot, nyitottságot és főleg a változtatni akarás szándékát igényli mindenkitől. Ennek oka, hogy két világkorszak átmenetében létezünk.
A Halakból, ami az egységben való feloldódásról szólt, fokozatosan térünk át a Vízöntőbe, ami viszont az individuum kibontakoztatását, az egyediség felvállalását helyezi fókuszba.
Itt írtam egy összefoglalót: Az egyediség évezredei.
2020 év eleje óta tartó konstellációk, planéta-jegyváltások, – és főként a jövő évi Vízöntő Plútó – már energetikai szinten is behozza az új korszak sajátosságait.
A Vízöntő szimbóluma egy ember, aki korsójából a tudást, az információt vagy mitológiai képpel élve az örök életet (ambrózia) árasztja szét a világban.
A tudás áradó, flexibilis, nem pedig strukturált és merev.
A tudás az adottságokhoz, a tehetségekhez kapcsolódik, így tud igazán fejlődni.
A tudás egyéni, de a kollektívet gazdagítja (hiszen a világóceánban élő Déli hal nyeli azt el: Minden, ami beáramlik)
A tudás megszerzése – a tanulás – minden élőlény legjobb túlélési esélye. Tudni valamit nem egyszerű késztetés vagy ösztön: sikerélmény, erőforrás, előny.
A tanulás – elnézve a kutyámat – örömforrás, ehhez képest a gyerekektől az iskolák már jó pár évtizede elvették ezt a belső késztetést. Nem csoda, ha azok a tanárok, akik erre az útra vezetik vissza a diákokat hatalmas népszerűségnek örvendenek.
Én nem sokkal a rendszerváltás után, 1992-ben, az alternatív elveket valló alapítványi iskolában, a Közgazdasági Politechnikumban kezdtem meg középiskolai tanulmányaimat. Akkor még halvány sejtelmem sem volt róla, mennyire "Vízöntő-kori" volt ez a kezdeményezés.
Ebben az oktatás intézményben kíváncsiak voltak a diákok véleményére, értékelték az egyediséget, az újszerű gondolkodást.
És ami számomra a legfontosabb: nem üres, lélektelen évszámokkal tömték a fejünket, hanem összefüggésekben tanítottak látni. Gondolkodásra, kísérletezésre, felfedezésre ösztönöztek bennünket! Felébresztették bennem a tudás vágyát, a tanulás örömét és kimeríthetetlen forrását.
Ennek mentén mélyedtem el az asztrológiában, de ez a világlátásomnak is az alapja.
Minden változik és minden rendszer, amit most ez az időszak átalakít – gazdaság, egészségügy, politika és a többi – a tudáson alapul. A reformot (forradalmat) tehát itt, a gyökereknél kell kezdeni...
A téma kimeríthetetlen és aktuális. Főképp ma. Gondolkodjunk együtt rajta...
"Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell teremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell."
"A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani." (Rudolf Steiner)
"[A tudás] soha nem koncentrált vagy integrált formában létezik, hanem csakis szétszórtan, tökéletlen töredékekben, gyakran egymásnak ellentmondó ismeretekben, amelyek mind-mind önálló individuumok birtokában vannak." (Friedrich August von Hayek, Nobel-díjas osztrák közgazdász és morálfilozófus)
Tetszett a bejegyzés?
Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások:
Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!
