Jupiter-Neptunusz együttállás: 2022. 04. 12 (16h42p)
Maga az együttállás nagyon különleges. A Neptunusz lassú mozgásából adódóan 156 évente tér vissza az "otthonába", a Halak jegyébe, ahol 14 éven keresztül lubickol a tudatalatti áramlatokban. A Jupiterrel nagyjából 166 évente van randevúja – ekkor a jegy hagyományos és modern ura tart "isteni csúcstalálkozót".
A változás akkor következett be, mikor a világűr elkezdett tágulni az emberiség számára és a három legnagyobb planétafelfedezéssel az asztrológia is igyekezett lépést tartani.
Az Uránusz a Szaturnusz társuralkodója lett a Vízöntő jegyében, a Neptunusz a Halakban kapott helyett a Jupiter mellett, a Plútó pedig a Skorpióban a Marssal vált egyenrangúvá. Ezt a három planétát transzperszonális égitestnek is nevezzük, ami azt jelenti a "személyesen túli, azon túlmutató".
Míg a hét alapégitest az embert írja le a tudatos éntől a gondolkodáson, akaraton, érzéseken keresztül a sorsfeladatig, addig az a három planéta az egyén és a kollektív egymásra hatásáról "beszél".
Felfedezésükkel a psziché finomabb rétegeire, a spirituális fejlődés lehetőségeire és a lélek mélységeire nyitottunk kapukat.
Ezzel – vagyis velünk együtt – a Földünk is egy új fejlődési szakaszba lépett.
A Föld evolúcióját ne emberi léptékkel képzeljük el, hiszen jelenlegi tudásunk szerint a Kék bolygó 4,5 milliárd éves, így az ő esetében a pár száz vagy pár ezer év is elhanyagolható pillanatnak számít. Mégis együtt lüktet az őt körülvevő világgal, gondoljunk csak a Hold tengerszinteket mozgató hatására. A Hold nem csak a bolygónkra, de ránk is hat, hiszen mi is ennek a bioszférának a részei vagyunk.
Az asztrológia évezredek óta úgy tartja, hogy a Holdon kívül a planéták pályája, mozgása szintén hatással van az itteni életre. Mivel ez fizikailag (még) nem igazolható olyan formában, mint a vízszint hatóránkénti emelkedése vagy sülyedése, így a lelki-pszichés hatásokat írja le.
Bizonyos konstellációk szinte azonnal érzékelhetők, például egy telihold vagy egy Vénusz-Mars együttállás, de a távoli égitestek dinamikája (Uránusz-Plútó kvadrát vagy Szaturnusz-Plútó együttállás) olyan folyamatokat indít el, melyek évek alatt gyűrűznek csak be.
Kettős uralmak
Második helyen a Plútó és a Mars találkozásai állnak. A Plútó 248 évente "tér haza", legutóbb 1983 és 1995 között volt a Skorpió jegyében, ám ezalatt az idő alatt hétszer is álltak együtt a Marssal. És lássuk be, elég gyökeres változásokat hozott ez a tizenkét év. 2229-es újabb összekapcsolódásuk krónikáját már a déd- vagy ükunokáink jegyzik le.
Ha így vesszük a Jupiter-Neptunusz együttállása a maga 166 évével igazi rapidrandi.
Mindhárom társuralom az erők összeadódásáról és a régi minták intenzív átalakításáról szól. A Halak energia az érzelmekre-hangulatokra hat, a Vízöntő a rendszereket működtető eszmékre, míg a Skorpió az akarati tényezőkre.
A Szaturnusz-Uránusz legutóbbi együttállásakor még az utóbbi planétát nem ismertük – vagyis nem emeltük be a kollektív tudatba az energiát, így a hatás nem is volt olyan "látványos".
Viszont a legutóbbi Halak-Jupiter együttállás közvetlenül a felfedezés után történt, így azonnal "beindult a gépezet". Érdekes momentum, hogy Sigmund Freud, a pszichoanalitika megalapítója is ezen együttállás égisze alatt látta meg a napvilágot. Bár a lélek fogalma és megközelítése rengeteg változott az elmúlt másfél évszázadban, mégiscsak ő kezdte meg a "finomhangolást".
Személyes tranzitjaink közül szerintem a Neptunusszal a legnehezebb szembesülni. Míg a másik két égitest lebont, felráz, drasztikus módon leválaszt, összeomlaszt, felrobbant – vagyis egyértelműen érezzük az átalakulás kényelmetlenségét, a növekedés húzó fájdalmát, a komfortzónából való rideg kilökődést, addig a Neptunusz sok esetben elbódít, elringat, ÉRZÉSTELENÍT, felnagyítja körülöttünk a rózsaszín ködöt, elvakítja a tisztánlátásunkat. Érzésem szerint most is ez lesz a legnagyobb akadály.
Pár napja, a Markab-együttállásnál (Az ihlet legfelső foka) a sok ígéretes szépség mellett az önbecsapás csapdájára is felhívtam a figyelmet. A mostani csodálatos, fantasztikus és egyéb non plus ultra jelzővel ellátott konstelláció kapcsán is a legfontosabb üzenet:
a legmagasabb szintű spiritualitáshoz kell a legnagyobb józanság!
Manapság épp az ellenkezője a gyakori: a spiritualitásról úgy gondolkodunk, mintha az valami elvont fogalom, éteri tulajdonság, ködös idea lenne. Pedig a spiritualitás csak a hétköznapokban és a cselekvésben megélve válik azzá, ami. Olvasni, beszélni róla édeskevés.
Lélekkel áthatni a létezést – ez lenne a cél!
Igazi kihívása a képletnek, hogy a Jupiter-Neptunusz együttállás a 7-es ház csúcsára esik. Ebben benne van, hogy a külvilágot, a külsőségeket túlértékeljük, az idealizálás csapdájába esünk vagy önmagunkon kívül keressük az "isteni hangot".
De fókuszáljunk inkább a fejlődési lehetőségekre! A közösségben, az együttműködésben hatalmas erő van, együtt mindig messzebbre juthatunk mint egyedül. (Lásd Ikrek aszteroida Lilith: Életem szavai) Ha az önismeretünk stabil lábakon áll, ha a spiritualitást már egyéni szinten élni tudjuk, akkor olyasmit adunk a kollektívhez, ami újabb és újabb távlatokat nyit meg.
Az erős és öntudatos "én" tisztában van a saját kompetenciájával és elfogadja korlátait. Ha ilyen "ének" találkoznak, a különböző aspektusok összekapcsolódnak, ezáltal EGYÜTT a határok átjárhatóvá válnak.
Ám ehhez nem mindegy a sorrend. Előbb magunkat kéne megalapozni, utána nyitni az egység felé. Erről beszél a tarot tanítása is, ami a négy alappillér – a szándék, az érzés, a gondolkodás és a fizikai biztonság megteremtése után indul felfedezni, kalandozni. A hét tradicionális égitest is az egyén megismerését jelöli ki, majd ha ez megvan, jöhet a kollektív lélekterv.
A Jupiter és Neptunusz esetén azt a kérdést kell feltennünk: hol tartunk álmaink MEGVALÓSÍTÁSÁBAN. És ha megvan a válasz, akkor együtt tudunk majd rajta lépkedni... Jönnek hozzá a megfelelő társak.
Tetszett a bejegyzés?
Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások:
Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!
