Bulgakov A Mester és Margaritájának egyik legkedvesebb jelenete, amikor Woland kifejti, hogyan is vélekedik a másodrendű frissességű ételekről: Dörgő basszus hang riasztotta fel bámészkodásából: - Mivel lehetek szolgálatára? A büfés ekkor a szoba sötét sarkában fölfedezte azt, akihez jött. A fekete mágus széles, alacsony kereveten hevert összevissza dobált díványpárnák között. Amennyire Andrej Fokics láthatta, fekete trikó, hegyes orrú fekete papucs volt minden öltözéke. - A Varietészínház büféjének vezetője vagyok - kezdte Andrej Fokics bánatosan. A mágus tiltakozóan kinyújtotta kezét, melyen drága ékkövek ragyogtak, mintha el akarná hallgattatni a büfést, és hevesen felkiáltott: - Egy szót se többet! Nem, nem, nem! Soha, semmi esetre! Egyetlen falatot sem vagyok hajlandó elfogyasztani a maga büféjében! Tegnap este elmentem a pult előtt, és máig sem tudom elfelejteni sem a tokhalat, sem a brinzát. Vegye tudomásul, drága barátom: a brinza nem zöld, valaki becsapta magát. A...
©Balogh Eszter