(F)Élelem... Telihold a Bika havában

"Figyeld, ki varázsol benned s mivel! Ha a 'Félő' varázsol, félni fogsz, s előbb-utóbb okod is lesz rá. Ha az Igaz Ember varázsol s erővel, szabadsággal, bizakodással tölt el, előbb-utóbb erős leszel, szabad, s okod lesz a bizakodásra!
Nagy hatalma van a szavaknak! Azoknak, amiket magadban némán és másoknak hangosan kimondasz. Ezért az Igaz Ember óvatos a szavaival - mert tudja, hogy teremt velük!
'Mivel táplálod magad s másokat?' - ez most a sorsteremtő kérdés."

Müller Péter: Jóskönyv

Bika-Skorpió telihold

A májusi telihold 2014. május 14-én (budapesti idő szerint) 20 óra 18 perckor ragyog fel az égen.
A mostani képletben sok energia feszül egymásnak, a Nap és a Hold oppozícióján túl a Vénusz, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Plútó is szemben áll "valakivel".
Ez a hétköznapok nyelvén rengeteg külső-belső feszültséget vagy épp hatalmas kreatív, átalakító energiákat jelent.
A Bika-Skorpió telihold alapüzenete a megtartásról és az elengedésről szól. A legtöbben tisztában vagyunk azzal, mik azok a dolgok, kik azok a személyek, melyek azok az élethelyzetek, amikhez/akikhez azért ragaszkodunk, mert fontosak, értékesek, biztonságot, örömet adók, gazdagítók. Ez a Bika Nap tudatossága.
Az éremnek van azonban egy másik oldala is (a Skorpió Hold), ahol a tudatalattiban raktározott, főképp érzelmi természetű, minket hatalmukban tartó ragaszkodásainkat találjuk. Ezekhez tudatosan már kevésbé ragaszkodnánk, hiszen itt, mint egy személyre szabott Pandóra-szelencénkben olyasmiket őrizgetünk, mint félelmek, csalódások, hibák, tévedések, frusztrációk, bűntudat.
Elengedésük mégis nehéz, mert akármilyen negatívumokról is van szó, birtokos esettel gondolunk rájuk: az én félelmeim, az én csalódásaim, az én hibáim... S ezzel az apró, pici "m" betűvel le is szögeltük őket.

Hétköznapi alkímia

Ha életünkben szép új, tiszta kötődéseket szeretnénk létrehozni (a párkapcsolat, család, egészség, hivatás vagy az élet bármely más területén) először a régitől kell megszabadulni. Ahogy az alkímia mágikus formulája is kimondja: solve et coagula - vagyis előbb oldás, aztán kötés.
Ha folyton csak szerzünk, kötünk és rögzítünk, előbb-utóbb egy hatalmas, gubancos pókháló-gombolyag közepén ücsörgünk és moccanni sem tudunk. Gúzsban tart bennünket a múlt: a gyerekkorunk, az elmúlt szerelmek, a kudarcélmények, a megszokások. A Bika havában azonban nem egy machetét ragadva állunk neki kaszabolni az ellent.
Ő sokkal kényelmesebb módszert javasol: tápláld önmagad!
Müller Péter bevezető idézete így folytatódik:
"Vegyi konyhán élünk, mesterséges anyagokon hizlalt műállatokat fogyasztunk, s ezen túl félelmet, szorongást, céltalanságot, nyugtalanságot, haragot, gyűlöletet, bosszúvágyat, depressziót eszünk naponta, megemészthetetlen mennyiségben. A 'Ji', ma azt üzeni: élj korod ellen! Ne edd meg, amivel etetnek! Egyél erőt s bizakodást! Igyál halhatatlanságot!"

Az élelem azt jelenti: éltető elem. Fizikailag azokat a finom falatokat, amik tiszta energiát adnak, amitől jól tápláltak leszünk (míg másoktól alultápláltak vagy túltápláltak). Spirituálisan azokat a gondolatokat, szavakat, amivel a lelkünk válik jól táplálttá.
Gondolj csak bele, ha minden nap ugyanazt a már agyoncsócsált szendvicset tennéd a tányérodra, amin tegnap is rágódtál. Lenne gusztusod újra beleharapni? Pedig gondolati szinten gyakran ezt tesszük.

Tápláld önmagadban, másokban azt, ami valódi érték. A többit hagyd "éhen halni" azáltal, hogy nem adsz nekik több figyelmet, mint amennyi szükséges.