2020. július 13., hétfő

Kellő távolságból

Nap-Jupiter és Nap-Plútó oppozíció: 2020.07.14-15.

Bevezető gondolat: "Azáltal, ahogy a dolgokkal foglalkozik, mindegyikünk szó szerint megválasztja, hogy milyen univerzumban látja önmagát." (William James)

☉♃♇

Akkor, amikor épp nyakig benne vagyunk egy szituációban, ritkán látunk tisztán, mivel az aktuális reakcióink szemszögéből tapasztaljuk a dolgokat. Mindegy, hogy ez egy negatív érzelmi helyzet, mikor a dühtől vörös köd ereszkedik az agyunkra vagy pozitív, mikor a szerelemtől rózsaszínben látjuk a világot – nem vagyunk objektívek.

Milyen érdekes, hogy az érzelmeinkre rengeteg színt használunk: sárgák leszünk az irigységtől, vagy a féltékenység zöld szemű szörnyetege hatalmasodik el rajtunk, netán túl sötéten – feketén – látjuk az előttünk álló ügy kimenetelét. Gyönyörű képzettársítás, hiszen gondoljunk csak bele, ha szivárványszínű szemüvegeket illesztenénk az orrunkra, teljesen megváltoztatná a valóságérzékelésünket: mindent valamiféle színtorzításban látnánk.

És mi illesztünk is, minden olyan pillanatban, mikor az ösztönök, az érzelmek veszik át felettünk az irányítást. Lehet, hogy lehiggadva belátjuk, hogy amiért a másikkal kiabáltunk, nem volt jogos vagy esetleg az ő érveinek is van némi igazságtartalma. Utólag felismerhetjük, hogy a kapcsolatainkban hiába próbáljuk szépíteni a másik rossz tulajdonságait, azokkal ő nem akar érdemi módon foglalkozni.

Az érzelmek bevonnak minket ezekbe a helyzetekbe és teljesen azonosulunk velük, míg a tudatosságunk semleges – mondhatni színszűrő-mentes  rálátást biztosít.

Asztrológiai értelemben a "bevonódás" az együttállás, míg a legnagyobb távolság a szembenállás fényszöge. Bár az oppozícióban rengeteg a feszültség (naná, hiszen be kell ismerni, hogy esetleg tévedtünk, hülyén reagáltunk), de épp itt találjuk a feloldás lehetőségeit is (elnézést kérhetünk vagy megfogadhatjuk, hogy legközelebb másképp csináljuk).

A Nap szembenállások a tudatos áttekintésre kínálnak remek időpontot. Ezekben a napokban a Jupiter-Plútó közös átalakító-gyógyító folyamatira tekinthetünk, majd jövő hétfőn az újholdon keresztül a Szaturnusz oppozícióval zárjuk ezt a "mini önismereti tanfolyamot".
A Jupiter és a Plútó utoljára 2007-ben állt együtt, a Nyilas 29. fokán (ami jelenleg a leszálló-holdcsomópont által érintett terület), de akkor az együttállásuk nagyjából két hónapot fedett le. Idén ez majdnem az egész évet!

Egy szavunk nem lehet arra, hogy mostanában nem alaposak a planéták: jóóóól megdolgoztatják bennünk-körülöttünk az energiákat. Ahogy korábban fogalmaztam "A Plútó a Jupiterrel együtt állva a hitünket igyekszik kiszabadítani a merev dogmák páncélja alól. Tele vagyunk rögzült meggyőződésekkel, előítéletekkel, s hitrendszereinkkel kapcsolatban alig vannak kétségeink." (teljes cikk: A változás állapota)

Ez volt a kiindulási alap. Ehhez csatalakozott meglehetősen hasonló üzenettel az Ikrek-Nyilas holdcsomópont-tengely (Mit nevezünk valóságnak?), ami ráadásul a 13 évvel ezelőtti Jupiter-Plútó együttállásra is emlékeztet bennünket.

Mindkét égi pozíció arra ösztönöz bennünket, hogy térjünk vissza gondolkodásunk alapjához. A Jupiter és Plútó csak ott tud gyógyítani, ahol elengedtük az idejétmúlt gondolati mintákat, ahol képesek vagyunk beengedni a most születő új (eszmei) világrendet.

Nem állítom, hogy ez sétagalopp, hiszen az, ahogyan a világot látjuk, ahogy a valóságról gondolkodunk már rég nem egy vidám színű szemüveg, hanem a látóidegekkel eggyé olvadt ilyen-olyan árnyalatú lencse.

Azoknak, akik szeretnék visszaállítani látásmódjuk eredeti, romlatlan, befogadó, a világra rácsodálkozó állapotát, minden nap észre kell venni, amikor gondolkodásuk visszahúzza őket a rutinba. Újra és újra állítani kell a fókuszon, "észrevenni azt, hogyan sebeztük meg magunkat nap mint nap, az önmagunk leértékelésével, a másoknak megfelelni akarással, a negatív érzelmekkel – a kétellyel, a haraggal, az aggódással, a bűntudattal, a szorongással." (teljes cikk: Önmagunkat látni)

Óriási felelősségünk van abban, hogyan látjuk a világot, hogyan gondolkodunk. Ez azonban nem a vállunkra nehezedő spirituális súly, épp ellenkezőleg! Ez az, ami felszabadít!

Jóval könnyebb, kellemesebb, kiegyensúlyozottabb tudatosnak lenni, mint az indulatainknak engedni. Neheztelni, meg nem bocsátani, stressz alatt élni rendkívül energiarabló állapot. Viszont csak tiszta szemmel vehetjük észre, hogyan pazaroljuk el ilyen érzelmekre nap mint nap az életünket.
 
Természetesen az érzelmi reakciók a tudatosságunk mellett is velünk maradnak. Bőven belefér, ha egy rövid időre más színszűrőn keresztül tapasztaljuk a világot, lehet rossz napunk, elbizonytalanodhatunk, csalódhatunk, érhetnek minket veszteségek. Csak ne hagyjuk, hogy  a harag, az irigység, a félelem, a negatív hozzáállás állandósuljon!

Az általam "mini önismereti tanfolyamnak" aposztrofált időszakban jobban ráláthatunk ezekre a működéseinkre és ha konstatáljuk őket, akkor nagyobb eséllyel változtatni is tudunk.

De legyünk türelmesek magunkkal. A mostani átalakulási folyamatok erőteljesek és az egész emberiség előtt ismeretlenek, így mindannyian babacipőben járunk ezen az úton.


Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!

Amennyiben érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövesd a Padparadsa facebook oldalát.

Related Posts with Thumbnails