Nap együttállás Antares-szel: 2020.12.01 (BŐVÍTETT)
Bevezető gondolat
Királycsillagok
Az állócsillagok közül a négy legfenségesebb a "király" jelzőt viseli. Több mint ötezer évvel ezelőtt perzsa csillagászok választották ki őket, hogy az évszakok kezdetét jelöljék.
Akkor még a Nap-Antares együttállása a mostani naptár szerinti szeptember 23-ra – a Mérleg 0. fokára, vagyis az őszi napéjegyenlőségre – esett. (Az állócsillagok nagyjából 72 év alatt "mozdulnak" 1°-ot, így lehet számolni a precesszióval.) A Skorpió csillagkép ɑ csillaga jelenleg a Nyilas jegy 11. fokán áll.
Mitológiai háttér
● az Antares jelentése görögül „Árésszal szemben álló”. A Skorpió csillagkép, ha nem is a háború istenével, de egy harcossal – Orionnal – szemben található az égen. Történetük szorosan összefonódik: ugyanis a vadász azzal dicsekedett, hogy minden vadállatot meg tud ölni. Gaia, a Földanya egy skorpiót küldött az elbizakodott vadászra, amelyik aztán halálra szúrta. Egy másik változat szerint Artemisz istennő bosszúból vagy féltékenységből végeztette el a "piszkos munkát" a skorpióval.
Orion ezért csak egyetlen élőlénytől fél: ha meglátja a skorpiót menekülőre fogja. Amikor a Skorpió csillagkép feltűnik a keleti égbolton, akkor a Vadász sietve lenyugszik nyugaton.
● Egyiptomban Szelket istennő egyszerre volt az élet és a halál védelmezője, de a házastársak násza felett is őrködött – itt köszön vissza a Skorpió energia szexualitása. "Ábrázolására jellemző, hogy a skorpió egyébként ártó, félelmetes volta miatt a fejdíszt csonkítva ábrázolták, rendszerint a faroktüske és az ollók nélkül, de gyakran a lábakat is elhagyták." – írja a Wikipédia.
● a majáknál Ek-Chuan, a "fekete csillag" egy skorpiófarokkal ábrázolt kétarcú istenség, aki a háborúk mellett a kereskedelem, sőt a rendkívül értékes és szakrális kakaóbab patrónusa is volt.
Csillagászati érdekességek
Kardinális erények
A királycsillagok nem a legfényesebbek az égen, mégis az északi népek csillagmitológiájában előkelő helyet foglalnak el. Úgy tartották, hogy ők az Univerzum tartóoszlopai, amik nem csupán az égi irányokat jelölik ki, de az emberi lét kardinális erényeit és a spiritualitás tengelyeit is képviselik.
Regulus, az Oroszlán szíve – a szív bátorságának ereje (tarot: XI. Az erő)
Antares, a Skorpió szíve – a lélekjelenlét ereje (tarot: VIII. Az igazság)
Fomalhaut, a Déli Hal szája – az isteni tudás befogadásának képessége (tarot: XIV. A mértékletesség)
Aldebaran, a Bika szeme – a valóság látásának képessége (tarot: II. A főpapnő)
Alice A. Bailey: Értekezés a fehér mágiáról könyvében szintén említi ezt az okkult aforizmát és ő a négy transzformatív ponttal hozza összefüggésbe az erényeket, melynek testi megfelelői is vannak.
Az akarat központja a gyökércsakra, a merészségé a napfonat, a tudásé a harmadik szem, végül a hallgatásé a szakrális csakra.
A Skorpióhoz tartozó köldökcsakra "összegyűjt minden alsóbbrendű erőt és átirányítja őket a lélek ösztönző hatásával egy magasabb állapotba". Vagyis itt a zsigeri késztetések: akár vágyak, akár félelmek átalakításáról van szó.
Mit üzen nekünk az Antares?
Az Antares a saját energiáinkkal való azonosulásra tanít bennünket.
Arra, hogy szálljunk a saját mélységeinkbe, fedezzük fel ösztöneinket és emeljük egy magasabb szinte őket.
Ez egy átminősítő energia, egy végtelen energiaforrás. A földi síkon a szellemnek szüksége van a tápláló anyagra.
Az Antares energiáján keresztül a saját belső harcainkkal találkozhatunk. Mivel jelenleg a Nyilas csillagjegyen át sugároz, így ez a küzdelem elsősorban a hitrendszerek meghasadtságában mutatkozik meg.