Újhold a Mérleg jegyében: 2021.10.06 (13h06p)
☉☽
Útkereszteződéshez ér az ősz. Az útkereszteződéseknél mindig találunk egy irányt mutató táblát és ezeken a táblákon előszeretettel üldögélnek hollók. A mai képletünk is ehhez hasonló: a Marssal együtt álló Mérleg újhold az irányjelző, amin a Holló csillagkép "ücsörög".
Ez az az égi terület, ahol elhagyjuk a Mezőket és belevetjük magunkat az Égi Rengetegbe. A sötét és misztikus Égi Erdőt olyan lények népesítik be, mint kígyó, sárkány, kentaur, farkas, de itt találjuk a bölcsességet is, a Nyilas, az Ökörhajcsár, a Kígyótartó vagy épp a beavatott Herkules csillagkép személyében.
A filmekben, a mesékben általában egy hang figyelmezteti a hősöket, hogy legyenek óvatosak, veszélyes helyre merészkednek éppen. Érdekes, hogy a csillagok közt is hasonló a helyzet, itt a Mérleg 12-18. foka környékén ilyesfajta állócsillag-neveket találunk: "az ugató", "a két farkas" és "károgás". Képzeljük csak el a csaholó kutyákat, a vonító farkasokat és a rikácsoló madarakat – kész hangzavar!
Maga az erdő a lélek sűrű, ismeretlen sötétjének a szimbóluma: az ide való belépés egyfajta határ. Aki szembenézve a félelmeivel bejárja lelke mélységeit, már más emberként lép ki a túloldalon.
A Mérleg "útkereszteződése" az "én" és a "te" határmezsgyéje: a külvilág tapasztalata. A másik, a rajtunk kívül létezőt azonban mindig a saját lelkünk rezdülésein keresztül fedezhetjük fel.
Ez egy nagyon izgalmas, végeláthatatlan kaland, ahogy mindenben önmagamra ismerhetek.
Az erdő árnyai a lélek árnyai: félelmek, bizonytalanságok, elfojtott, megtagadott, szégyellt részeink. Ha egyszer megtanuljuk a sötétben tágra nyitni a szemünket, akkor megláthatjuk a finom kis fényeket. És arra is rájöhetünk, hogy a túl sok fény éppúgy lehet csalóka, s mint a sötét, megvakíthat bennünket. Ha azonban a dolgok mögé, a lényegre látunk, akkor megszűnnek a fények és az árnyékok.
A görög mitológiában a Nap fehér madarai voltak, de miután rossz hírt vittek Apollón istennek, az haragjában feketévé változtatta a tollukat.
A skandináv főisteni, Ódin, két hollót tartott a vállán: Hugin a gondolkodás és Munin az emlékezet. Éjszakánként repdestek a világban és mindenről beszámoltak reggel.
"Dark wings, dark words" azaz "Sötét szárnyak, sötét szavak" – hangzik el többször is a Trónok harcában. Ott a fontos, jelentőséggel bíró üzenetek hollószárnyon érkeznek.
(Azt már csak elragadtatásomban jegyzem meg, hogy milyen csodás rend van a világ leképezésében! Ódinnak a hollói mellett farkasai voltak, a Tűz és jég dalában ugyanúgy megtaláljuk ezeket a lényeket, sőt a sárkányok is felfedezhetünk mindkét történetben.)
A hollók hírt hoznak, sőt a hollók beszélnek is! Ha a lelkünk útjait járjuk akkor ezek azonosak a belső hangokkal, az aha-élményeket hozó felismerésekkel. A holló a misztikum madara, aki nem valamiféle varázslatos helyre visz bennünket, hanem a saját mindent látó (harmadik) lelki szemünket nyitja fel.
Merj látni a saját sötétségedben!
Hozza nekünk az üzenetet. Rengeteg életenergiát fecsérelünk el, hogy az árnyoldalainkat, a hibáinkat rejtegessük. A világ felé mutatott képünk sokszor jelentősen eltér attól, amit legbelül érzünk. Boldogságot, szépséget, tökéletességet hirdetünk a közösségi médiafelületeken, miközben a legtöbben szorongunk, magányosak vagy leginkább céltalanok vagyunk ebben az életben.
Amíg a figyelmünk kifelé megy, akár olyan formában, hogy "mit gondolhatnak mások?", akár úgy, hogy a felelősséget kifelé hárítjuk, rengeteg életenergiát fecsérelünk el. Ezektől felszabadítani magunkat és a világot, mint egy önismereti tükröt használni – ez lenne most a dolgunk.
Tetszett a bejegyzés? Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!Érdekelnek az asztrológiai aktualitások? Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!