Vénusz és Lilith együttállás a Mérleg jegyében
- Amer, te már eladtad a lelked. (...)
- Mennyi boldogságért adtam el? - kérdezte remegő hangon Amer. - A démon felemelte jobb kezét és csettintett.
- Ennyi időért. Egy pillanat boldogságért. - Amerből kitört az elkeseredett zokogás. Hogy tehetett ilyet? Eladta a lelkét egyetlen csettintésnyi boldogságért és most örökké szenvedni fog miatta! Hogy tehetett ilyet? (...)
- Szeretnéd? Amer, szeretnéd eladni a lelkedet még egyszer? - Amer abbahagyta az őrjöngést és felült. A démonra nézett. Nem gondolkodott el, nem volt választása. - Igen - mondta. A démon előrehajolt, egészen közel Amer arcához. Így szólt:
- Hát te sosem tanulsz?"
(Duncan Shelley: Amer tánca)
A mai nap folyamán (2015.11.17) a Vénusz és a Fekete hold Lilith együttállásba került a Mérleg jegy 10. fokán.
Az úgynevezett fiktív pontok - mint amilyen a Lilith vagy a holdcsomópontok - hatása erőteljesen érzékelhető a mindennapokban, de indirekt módon, a többi planéta szűrőjén keresztül szűrődve. Ők a háttérben, a mélyben, a tudatalattiban tevékenykednek, és a múlt tégláiból építik folyamatosan a jövőt. Testetlen "égitestként" szükségük van rá, hogy egy-egy személyiségjelölő vagy sorsplanéta kézzel foghatóvá tegye őket.
Mi van a tükörlap mögött?
A Mérleg a kapcsolatok folyója: a Vénusz benne az az idilli kép, amit látni szeretnénk: frissítő, éltető víz, körülötte kies, békés táj, virágillat, madárcsicsergés.Az elképzeléseink a harmonikus, tökéletes, nagyszerű párkapcsolatról.
De ha kicsit távolabbra nézünk, a folyásirányba, a jövő felé, ott minden haldoklik, elszárad, fonnyad, megszürkül. Az okot nem látjuk, nem értjük, miért lesz ebből a csodás szerelemből előbb-utóbb kiégés...
Az ok a forrásnál keresendő, ott találjuk Lilithet. Ő a múltból hozott "mérgekkel" táplálja a folyót: keserűségekkel, csalódásokkal, függőségi helyzetekkel, kiszolgáltatottsággal, kapcsolatban átélt megalázottságokkal, erőszakkal, árulásokkal.
Lilith időtlen, így ezek a minták eredhetnek karmikus múltunkból, hozhatjuk őket szüleinktől, felhalmozhatjuk jelen életünk tapasztalataiból.
Mérgezzük azzal is, ha egy-egy szakítás után a sértődöttség és a kiábrándultság dühétől vezérelve mi magunk áruljuk el saját múltunkat. Azzal, hogy szidni kezdjük a másikat, előrángatjuk a hibáit, amikhez - lássuk be - éveken keresztül mi magunk asszisztáltunk.
A kapcsolataink tükrök, és amíg tetszik a kép, szívesen nézegetjük benne magunkat.
Az egyik a szépségünket emeli ki, a másik a kedvességünkre vagy a tehetségünkre reflektál. Mindent elhiszünk a tükörnek, ahelyett, hogy önmagunkra ismernénk benne.
Így, ha valamiért felbosszant minket a látvány, ahelyett, hogy nézőpontot cserélnénk, összetörjük az üveglapot. Mögötte mindig ugyanazt találjuk: a sötét foncsort, a mérgező higanyt.
Bereniké áldozata
A Mérleg 10. fokán a Vénusz-Lilithtel együtt áll még a Bereniké haja csillagkép alfa csillaga is, amit úgy neveznek Diadém.Bereniké létező személy volt, egy egyiptomi hercegnő.
Férje egy Szíriai hadjáraton vett részt, és kétségessé vált, hogy visszatér-e. Bereniké Aphroditéhez fohászkodott. Cserébe, hogy férje épségben és szerencsésen hazaérjen, a hercegnő áldozatképpen az istennőnek ajánlotta legendás szépségű haját, amit végül az istenek az égre helyeztek.
A hajat szimbolikusan a Naphoz rendelik, de van egy vénuszi, feminin megnyilvánulása is. A nők haja egyfajta hitvallás.
Szól az életkorról, a családi állapotról, a szabadságról, önmagunk érvényesítéséről.
A bekötött fej évszázadokon keresztül jelölte a férjezettséget, a menopauza küszöbén álló nők pedig gyakran vágatták rövidre a hajukat, lemondva csábító nőiségükről, hogy új életterületek felé forduljanak.
Ma már kissé másképp működik a világ, de Bereniké haj-áldozatát a nők valahogy ösztönösen átmentették a 21. századba.
Egy szakítás után sokan fodrászhoz rohanunk, és a derékig érő szőke fürtökből tüsi feketét vágatunk. Igaz, inkább dacból, s nem áldozati célzattal. Főképp akkor tesszük ezt, ha áldozatnak éreztük magunkat abban a kapcsolatban.
Pedig a valódi áldozat fontos. Bereniké (Veronika) azt jelenti "győzelmet hozó". A diadém (diadal) szintén erre utal.
Ahhoz, hogy valóban tiszta vízből, tiszta érzelmekből fakadhassanak a kapcsolataink vissza kell térni az eredethez, és megszabadítani magunkat a lerakódásoktól.
Az összegyűjtött negatív tartalmaktól. Fel kell áldoznunk azokat az érzéseket, amikkel tudat alatt tápláljuk magunkat és a kapcsolati mintáinkat.
Különben csak ismételgetünk. És olykor életutunkon egy-egy elénk bukkanó démon nekünk szegezi majd a kérdést: "Hát te sosem tanulsz?"
