Szivárvány-varázs 1. rész: SZÍN-JÁTÉK

A drágakövek talán egyik legvonzóbb tulajdonsága ragyogó színük. De mitől olyan harsogóan friss-zöld a smaragd? Miért galambvér színű a legkeresettebb rubin? És miféle titokzatos-sejtelmes fénnyel játszik a holdkő?

Az ásványok színe a természet legcsodálatosabb titkainak egyike. Bár részben magyarázható az összetevőkkel, nyomelemekkel, optikai tulajdonságokkal, de számtalan további, eddig megfejtetlen rejtély áll a háttérben. Épp olyan misztikus terület, mint az energetika - nem véletlen: a kettő szorosan összefügg.

Bevezetőnek: egy kis fénytan

Fehér fényben a teljes színskála megtalálható. Ha felbontjuk a színeket, látható, hogy a különböző hullámhosszak különböző színeket eredményeznek. Minél nagyobbak a hullámok, annál alacsonyabb a frekvencia.
    380-420 nm = ibolya (UV) = 789-714 THz
    420-490 nm = kék = 714-612 THz
    490-540 nm = zöld = 612-522 THz
    540-590 nm = sárga = 522-513 THz
    590-640 nm = narancs = 513-462 THz
    640-780 nm = vörös (infra) = 462-400 THz
Ez a jelenség az energetikában is megfigyelhető: a vörös sűrű, fizikai-anyagi jellegű energia, az ibolya finom szellemi-spirituális rezgés.

A szín értékelésének elsődleges szempontja, hogy milyen fénnyel kerül kölcsönhatásba.
Egy sima, fehér lap nappali fénynél fehér, de ha vörös lámpával világítjuk meg, piros színt kapunk, ha pedig UV fény alá helyezzük ugyanazt a lapot, máris ibolyás árnyalatot látunk.
A természetes fény és a lámpafény hullámhossza között is jelentős különbség van, bizonyos kristályok ezt nagyon látványosan megjelenítik, erről lesz még szó a későbbiekben.

A fényvisszaverődésre egyik legjobb példa az égbolt kék színe.
Ezt ugyanis a légkörben található aeroszolokon szóródó fény okozza.
Azért látjuk kéknek, mert ez a legkisebb hullámhosszú szín.
A víz szintén csak visszatükröz. Ha a teljes vízfelületet szemléljük, épp olyan színt látunk, mint az ég kékje. Ha viszont pohárba merjük a tengervizet, színtelen, átlátszó lesz.