Aszteroida Lilith a Nyilasban: 2024.01.22 – 06.07
Bevezető gondolat
"Bölcsnek nevezném azt az embert, aki egyszerre tartja számon, és egyenlő erővel éli meg mindazt, amit tud és mindazt, amit nem tud a világról." (Pilinszky János)
Hit = valóság
Mit felelnél arra a kérdésre, hogy "mi a hit"? A legtöbben a hitet összekeverik a vallással, Isten létezésének elfogadásával, a transzcendenciával vagy egy belső érzelmi állapottal. Pedig ha megnézzük a szó eredetét, azt látjuk, hogy jóval kézzel foghatóbb magyarázatot kapunk.
Hinni annyit tesz, mint a valósággal egyezőnek tekinteni valamit. Ebből fejlődött tovább az a jelentéstartalom, hogy "bízni valakiben vagy valamiben".
A hit szorosan összefügg a gondolkodással, az eszmerendszerekkel, a sémákkal, így az objektív valósághoz képest minden ember egy picit mást, jóval személyesebbet tart realitásnak. Szükség van a meggyőződésekre, ezek tesznek minket emberré és azon belül is egyedivé. Probléma két esetben keletkezik. Ha kizárólagosnak véljük a saját hitrendszerünket vagy ha szakadék keletkezik a mély, belső álláspontunk és a kifelé mutatott, hangoztatott nézeteink között.
A szűklátókörűség – Pilinszky szavait idézve – azt jelenti, hogy csak azt tartom számon, amit tudok a világról. Nem engedem közel magamhoz mások életfelfogását, nem vagyok kíváncsi az őket mozgató hitrendszerekre, személyes tapasztalatokra, történetekre. Csak nekem lehet igazam és pont. Szélsőségesen ez akár mindenfajta ideológiákat is teremt: kizárom mások vallásának érvényességét, faji-, nemi- vagy kulturális személyiségrészét.
A Nyilas aszteroida Lilith azonban most inkább a másik problémaforrást fogja megmozgatni bennünk. Amikor nem a hitünk szerint élünk vagyis önmagunkkal szemben nem élünk hiteles életet.
"Azt tettem, amit mondtam, hogy tenni fogok"
Ezt az elképesztő nyomatékkal bíró mondat Orosz Kati egyik óráján hangzott el. Ízlelgessük csak!
"Ha nem pakolsz el, nem kapsz édességet" – mondjuk a gyereknek, majd a szétszórt legókon átlépkedve mégis adunk egy kinderpinguit, mert hát ugyebár, az jár neki. "Ha nem jössz, itt hagylak" – mondom a kutyának a futiban, aki oda sem billenti a fülét, mert tudja, hogy úúúúgysem hagyom ott. Talán lényegtelennek tűnnek ezek a kis "önkihágások", de a következetesség, a megbízhatóság minden kapcsolat alapja. Nem a büntetéseket kell drákói szigorral megvalósítani, hanem meg kell tanulni másképp kommunikálni, de ennek hogyanja és miértje egy más bejegyzésre tartozik.
Mondok ennél fajsúlyosabb példákat. Hányszor morgolódunk magunkban: "ha még egyszer indokolatlanul túlóráztat a főnök, felmondok" vagy hány alkalommal vágjuk egy veszekedés után a másik fejéhez: "elég volt, még egy ilyen és elválok". Majd mi történik? Ideig-óráig semmi, mert nem tesszük azt, amit mondtunk, hogy tenni fogunk. Cserébe eláruljuk önmagunkat: elveszítjük magunk előtt a szavahihetőségünket.
Nézeteim, tűrőképességem, terhelhetőségem határait jelölöm ki ezekkel a kijelentésekkel, de nem tartom magam a saját szabályaimhoz. Nem akarok konfrontálódni, nem akarom vállalni a felelősséget, a következményeket. De hosszú távon nem úszhatjuk meg a konzekvenciákat.
A hitelesség komoly energetikai összhang. Nem csak a saját személyes valóságomnak megfelelően gondolkodom, érzek, de úgy is beszélek és cselekszem. Nem mondok ki olyasmit, amiben nem hiszek. Ettől persze még tévedhetek, sőt meggyőzhető, kíváncsi és befogadó maradhatok.
Az átlépés képlete
Az aszteroida keringési ideje nagyjából 4,3 év, vagyis utoljára 2019 decembere és 2020 márciusa között szembesített minket ilyen formában a hitünkkel. Abban a néhány hónapban volt a Szaturnusz-Plútó együttállása, ami spirituálisan a transzgenerációs minták palackjáról feszegette le a dugót, fizikai síkon pedig a világjárvány vette kezdetét.
Előbbi momentumnál ráeszmélhettünk, hogy az otthonról hozott, sokszor nem is tudatosított hitrendszeri sémák mennyire befolyásolják az énképünket. A pandémia pedig szintén megmutatta, hogy emberek mennyiféle lehetséges valóságot tartanak hitelesnek. Oltáspártiak, vírustagadók, összeesküvés-elmélet szövögetők mellett voltak olyanok is, akik korlátokat nyalogattak, így akarták bizonyítani tökösségüket. (Júniusban a holdcsomópont-tengely átvette a Lilith stafétáját és szintén megkérdőjelezte, Mit nevezünk valóságnak?)
Most, ahogy azt a Vízöntő Plútó kapcsán már írtam, minden jegybe lépő, vagyis nullfokot érintő planéta, kapcsolatba kerül ezzel a transzformációs planétával, így lehetőség nyílik az adott tartalmat alaposan átdolgozni magunkban. A vele való kapcsolat azonban azt is jelenti, hogy valamilyen formában mindenképpen találkozni, szembesülni fogunk a fenti kérdéskörökkel.
Vagy úgy, hogy saját "elcsúszásainkat" csípjük fülön, jobban tudatosítjuk, mikor az érzéseink és a szavaink nincsenek összhangban vagy épp másoknál érezhetjük élesebben a falsságot. A szextil fényszög jellemzője, hogy bár pozitív, de nem oldja fel olyan könnyedén az elakadásokat. Megköveteli a felismerést, majd az aktív részvételt.
Izgalmas eleme a képletnek a két főtengelyen ülő planéta: Halak Szaturnusz az IC-n és Bika Uránusz a deszcendensen. Ezek hangsúlyosabbá teszik egyrészt az otthonról hozott minták átértékelését (Egészséges gyökerek), azoknak a hitrendszereknek a felismerését, amit nehezen tudatosítunk, hiszen zsigeri szinten a sajátunknak gondolunk. Továbbá azokban a kapcsolatokban hozhat hirtelen, váratlan töréseket, ahol már túl sokszor dobáltunk a levegőbe be nem váltott ígéreteket, fenyegetéseket.
Kövess a Facebookon és az Instagramon is!
