Egy számomra fontos személynek van a születésnapja. És ahogy a különböző blogokat elnézem, mások szívének is éppoly kedves. Számtalan bevezetőnek szánt gondolat, képhez társított vers az ő tollából született.
FODOR ÁKOS
A hétköznapok tisztán és élesen látása sajátos képzeletvilágba burkolva
A zenei érzékenység
A mindenféle rendszertől, hivataltól és a népszerűsítő aktustól való távolmaradás
És az elismerés hiánya...
Ez a zseniális "költő és guru", ahogy V. Fable jellemezte nem kap hetente fantasztikus kitüntetéseket, díjakat, médiaméltatást - bár ez utóbbira nem is vágyik túlságosan.
Nincs József Attila-díj, Kossuth-díj, Prima Primissima-díj a neve mellett, holott szerintem - bár jócskán elfogult vagyok vele - még egy irodalmi Nobel-díjat is megérdemelne (már ha költőknek adnak ki ilyet?!)
Hol vannak a Nagy Döntéshozók, akik megszavazzák azt, ki erre vagy arra érdemes?
Mi alapján teszik le voksukat bizonyos művészek mellett?
Nem az számít, hogy valakit a szerelmes kamaszoktól az esküvői meghívó szövegét fogalmazó fiatalokon át, az érettebb korosztályig mindenki egyformán kedvel, méltat, idéz?
Mi kell ahhoz, hogy észrevegyék azt, aki nem a csapból/tévéből/újsághasábokról folyik, csupán gondolataival láthatatlanul lelkeket simogat?
Tudom, hogy egy ilyen blognak nincs túl nagy visszhangja, és nem is mérhető a fenti elismerésekhez az én szerény emlékplakettem, mégis szeretném SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL FODOR ÁKOSNAK AJÁNLANI AZ EGYETLEN, ÁLTALAM SEBTIBEN ALAPÍTOTT "FODOR ÁKOS-DÍJAT".
Köszönet a csodás, elgondolkoztató, felkavaró, megríkató, mosolyra fakasztó, megosztásra váró szavaiért!
Akinek van kedve, csatlakozhat, osszuk meg egymással a legkedveltebb Fodor Ákos gondolatokat!
Örök krédóm:
Címerpajzsfölirat
Nagyon - vagy sehogy.
Fodor Ákos
Nagyon - vagy sehogy.
Fodor Ákos