Nagyobb mögött még nagyobb,
S amire nézek, az vagyok.”
- Gyökössy Endre -
Egyesek szerint a világvége, mások szerint a megváltás köszönt ránk az idei év decemberében, de hallottam ennél sokkal hajmeresztőbb teóriákat is, miszerint az elmúlt néhány évtized sci-fi és katasztrófa-filmjei különböző kombinációkban fognak megvalósulni. Az emberiség nagy százaléka azonban úgy vélekedik, hogy december 21 után 22 fog következni, épp mint addigi életében minden évben. Kinek-kinek a hite szerint... Senkit nem szeretnék eltéríteni a világnézetétől (nem is tudnék), ezért most nem a várható eseményekről, hanem az időciklusokról szeretnék írni.
A maja a legjelentősebb ősi civilizáció volt a mostani Közép-Amerika területén, több mint 12.000 évre visszavezethető múlttal. Fejlett építészettel, úthálózatokkal, írásrendszerrel, matematikai és csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. A maják a Pleiádok csillaghalmaz Maja csillagáról eredeztették magukat.
Naptárjuk egy rendkívül összetett rendszer; energiaciklusokra, dinamikákra, égi mozgások ritmikájára, s ebből adódóan szakrális geometriára épül.
A legkisebb "hétköznapi" egysége 4, 13 és 20 naponta ismétlődő periódusok kombinációja, ami meghatározza egy nap minőségét, s így az adott napon született ember energetikai konstrukcióját is. A naptár (általunk ismert) legnagyobb időegysége 26.000 év.
Ez a 26.000 éves időegység az asztrológiai világciklusok - érák - alapja is.
1961-ben a Pleiádokban felfedezték az úgynevezett fotonövet, ami egy fény-sávként rható le, és aminek a vonzásába a Napunk tizenháromezer évente visszatér. A teljes ciklus ebből adódóan 26.000 év.
A fotonöv az Oroszlán-Vízöntő csillagképek tengelyével áll fedésben. Az Oroszlán korszakát Atlantisznak vagy aranykornak is szokták nevezni. Atlantisz bukása az özönvízzel hozható összefüggésbe, aminek története világszerte minden szent könyvben, mítoszban fellelhető.
A korszakváltások fokozatosan, nem egyik napról a másikra történnek, s mivel emberi mércével mérve nagy időegységekről van szó, a határokat nem is igen érzékeljük.
1987 óta a Föld be-belépett ebbe a fénysávba, 2000-től már a Nap is időszakosan érintette (érdekes, hogy ez volt a legutóbbi "világvége" dátuma), 2012 év végétől azonban folyamatosan benne tartózkodunk.
Sokszor hallani a rezgésszint emelkedéséről is, ami a fénysáv más minőségű, magasabb szintű rezgését jelenti, s ami a planétánk mellett az embereket is érinti. Ennek lelki, szellemi és fizikai tünetei is vannak, illetve az egész életminőségre, világszemléletre hatást gyakorol.
Nem tudom, olvasóim közül ki hogyan érzi most magát, de kérem, tegye fel a kezét, akinek nem hozott jelentős változásokat, felgyorsulást az elmúlt néhány év...
Visszatérve a bevezetőmre, az én hitem szerint 2012.12.21 olyan, mint egy születésnap. Nem egy személyé, hanem az egész emberiségé. Mint az éves szolár-horoszkóp, amit az úton felbukkanó mérföldkőnek szoktam jellemezni, ahol az ember megpihenhet, leülhet, ünnepelheti az életet, előre- és visszatekinthet, s ahonnan felállva ugyanúgy, vagy kissé megváltozva, önmagát átértékelve, felfrissült erővel, új álmokkal folytathatja vándorlását... Kinek-kinek hite szerint...
A bejegyzés folytatása: Folytatódik... 2012.12.21