2012. október 16., kedd

Égi sakkjátszma

„Sakkozni bokszolókkal, bokszolni sakkozókkal szeretek.”
- ismeretlen -

Néhány napja egyik kedves Olvasóm megkért rá, hogy írjak a Szaturnusz és a Plútó között hamarosan létrejövő harmonikus kapcsolódásról.
A felállás azonban nem ilyen egyszerű, mert az Uránusz és a Neptunusz is a maga izgalmas módján hozzátesz ehhez. S mivel a leglassabban mozgó planétákról van szó, viszonylag hosszú időre rögzülő égi helyzetről beszélünk.


Kétdimenziósan így néz ki a négy bolygó elrendeződése:
Év eleje óta érezzük a Plútó és az Uránusz közötti feszültséget. Mindkét bolygó alaprezgése az átalakítás, de ennek megvalósítása más és más módon történik.
Az Uránusz mindent, ami a fejlődés útjában áll, mindent, ami régi, idejétmúlt, berögzült, megmerevedett - azt felrobbantja, villámmal sújtja, eldózerolja. A területet behinti sóval, és ha írmagja sem maradt az elavult dolgoknak, helyükre teljesen új építményt emel. Az életünkben kiszámíthatatlan, véletlenszerű események formájában jelentkezik, hirtelen a feje tetejére állít mindent.
A Merkúr felsőbb oktávjaként a tudat felszabadításán munkálkodik.

A Plútó évekig készül elő az átalakító műveletre, lassan, megfontoltan dolgozik. A lebontásnál alaposan megvizsgál mindent, félreteszi a még hasznosíthatót, eldobja a haszontalant. Addig formálgatja, csiszolgatja az élethelyzeteket, a személyiséget, míg a régi poraiból újjászületik a főnix. A metamorfózis folyamata általában fájdalmas tapasztalásokon, elengedési élményeken keresztül történik.
A Mars felsőbb oktávjaként lényege a belső erő, a teremtő potenciál felszínre hozatala. Ezt a legnagyobb mélységeinkben, a félelmeink és árnyékaink túl rejtőzik bennünk.
90°, vagyis kvadrát esetén két egymástól teljesen elütő dolgot kell összeegyeztetni. A feloldás csak kemény munkával, önismerettel és a probléma felvállalásával lehetséges.

Na, most képzeljük el, mikor ez a két elementáris átalakító erő egyszerre, ráadásul egymásnak feszülve dolgozik...

Ebbe a szituációba lép be a Szaturnusz, aminek jegyváltásáról és uralmi cseréjéről már írtam. Szextil (60°) fényszög-kapcsolatuk esetén a felségcsere plusz energiát kap. Bár támogató fényszög, azért nem nyújtja tálcán az azonnali megoldást, csupán lehetőségeket biztosít a régi struktúrák felismerésére, a kitartó, szívós munkával történő átalakítására. Szükség van az egyéni kezdeményezőképességre, a cselekvésre. A Szaturnusz állhatatosságot ad ahhoz, hogy elszántan haladjunk az úton, és tudatosan menjünk elébe a tapasztalásoknak.

A Neptunusz a saját tenger alatti birodalmából (a Halak jegyéből), hol kívülállóként figyel, hol pedig finoman becsatlakozik az eseményekbe. Ő a megfoghatatlan, sejtelmes, ködös érzésekkel, álmokkal, tudattalan tartalmakkal zsonglőrködik. Átalakító ereje ebből fakadóan a legbarátságosabbnak tűnő, bár aki ébredt már föl a saját illúzióiból, az vallja, hogy a három közül ez a legfájdalmasabb megélés.
A Neptunusz, a Vénusz felsőbb oktávjaként, a feltétel nélküli, egyetemes szeretet megnyilvánulása. A folyamathoz a láthatatlan világ erőit nyújtja segítségképpen, mélyről jövő intuíciók, az Univerzumba/Istenbe/Mindenségbe vetett hit és bizalom formájában.

Ebben az égi sakkjátszmában a planéták egyszerre éles elméjű, taktikus sakkozók és halálpontos ütésű bokszolók. Nekünk nincs más dolgunk, mint tisztelettel tanulni tőlük, és folyamatosan kemény önismereti edzésben maradni.
Related Posts with Thumbnails