2013. november 26., kedd

Recseg-ropog minden

"Két világ határán élünk.
A régi recseg-ropog.
Több ezer éve, de ma már tarthatatlan.
Mindenki tudja.
A másik most van születőben.
Trónfosztás történik, az élet alapjait felforgató lázadás, kétségbeesett ragaszkodás a hatalomhoz, gazemberség, hazugság, kapkodás és eszelős száguldás nem létező síneken a szakadék felé - és ugyanakkor szabadságharc és üdvtörténet."
- Müller Péter -

Ma a Hálaadás-napi bejegyzésen akartam dolgozni. Plusz a hosszú listámon szereplő tennivalókat sorra kipipálgatni. De nem jutottam egyről a kettőre. Valahogy semmi sem úgy jött össze, ahogy elterveztem. Vannak ilyen napok…
Ám két bosszankodás, elkeseredés, csalódottság és "elegemvanazegészvilágból" közti üresjáratomban végigfutott a gondolataimon az elmúlt hetek (sőt hónapok, évek) tendenciája.
Saját magam és mások történeteire pillantva: valami recseg-ropog…
Kinek a magánélete, kinek a munkája, a családja vagy akár az egész élete.
Mégis mi ez?
Annyit írtam róla, erről szóltak a blogbejegyzések is, de magamból kiindulva - mikor összecsapnak fejem felett a kétség hullámai - nem árt az ismétlés. Pláne így az év végéhez közeledve, mikor már mozgolódik az újabb, pörgősebb, örvénylőbb, sodróbb áradat.

Szebb és jobb bőr a régi alatt

A világban tökéletes a rend. Ezt igazolja, hogy bármely szemszögből pillantunk is a dolgainkra, ugyanazt látjuk: ELENGEDÉST.

A kínai kígyó éve levedlette a bőrét, hogy "halott élethelyzeteink helyén valami új és friss sarjadjon".
A régi elengedése olykor bizony fájdalmas, de szükségszerű.
Mikor már túl sok minden feszít, szorít, kényelmetlen, itt az idő. Megszületik a változtatás ideája.
És akkor a dolgok már visszafordíthatatlanok.
A kígyó sem gondolhatja meg magát, nem ragasztgathatja vissza magára félig levált bőrét. Engednie kell. Nem tudva, hogy mi vár rá a régi helyén.
De csodák csodája, mindig valami színesebb, élettel telibb…

Kiszabadult a dzsinn a palackból
Ugyanez az üzenete a számoknak is.
2013-as év az átlényegülés misztériumáról szólt, mivel a tarotban a 13-as a Halál lapja.

A lélek palackbörtöne szűkössé válik, növekszik a nyomás, a késztetés.
Választásunk annyi csupán: hagyjuk, hogy ez a feszítő erő leröpítse a dugót vagy önként engedjük ki a dzsinnt a palackból.
Ez a folyamat "annak tűnik ijesztőnek és félelmetesnek, aki belekapaszkodik a megszokottba, a berögzült dolgaiba, elképzeléseibe. Akkor is, ha az már nem nyújt semmi örömöt, élvezetet, szenvedélyt. Aki azonban képes fejest ugrani az ismeretlenben, ez az élmény kalandot, kihívást, felfedezést jelent."
Talán nem ugyanazt kérték tőlünk a számok, a csillagok vagy a hold újéve?
ENGEDD MEG AZ ÚJJÁSZÜLETÉST!

Jövőre magasabb fokozatra kapcsolunk!
Nem szokásom ultimátumokat adni senkinek, de mihamarabb (mondjuk a következő újholdig, december 3-ig) lezárni a nyitott, kétséges, zavaros ügyeinket. Tisztogatni kicsit életünk tabula rasa-ján (vagy smaragdináját, ki melyiken dolgozik éppen).
Mert 2014 belecsap a lecsóba, lesz ott minden: átlényegítés, lóerő-lendület, elsöprő energiájú kardinális kereszt három turbó-fokozatú bolygó - Mars, Jupiter, Uránusz - és egy kíméletlenül formáló Plútó között.

6 megjegyzés:

  1. Egy kicsit ijesztően hangzik.. de igen, érezni a recsegést-ropogást nagyon.. Ma nekem is ilyen napom volt..
    Bízom benne, hogy jövőre a változással valami jobb jön! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szemi, sok múlik azon, hogy miket tettünk ennek érdekében.. :))

      Törlés
  2. Ez tényleg így van, magamon és mindenki máson is ezt látom már egy ideje. És, igen, ELENGEDÉS, így, nagybetűvel :)

    VálaszTörlés
  3. Szia Eszter! Valóban ilyen nap volt, illetve egy ideje valami lóg a levegőben, amihez foggal-körömmel próbálsz ragaszkodni, az tűnik el a leghamarabb. Van egy Anthony Mello idézet, ami gyakran eszembe jut: "Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy továbbadni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd markodban, mintha vizet tartanál, mert ha megszorítod, eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad." Attól a félelemtől kell megszabadulni, hogy ha egy időre eltűnik a megszokott biztonság és kihúzzák a lábad alól a szőnyeget, nem tudsz felkelni. Az biztos, hogy ha felkelsz, már nem leszel ugyanaz az ember és egy idő után megpróbálod valamennyire saját magadnak is kijelölni a korlátokat. Az érték, a hit, a segítség, sok olyan dolog van, ami renoválásra szorul és az egyénből indul el ez a folyamat. Valahogy be kéne lőni a középszert, ami a folyton változó világhoz alkalmazkodik, de közben az emberek egész-sége sem sérül annyira.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Erzsi,
      A 2013-as év számmiszikájában valami ehhez hasonlót fogalmaztam meg: "Talán első pillanatban ellentmondásnak tűnik, hogy a változás elfogadása teremti meg az állandóságot, de ha megfordítjuk, már nem lesz ennyire idegen a gondolat: egyetlen biztos dolog az életben a változás. Minden, ami létrejön, el is múlik. Ilyen az emberi élet, ilyen egy cserép virág, egy tányér frissen elkészített étel, egy romantikus élmény, egy félelmet keltő pillanat, egy dal, egy tánc, de akár egy leírt gondolat is."

      Törlés

Related Posts with Thumbnails