2018 az égi események tükrében
"Káosz kell legyen abban, aki táncoló csillagnak akar életet adni."
(Dorthe Nors)
Ahhoz, hogy előre tekinthessünk, hátrafelé is kell fordulnunk, hiszen a jövő a múltunkon keresztülfolyó jelenből prognosztizálható. Világunk ok-okozati összefüggésekre épül, ezért akármennyire is igyekszünk, sosem tudjuk teljesen tiszta lappal kezdeni az új évet.
Minden, ami megtörtént velünk a sorsunk részévé vált. Annyi múlik "csupán csak" rajtunk, hogy hogyan tekintünk ezeket az eseményeket. Felismerjük-e, hogy a döntéseink, a viselkedésünk, a tetteink, sőt az elszalasztott lehetőségeink alkotják a jelenünket vagy netán a körülményeket hibáztatjuk azért, ahol éppen most tartunk.
Ha felismerjük a saját felelősségünket, képesek leszünk változtatni, hiszen ezzel elismerjük a sorsunk alakítása feletti hatalmunkat. Ha nem, akkor bizony kemény, kihívásokkal és megpróbáltatásokkal teli év elé nézünk.
2018-ra nagyon nehéz általános következtetéseket levonni. A korábbi hét évre jellemző volt a totális átalakulás, míg most az egyéni dramaturgiák lépnek érvénybe. Minden változás a korábbi személyes hozzáállásunkban gyökerezik. Hogy milyen gyümölcsök hajtanak ki idén a fán, a korábbi vetésünk és munkánk eredményeképp jelenik meg. Aki nem ültetett semmit, nem is várhat gazdag termést. De mit is ültettünk?
Akkor sincs nagy baj, ha úgy érezzük, hogy az elmúlt évek során egyfajta káoszt teremtettünk, mert most minden esélyünk megvan arra, hogy abból egy táncoló csillag keljen életre.
Az Uránusz és a Plútó hét évnyi kvadrátja ugyanis fenekestül felforgatott mindent - főképp bennünk, de nem mellékesen körülöttünk is. A Kos és a Bak területek összekapcsolásával elsősorban az individuális énkép felszabadítása, önmagunk meghatározása, a világban való helyzetünk újrapozicionálása zajlott.
Olyan szintű energetikai változások mentek végbe, amit nagyon nehéz szavakkal leírni. Az együttműködés ezzel a folyamattal nem volt más, mint az önismeret, az önmagunkra figyelés. Lehet, hogy úgy is érezzük most, idegenek vagyunk magunk számára. A korábbi elképzelések, címkék, amikkel az életünket megjelöltük megfakultak, netán teljesen le is koptak.
Most valami egészen új van születőben, de a hét év káosza valamilyen formában mégiscsak rögzült. Ha benne vagyunk egy állapotban: betegségben, magányban, anyagi nehézségeben, önbizalomhiányban, depresszióban, sorozatos kudarcokban, akkor előbb-utóbb ezzel azonosítjuk magunkat. Még a mély önismeret is egy ilyesfajta önazonosítás. Mindegyikből nehéz kilépni, de nem lehetetlen. Az önképünket kell újrakondicionálni. Ne hagyjuk, hogy folyton bele- vagy épp visszacsússzunk ezekbe az állapotokba. Ha rendszeressé válik a "szétesés", egyre nagyobb erőfeszítésbe fog kerülni az újjáépítés.
Az a gondolkodás, amit ebben az időszakban kialakítunk magunkról, a jövőnk stabil vagy épp instabil alapjait fogja jelenteni. Minél nagyobb a káosz - vagyis minél erőteljesebb volt a belső átalakulás, annál kreatívabb energiák állnak rendelkezésünkre.
A 2018-as év meghatározó asztrológiai eseményei az első harmadra esnek. Tavaly december 20-án kezdte a sort a Bakba lépő Szaturnusz, ami szintén arra mutat rá, hogy eljutottunk a korlátainkig, tovább kell tudni tágulni. Nagyon érdekes analógia, hogy a 18-as tarot lap is erről mesél.
Áprilisban a Kos Kheirónon, majd májusban a Bika Uránuszon keresztül további égi segítséget kapunk önmagunk alapozásához, ám ez a két lassú mozgású planéta jegyváltása még további óriási energetikai változásokat jelent.
A káosz szépen lassan tisztulni fog. Egyre erősebben érezhetjük a magabiztosságot, egyre konkrétabb tervek fogalmazódhatnak meg bennünk és egyre világosabban fogjuk látni, hogy merre kell továbbhaladnunk. A stratégiát, a "hogyant" a numerológia és a tarot képei segítenek kidolgozni. Ezzel folytatom a következő bejegyzésben.
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kérlek kövess a Padparadsa facebook oldalán.
