Újhold a Halakban: 2021.03.13 (11h22p)
Bevezető gondolat: "Hogy mi a lélek, azt éppoly kevéssé tudjuk, mint azt, hogy mi az élet. Elég nagy titok ahhoz, hogy elbizonytalanodjunk, mennyi az én része a világban, és mennyi a világ része az énben." (Carl Gustav Jung)
✨
Jung gondolatai tökéletesen leírják a Halak energia dilemmáját, pláne itt a Vízöntő korszak küszöbén.
Hogyan legyünk egyéniségek az egységben?
Egyáltalán mi az, ami EGY és mi az, ami EGY-ÉN-i? Évezredek során mások mondták meg, hogy kik vagyunk, miben kell hinni, hogyan lehet megvilágosodni, mi a szép, mi az egészséges, mi az erkölcsös, mi a trendi. Ez rendben is van így, mivel életünk mások életéből fakad, gondolkodásunk, világlátásunk az emberiség kollektív tudatából meríti a képeket, a szavakat, a fogalmakat.
Egyszerre vagyunk egy különálló, jól beazonosítható szál a szőttesben, mindez által mi vagyunk az egész létszőnyeg. Vagy ha jobban tetszik: a vízcsepp és az óceán. Mégis a hőstörténetek az
önfelfedezés kalandjára, az én-erő megszerzésére, a saját álmok követésére – az egyediség felismerésére – inspirálnak bennünket.
Ahhoz, hogy az egységet képesek legyünk felfogni, előbb meg kell tapasztalni a szuverenitást. Ez az önismeret útja, ami saját magunk megértésén keresztül visszavezet minket oda, ahonnan elindultunk.
Van egy gyönyörű film, a Szamszára (Pan Nalin filmje), ami különleges módon jeleníti meg a témát: egy szerzetes kiválik az kolostor nyújtotta védettségből, hogy felderítse a világi lét szépségeit, fájdalmait: a vágyakat, érzelmeket, szerelmet, veszteséget, majd visszatér a korábbi elzárt életéhez.
A Hős útja című dokumentumfilm így foglalja össze a beavatási történetek "algoritmusát": leválás-beavatás-visszatérés. Nem csak a filmekre, mesékre, hőstörténetekre, mítoszokra igaz ez a néhány egyszerű lépés, de magára az emberi létezésre is.
Az egységből kilépve a lélek individuummá válik, ez már a magzatkorban, az első szívdobbanással megtörténik. Haladékként kapunk még kilenc hónapot, hogy az "átmeneti egységben" időzhessünk – ez az élmény analógia a Halak energiával. Aztán Kos-erővel – fejjel utat törve magunknak – megszületünk, leválunk az anyai egységről is: egyéni vérkeringéssel, egyéni légzéssel, sorssal, spirituális küldetéssel vetjük bele magunkat az élet játékába. Majd élettapasztalatokkal gazdagodva a halállal a Lélek ismét feloldódik a Nagy Szellemben (Istenben, Abszolútumban vagy akár a semmiben – kinek hogy tetszik)
Érdekes, hogy a szív lép be először a térbe, mégis az agyunkat tartjuk a legfontosabb szervünknek. A megérzések, az intuíciók, a tudatalatti sugallatok hátrébb sorolódnak.
Fejjel megyünk az úton, hol az egónkra, hol másokra hallgatva. Az egyéni vélemények, a személyes (átégető) tapasztalatok hiányoznak. Ráadásul már nem is nagy tudású, beavatott, világlátott emberek az irányadók: mások mondják meg másoknak, akik továbbadják ezt a közvetett információ újabb másoknak. Tele van az internet a "mindetistudással".
Egyéninek tartjuk magunkat, miközben ugyanúgy igazodunk valamihez, mint évezredekkel korábban, csak most márkákat, trendeket, hitvallásokat, világnézeteket követünk – jobbára vakon: kétségek, kérdések és válaszok keresése nélkül. Miközben tele vagyunk vakfoltokkal, kétségekkel, de túl strapás lenne befelé figyelve feloldani ezeket, így nem jutunk egyről a kettőre. Pedig a teremtés (megvágyás) után közvetlenül ez a második állomás! Spirituális szemlélettel még nagyobbat akarunk ugrani: egyből bele az egységbe!
Az újhold képlete a fent leírt problematikára világít rá. Az MC-n lévő Nap-Hold-Vénusz-Neptunusz stellium olyan, mint egy ragyogó lélekkapu, ami most megnyílik és amin keresztül új tartalmakkal tölthetjük fel a létünket.
Ezt továbbra sem úgy kell elképzelnünk, hogy a Világmindenség meglenget a fejünk felett egy varázspálcát és csiribú-csiribá hirtelen tökéletes lesz az életünk: ránk töri az ajtót a siker, a gazdagság, álmaink férfija/nője, netán egy all-inclusive Hawaii nyaralási kupon zuhan az ölükbe.
A saját szerepünket nem lehet kihagyni. De a mostani energiák mentén jóval könnyebben merülhetünk el ezekben a témákban, több felismerésünk, aha-élményünk lehet. Érdemes "felébreszteni" a lélekkapu szervét, a szívünket, akár
meditációval, akár légző (lélek-ző) gyakorlatokkal, akár azzal, hogy hagyjuk jobban érvényesülni a megérzéseinket.
Ebben az időszakban a prenatális, illetve a születési élményekbe is bele lehet merülni, fontos kulcsmomentumok vannak azokba is belekódolva. „A születéssel és a köldökzsinór átvágásával a kapcsolat az univerzális tudattal megszakad. A köldök környékén lyuk keletkezik, amit a hindu gondolkodásban ’Maja’ névvel illetnek, és ami az egyén tudatát az univerzális gyökereitől elválasztja.”
Tetszett a bejegyzés? Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Érdekelnek az asztrológiai aktualitások? Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!