2010.06.21-én, budapesti idő szerint 12:26-kor a Nap a Rák jegyébe lépett.
Ez a hónap sem telik-múlik unalmasan, holdfogyatkozást napfogyatkozás követ, ezekről természetesen még írok bővebben.
A jegybelépés aszcendense a Mérleg jegyébe esik, a tengelyek így kardinális keresztet alkotnak. Ez cselekvésre, kezdeményezésre ösztönöz bennünket. Sorsfordító, nagy változások előtti állapot, tele érzelmi viharokkal, akár negatív élethelyzetből adódóan, akár a pozitív változás ígérete miatt. Meg lesz bennünk a késztetés, hogy a nyomás hatására továbblépjünk, cselekedjünk végre.
Sok lehet most a bizonytalanság és a szélsőségek közti ingadozás: hol szétfeszít minket az önbizalom, hol az annak hiánya miatt csüggedünk. Felerősödik megint a szabadság és a kötöttség kérdése is, szintén végletes formában. Hangulatunkat is jellemezheti ez az érzelmi hullámvasút: az optimizmus hegyeit a pesszimizmus völgyei váltogatják.
Központban az életcélok és az életről alkotott elképzelések állnak, de leginkább abból a szempontból, hogyan érzünk ezzel kapcsolatban. " Jól érzem magam ebben a helyzetben," "Valóban azt érzem, hogy nekem erre kell mennem?" Nagy kérdésekre a belső hangunk válaszainak kutatása.
Most különösen fontos, hogy figyeljünk megérzéseinkre! Hallgassunk ösztöneinkre, intuitív lényünkre: nem fogunk csalatkozni. Legyen hitünk, bízzunk az Életben, a Sorsban, Istenben!
Háborgó érzelmek közepette teremtsünk magunknak békét, védettséget, nyugalmat: meditáljunk, sétáljunk vízparton, kapcsolódjunk ki, nyaraljunk, kinek-kinek az igénye szerint. Csak úgy, ahogy a szívünk súgja...
Ez a hónap sem telik-múlik unalmasan, holdfogyatkozást napfogyatkozás követ, ezekről természetesen még írok bővebben.
A jegybelépés aszcendense a Mérleg jegyébe esik, a tengelyek így kardinális keresztet alkotnak. Ez cselekvésre, kezdeményezésre ösztönöz bennünket. Sorsfordító, nagy változások előtti állapot, tele érzelmi viharokkal, akár negatív élethelyzetből adódóan, akár a pozitív változás ígérete miatt. Meg lesz bennünk a késztetés, hogy a nyomás hatására továbblépjünk, cselekedjünk végre.
Központban az életcélok és az életről alkotott elképzelések állnak, de leginkább abból a szempontból, hogyan érzünk ezzel kapcsolatban. " Jól érzem magam ebben a helyzetben," "Valóban azt érzem, hogy nekem erre kell mennem?" Nagy kérdésekre a belső hangunk válaszainak kutatása.
Most különösen fontos, hogy figyeljünk megérzéseinkre! Hallgassunk ösztöneinkre, intuitív lényünkre: nem fogunk csalatkozni. Legyen hitünk, bízzunk az Életben, a Sorsban, Istenben!
Háborgó érzelmek közepette teremtsünk magunknak békét, védettséget, nyugalmat: meditáljunk, sétáljunk vízparton, kapcsolódjunk ki, nyaraljunk, kinek-kinek az igénye szerint. Csak úgy, ahogy a szívünk súgja...
