Ikrek-Nyilas holdcsomópont-tengely: 2020.06.04 - 2021.12.22
Bevezető gondolat: "A hit nem más, mint újra meg újra elismételt gondolatok, amelyek végül a személyes igazságainkká válnak. Az a szomorú ebben, hogy minden hit végül önbeteljesítő jóslattá válik. Akár azt hiszed, hogy valami lehetséges, akár azt, hogy lehetetlen, végül biztosan igazad lesz. A hiedelmed meghatározza a viselkedésedet." (Robin Sharma)
☊☋
A holdcsomópontok jegyváltása meghatározza az előttünk álló másfél évet. Annak ellenére, hogy "csak" egy virtuális metszéspontról van szó (a Nap és Holdpálya ívének találkozásáról) "rendesen megdolgoztatja" a tudatalattinkat. Ezt az előző Rák-Bak tengelynél intenzíven megtapasztalhattunk, mivel a Szaturnusz-Plútó együttállás múlt-mintáit a leszálló-holdcsomópont még mélyebbről, egészen a transzgenerációs lenyomatainkból emelte a felszínre.
Míg a planéták aktív szereplőként vesznek részt az aktuális energiaháló kialakításában, addig a holdcsomópontok láthatatlanul "finomhangolnak". Az ő égi útjuk mindig visszafelé halad az Ekliptikán, épp ezért a Bakból a Nyilasba, a Rákból az Ikrekbe lépünk.
Éles váltás lesz: figyelmünk a múltból hirtelen a jövőbe kerül, az érzelmeinkről pedig a gondolkodásunkra helyeződik a hangsúly.
Maga az Ikrek-Nyilas axis képezi a világlátásunk alappillérjét.
Az Ikrek az az életszakasz, amikor elkezdjük felfedezni a világot. Kisgyermekként kúszunk-mászunk, amivel fejlesztjük az idegrendszerünket. Majd elkezdjük az ideghálózatunkat tudással edzeni, "behuzalozni". Mindenre rácsodálkozunk és az agyunk szivacsként szívja magába a rengeteg információt: színeket, formákat, élményeket, fogalmakat. Az inputból pillanatok alatt output válik és hamarosan mi magunk is nevet adunk ezeknek a jelenségeknek: labda, étel, apa, anya.
Szemben vele, a Nyilas jegyében, már a sokféle tudást hitrendszerré integráljuk. A semleges ismeretanyagot szenvedélyes meggyőződéssel töltjük fel. A labda a kedvenc focicsapatunkat juttatja eszünkbe, az étel mögötti ideológiánk alapján követünk bizonyos diétákat, a szüleinkhez fűződő viszonyunk, a tőlük kapott gondolatsémák pedig az egész életünket behálózzák – kezdve a párkapcsolattól, az érvényesülésünkön keresztül a gyereknevelési elképzeléseinkig.
Utoljára 2001 októbere és 2003 májusa között – vagyis 19 éve volt ilyen tapasztalati tengely. Fordítva, Nyilas felszállóval pedig 2011 februárja és 2012 szeptembere között találkozhattunk. Érdemes ilyenkor visszalapozni időben és felidézni, mik is történtek velünk. Nem várható ugyanazon események ismétlődése, de az energiamintában felfedezhetjük a hasonlóságokat!
Szent meggyőződések
A leszálló holdcsomópont – jelen esetben a Nyilas energia – mutatja azt a visszahúzó erőt, amibe most a leginkább tudat alatt belegabalyodhatunk. De épp ez lehet a táptalaja is annak a bölcsességnek, amiről könnyebben elrugaszkodhatunk karmikus jövőnk lehetőségei felé.
Lássuk előbb a negatív mintákat! Szerintem sok mindenben önmagunkra ismerhetünk...
Hitrendszereink képezik a valóságérzékelésünk alapját. Minél merevebbek, rugalmatlanabbak ezek a képzetek, annál szűklátókörűbbé válunk a világra. Nem tudunk semleges szemszögből tekinteni a dolgokra, azt hisszük, hogy kizárólag nekünk van igazunk, mindenki más téved.
Ahogy valóságunk korlátozottá válik, úgy a lehetőségeink is hasonló módon korlátozódnak.
Hazánkban nagyon jó példa erre a közösségi médiafelületek komment-szekciója, ami alapján úgy tűnik, Magyarország a tízmillió szakértő országa. Legyen szó akár palántázásról, politikáról vagy kutyanevelésről, mentalitásunk részét képezi, hogy "mindenhez is értünk". Sőt a lelkünk mélyén biztosak vagyunk abban, hogy mások nem tudják olyan pontosan, hogy mi a jó nekik, mint mi. Lelkesültségünkben kéretlenül is osztjuk az életmódbeli, párkapcsolati, önismereti tanácsokat.
Nyíltan vagy a másik háta mögött ítélkezünk, címkézünk. Mások kritizálásának, lenyomásának hátterében azonban saját bizonytalanságunk áll. Ez az év pedig más síkokon is épp az ítélkezésen való túllépésről szól. (Magasabb nézőpontból)
Azért fogalmazok kollektívában, mert Magyarország a Nyilas jegy égisze alá tartozik, így a nemzeti csoportkarma igen meghatározó vonását képezi ez az energia. (Erről írok majd bővebben egy külön cikkben, ha érdekel Titeket, de most igyekszem a holdcsomópont-tengely mentén haladni.)
A Nyilas a nagy érzelmi amplitúdók jegye, ha hiszünk valamiben, azt szent meggyőződéssel tesszük. A mindennapok realitását gyakran elhomályosítja a lelkesedésünk, főképp azért, mert csak a távolba révedve álmodozunk, az odavezető út apró lépéseit figyelmen kívül hagyjuk.
Ehhez társul az is, hogy negatív hiedelmeinkre is érvényes ugyanez a szenvedélyesség: ha félünk valamitől, akkor nagyon félünk, ha kételkedünk, akkor maximálisan kételkedünk.
Az önromboló életmódot is teljes odaadással tesszük.
Hajlamosak lehetünk mindennek rendkívüli jelentőséget tulajdonítani. Önigazolásokat keresünk és természetesen mindig találunk is bizonyítékot arra, hogy igazunk van.
Ezek a viselkedés azonban oda vezet, hogy mint az Idétlen időkig című filmben, hiába akarunk kilépni a mindennapok mókuskerekéből, hiába vágyakozunk szebb holnapra, kiteljesedett létezésre, mindig ugyanazt a valóságot hívjuk életre.
Vissza az alapokhoz
Ha a fent felsoroltakból egy morzsányit is magunkra ismerünk – és szeretnénk változtatni a dolgokon – akkor az előttünk álló időszakban ezt hiperűrsebességgel megtehetjük.
Az Ikrek felszálló-holdcsomópont adja meg a megoldási kulcsot. Az pedig nem más, mint vissza az alapokhoz. Még az elején írtam, hogy az Ikrek életszakasz a világ felfedezése.
Nincs más dolgunk, mint lebontani, lecsupaszítani a hitrendszereinket az őket felépítő gondolatokká.
Így felismerhetjük a világlátásunkat formáló automatikus reakciókat. És a hibásan rögzült – gátló, negatív, visszatartó, elkerülő, kimenekülő, kifogásokat gyártó, önbecsmérlő gondolatok helyett újakat kell tanítani magunknak.
Ez pont úgy működik, mint amikor egy gyermekkel ismertetjük meg a dolgokat. Oda kell fordulni, türelmesnek kell lenni és addig kell ismételgetni az újonnan megtanultakat, míg azok válnak az új életfilozófiává.
Ne csak a látomásainktól hajtva a képzeletünkben szárnyaljuk végig az élet tájait! Szálljunk le a földre, figyelmesen járjunk az úton, érzékeljük a részleteket, az árnyalatokat, a változatosságot.
Főképp a spirituális tudást nem elég "fejben megszerezni". Az önismereten keresztül tapasztalattá kell formálni, majd létezéssé integrálni.
Fantasztikusan szép képlettel vetjük bele magunkat ebbe a paradigmaváltásba. A felszálló holdcsomópont, a Skorpió Hold, továbbá a Bak Jupiter-Vízöntő Szaturnusz között megjelenik az "isten ujjának" is nevezett yod-fényszög.
A kvinkunx (150 fok) karmikus fényszög. A döntés lehetőségét mutatja. Cselekedhetünk is, de el is mulaszthatjuk a cselekvést. Akár így, akár úgy teszünk, a karma törvényei alapján minden döntésünknek következménye van. A Yod egy tökéletes "Y". Ahogy William Blake festményén (lásd itt) Isten szétnyíló ujjai megteremtik a világot, úgy nyílik meg most előttünk is a lehetőségek teremtésének kapuja.
A Skorpió Hold a mély érzelmi elköteleződést, a lelki metamorfózist, a Bak Jupiter a régi hiedelmekből való továbbfejlődést, a Vízöntő Szaturnusz pedig a korlátaink lebontását segíti elő.
További olvasnivalók a témában:
Nyomás alatt (Bak Szaturnusz, Plútó, leszálló együttállás)
Érzelmi határok, határtalan érzelmek (Rák felszálló-holdcsomópont)
Önmagunkra találni (Oroszlán felszálló-holdcsomópont)
A tökéletesség gyakorlata (Szűz felszálló-holdcsomópont)
Az életed játszma vagy társas játék? (Mérleg felszálló-holdcsomópont)
És még mindig változás (Skorpió felszálló-holdcsomópont)
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Amennyiben érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövesd a Padparadsa facebook oldalát.