Én-egység

Újhold a Halak jegyében: 2022.03.02 (18h35p)

Bevezető gondolat: "Ha az énetek egységes, a világotok is egy, és akkor örök békében éltek a mennyei seregekkel és a Föld lakóival. Ha az énetek többszörös, a világotok is többszörös, és örökös háborúban lesztek saját magatokkal és Isten mérhetetlen birodalmának minden teremtményével." (Mikhail Naimy)

Asztrológusként kissé "skizofrén" állapotban vagyok. Van egy a médiából érkező valóság, ami lassan két éve folyamatos szorongást, kétségeket és megosztottságot generál. Mögötte részben ott vannak a tények: háború, sztrájk, természeti katasztrófák, oltások és betegségek. Ennek kapcsán folyamatosan kapom a kérdéseket: mit látok a "csillagokban"?

És itt lép be az a bizonyos "tudathasadásos" állapot, mert a konstellációk gyönyörűek, egyértelműek, tiszták, erőteljesek.

Mégis hogy lehet akkor, hogy ennek a csodás energiának szörnyűséges lenyomatai vannak?

Nehéz kérdés, a végső választ nem tudom, csak a saját elképzeléseimet oszthatom meg. Egyrészt nem győzőm hangsúlyozni, hogy minél "erőteljesebb" egy energia, annál valószínűbb, hogy azt nehezen tudjuk befogadni. Ezért van az, hogy a pozitív gondolkodásra ösztönző tízmilliószoros napokon leginkább felrobbanunk a feszültségtől és legfeljebb erőltetve mantrázzuk magunkban, hogy "ma muszáj valami jóra gondolnom".

Másrészt az energia minősítés nélküli, rajtunk múlik, hogyan használjuk a baltát, az áramot, a gyöngyvirágot. Fát vágunk vagy beleállítjuk valaki hátába? Világítunk vagy megrázatjuk magunkat a kettőhússzal? Csokrot kötünk vagy megmérgezzük magunkat?

Ráadásul lehetetlen egyetlen momentumra mutogatni – az égi dinamikák (dharma) éppúgy egymásra épülnek, változnak, hullámzanak, mint a földi életünkben a történetek (karma). Az egyre szaporodó árvizek vagy a Föld felmelegedése mögött sok évtizednyi természet ellen való munka van, a háborús konfliktusok vagy a gazdasági válságok sem egyik pillanatról a másikra következnek be.

Komoly változást a sokat emlegetett Bakba lépő Plútó (2008) hozott, rögtön a hitellufik kidurrantásával, hiszen ő arra hívta fel a figyelmünket, hogy valódi értékek nélkül nem lehet maradandót építeni. Semmilyen téren.

Hozzá csatlakozott az Uránusz 2010-ben és hét éven át segítették a személyiségünk feles rétegeinek a lebontását. 2020-ban a Szaturnusz utolérte a Plútót és onnantól kezdve hipersebességre kapcsoltunk a régi minták felszámolásában, nem véletlen, hogy a transzgenerációs örökség meghatározó szerepe intenzíven bekerült a köztudatba.

Gyakorlatilag onnantól kezdve (A jelenem vagyok) érezhetően más energiák vannak jelen a térben, legszebb mutatói ennek a mostanában született gyerekek: merüljünk csak bele a tekintetükbe!

Tavalytól a Szaturnusz-Uránusz "lomtalanít" (A változás ajándéka) és mutatja az utat előre. Ebben a folyamatban az emberiség csupán kis töredéke vett részt tudatosan, messze vagyunk még attól a bizonyos kritikus tömegtől, ami ugrásszerű, látványos változást hoz a világban.

Miközben nagyon közel is vagyunk hozzá, hiszen (egy bizonyos szintről még az is lehet, hogy szándékoltan)

folyamatosan megpróbálnak bennünket szétszakítani, nem csak egymástól az egészségügyi, politikai vagy vallási nézeteinken keresztül, de önmagunktól is.

Az, hogy mi van a világban mindenkin múlik! A Mennyei Prófécia remekül összefoglalja, hogyan is működik ez a hatásmechanizmus. El kell fogadnunk, hogy apró, elenyésző fénypontként nem tudjuk beragyogni a sötétséget, de igenis számít, hogy milyen érzelmeket, gondolatokat sugárzunk.

Az összképet nem mi határozzuk meg, de minél több tiszta fényforrás világít, annál élhetőbb lesz ez a bolygó. Mutogathatok a távoli sötét pontokra, hogy azoktól nem vagyok jól, de a befolyásom csak saját életemre terjed ki.

És pont erről szól az újhold képlete is!

A külső megosztottságot nem kell tovább ragoznom, de a belsőre térjünk még ki egy kicsit. A múlt rétegei, amíg nem szabadulunk fel alóluk, súlyként rakódnak ránk, elfojtják az életenergiánkat, beszűkítik a lehetőségeinket.

Ám maga az átmenet is megterhelő lehet, hiszen a megszokott kényelme nincs már velünk, de az új szokások, gondolkodási sémák még nem rögzültek igazán. Tudjuk-sejtjük, de még nem éljük rutinszerűen, nem huzaloztuk fixre azokat a neuronokat. Visszaköszönhetnek a dermesztő érzések, a fizikai blokkok, a bénultság, a reménytelenség – minden, ami a kontrollvesztéssel együtt jár.

Az újhold azt mutatja, hogyan tudunk visszarendeződni önmagunkhoz, az én-egységünkbe. Három tiszta, erős stellium (planéta-halmozódás) uralja a képletet.

A belső bolygók viszonylatában a Vénusz a test, a Merkúr a lélek, a Nap a szellem: ők a katalizátorok ezekben az együttállásokban.

Szenvedélyesen beleszeretni az életbe és élvezni mindazt, amit az érzékeinken keresztül megtapasztalható (Lázadó testek). Felelősséget vállalni a gondolatainkért és szavainkért – fejben is összerendeződni. És végül tudatosan újjászületni, beletágulni a végtelen valóságába.

Ahogy a bevezetőben is írtam az égi feladat a legtöbb ember álma. De ez az álom nélkülünk sosem válhat valósággá. A Vénusz hiába kapcsolódik szerelmesen a Marshoz: ha nem tanuljuk meg elfogadni, szeretni önmagunkat sosem jutunk el másokhoz. A Merkúrt megpróbálhatja magasabb minőségbe emelni a Szaturnusz, ha ő a lélekvezető szerep felvállalása helyett megelégszik a földi csínytevésekkel. És kínálhat a Jupiter végtelen teremtő teret, ha nem merészkedünk túl a megszokott reakcióinkon.

"Amilyen a tudatotok, olyan az énetek. Amilyen az énetek, olyan a világotok. Ha az énetek világos és egyértelmű, akkor a világotok is világos és egyértelmű; akkor szavaitok soha sem lesznek zavarosak, sem tetteitek nem válnak a fájdalom fészkévé. Ha az énetek homályos és bizonytalan, akkor a világotok is homályos és bizonytalan; akkor a szavaitok zavarosak lesznek; tetteitek pedig a fájdalom melegágyaivá válnak.

Ha az énetek változatlan és állhatatos, a világotok is változatlan és állhatatos; akkor hatalmasabbak lesztek, mint az idő és tágasabbak, mint a tér. Ha az énetek múló és változó, világotok is múló és változó, ti magatok pedig csak olyanok vagytok, mint egy füstgomolyag, amit a nap könnyedén feloszlat.

Ha az énetek egységes, a világotok is egy, és akkor örök békében éltek a mennyei seregekkel és a Föld lakóival. Ha az énetek többszörös, a világotok is többszörös, és örökös háborúban lesztek saját magatokkal és Isten mérhetetlen birodalmának minden teremtményével.

Az én az életetek központja, ahonnan kisugároznak és ahol össze is futnak mindazon dolgok, amelyek a világotokat hozzák létre. Ha az énetek szilárd alapokon áll, akkor a világotok is szilárd alapokon fog állni, és sem pokoli, sem mennyei hatalmasságok nem fognak tudni sem jobbra, sem balra eltéríteni titeket. Ha az énetek ingatag, a világotok is ingatag lesz, ti pedig olyanok lesztek, mint a tehetetlen falevél, amelyet felkap és magával sodor a forgószél."

Forduljunk oda, ahol tenni-lenni tudunk: legyünk az élet fényei. Minél több tudat válik világossá, tisztává, szeretővé, annál jobban háttérbe szorul a sötétség...

Így tudunk a legjobban – nem harcolni – hanem megbékélni.

Tetszett a bejegyzés?
Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások:
Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!