"Ne rágódj azon, hogy felborult a megszokott rend körülötted, feje tetejére állt az egész életed.
Honnét tudod, hogy nem lesz-e jobb az élet fejjel lefelé?"
- Elif Safak -
2013. június 23-án, 12 óra 33 perckor lesz a Rák havának egyetlen, az idei évnek pedig a legnagyobb teliholdja. A holdat a telihold pillanatában nem láthatjuk, rejtve tartózkodik - nagyságát majd az éjszaka bársonyháttere előtt csodálhatjuk meg.
A júniusi telihold-nevek a természet bőségéről szólnak: Zöld Levelek Holdja, Lótusz Hold, Eper Hold, Görögdinnye Hold, Méz Hold, Rózsa Hold, Bogyókat érlelő Hold. A középkori Angliában volt Kettős vagy Egy-pár Hold a neve, a sok szép elnevezés közül most én is ezt választottam. Egyrészt a Szentiván-éj miatt, másrészt a telehold képlete kapcsán.
Feje tetejére áll a világ
a képlet felől közelítve
Az asztrológiai évkör a Kos jegyével indul, az MC így a Bak irányába mutat. Most Mérleg az aszcendens, és Rák az ég teteje, a napforduló miatt pedig a tengelyek pontos keresztben. A kardinális energia mindig elindít valamit, és ezt a kereket most a deszcendensen ülő Uránusz forgatja, aki előszeretettel állítja feje tetejére a dolgokat. A Plútó alulról próbálja tartani (hajtani?) az óriáskereket, miközben a Nap és a Hold a felelősségvállalás tengelyén a legmagasabban és a legmélyebben járó gondolákban ülve bámulnak egymásra. Őket egyik oldalról a Szaturnusz korlátai, másik oldalról a Neptunusz mindent feloldó ereje nyűgözi le.
Annak, aki tudta követni ezt a szöveges matematikai (asztrológiai) feladvány, a kérdése így hangzik: forog vagy elakad az élet kereke?
Mert ha mozdulunk, minden a feje tetejére fordul. Ha pedig nem... hát, előbb-utóbb akkor is.
Tükröződések
Az életben négy fontos kérdés van - a négy kardinális tengelynek megfelelően: ki vagyok én? ki a másik? honnan jöttem? és merre felé tartok?
A válaszok ebben a feje tetejére állított képletben a tükrökben keresendők. Vagyis amit kívül tapasztalunk, azok mi magunk vagyunk, és ami belőlünk árad, azt mutatja a külvilág is. Ha boldogok vagyunk, boldogságot sugárzunk. Ha ideges emberek vesznek körül bennünket, mi magunk vagyunk feszültek. Ha felismerjük a múltunkat, megismerjük a jövőnket...
Érdemes befelé figyelni, elcsendesedni és nem hibákat, okokat, következményeket keresgélni. Csak szemlélődni. Alkalmazkodni az áramlathoz. Mint egy vitorláson ülve, rábízni magunkat a víz hullámaira, a szél járására. S közben követni az ihletet, az álmokat. Honnan fogjuk tudni, hogy jó, nemes célokat követünk, nem pedig hamis vágyakat, illúziókat? Úgy, ha a szívünkre hallgatunk, ha az ösztönös, tiszta érzelmeink kormányoznak bennünket. Ha megbékélünk magunkkal és másokkal. S akkor harmóniában kerülünk a Sorsunkkal.
A legforróbb csillag vezet
A telihold képlet legmagasabb pontján a Nagy Kutya csillagkép vezércsillaga, a Sirius foglal helyet.
Mintha két Nap ragyogna odafent - egyik a tudatosságunk (vagy az egónk), másik az Isteni Terv.
A Siriust már az ókori birodalmakban is kiemelten kezelték, mivel az egyik legfényesebb csillag az égen, abszolút fényessége huszonháromszorosan a Napunkénak. Több ezer évvel ezelőtt a nyári napfordulókor még hajnalban kelt és a Nílus áradását jelezte előre. (A precessziónak köszönhetően a kelte az őszi napéj egyenlőséggel esik egybe.) Jelentése a görög "perzselő" szóból ered, és a köznyelvben használt kánikula kifejezésben is a csillagkép neve fedezhető fel (latinul Canis Maioris).
A kabbalisták a héber TSADE betűt, a tarot a XVIII-as kártyát, a Holdat kapcsolja hozzá. (Robson). Ezen a lapon egyszerre jelenik meg a rák és a kutya (sakál) szimbóluma. Ebben a tarot-állomásban a visszatartó érzelmek feloldása történik meg. Ezek a lelki bátorságpróbáink.