"Tudod hogy érted történnek mindenek - mit busulsz?
A csillagok örök forgása néked forog
és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog"
- Babits Mihály: Consolatio mystica r. -
A Nap és a Jupiter 2013.06.19-én (17 óra 17 perc 17 másodperckor) egzakt együttállásban lesz.
Nagy égi finálé az Ikrekben, mielőtt mindkét planéta átlépne a Rákba. Szerintem nagyon izgalmas a képlet, megérdemel egy külön bejegyzést.
Emitt feszít, amott szorít
Az év egyik jellemzője az ambivalencia, s ez gyakran megerősítést nyer a kiemelt napok (jegybelépések, együttállások, teli- és újholdak) képleténél.
Most a két "fővilágosító", a tudatos Nap és a tudatalatti Hold kerül szoros közelségbe a két sorsbolygóval, a Jupiterrel és a Szaturnusszal.
A fényes Nap és a hatalmas Jupiter nagy dolgok megálmodója, együttesen szerencsére, sikerre, bőségre, dicsőségre, tiszteletre áhítoznak. Az érzékeny Hold és a korlátozó Szaturnusz azonban a kötelességtudatot, a következetességet és a józanságot hangsúlyozza. Előbbi kitágulni, határokat átlépni vágyik, utóbbi pedig vagy önbizalomhiányával vagy félelmeivel a szárnyait tépdesi. De gondoljunk Ikarosz történetére, ahol a magasba vágyás késztetése mögül hiányzott a bölcsesség, a tapasztalat. A titok a kettő időtálló ötvözetében rejlik...
Egyetemes valóság
A tradicionális asztrológiában a Jupiter a "nagy jótevő", míg a Szaturnusz "a nagy szerencsétlenségek" mutatója. Ők azonban sorsbolygók, nem jók, nem rosszak, csak a maguk módján tanítanak. Előbbi jó kedélyű, vidám, bőkezű, adakozó, míg a másik egy morózus, magába zárkózott vénember, aki előszeretettel hívja fel az ember figyelmet a szabályokra, a hiányosságokra, a félelmekre. Jupitertől szívesen fogadunk, a Szaturnusztól kelletlenül veszünk el. És ugyan ki szereti, ha folyton a személyes felelősségére emlékeztetik? Jupiter véglete a túlzott önértékelés, a mértéktelenség, a Szaturnuszé a megkeményedés, a bezárkózás.
A bőséget vágyni könnyű, a tapasztalás útjára lépni nehéz, de a bőséget elhinni és elfogadni nehezebb, ha nem történik meg a félelmeinkkel való szembenézés. A sors útja mindenkinek egyedi, más és más és megismételhetetlen. De van benne mégis hasonlóság: a lehetőségek száma mindenkinek végtelenek, az idő mindenkinek véges. Pedig a kettő egy és ugyanaz: itt és most-nak hívják.
A Nap és a Jupiter ráadásképpen együtt áll a Sarkcsillaggal. Ez az egyik legrégebbi tájékozódási irányjelző a csillagászatban az északi pólus felé mutató Kis Medve (Kis Göncöl) farka. Számtalan nép csillagmitológiájában külön története van. Robson szerint Szaturnusz és Vénusz természetű. Útmutatóként szolgál. A közöny és a könnyelműség ennél a csillagnál sok gondhoz vezet, de ha valaki egyértelműen felismeri a céljait és "követi a csillagát", annak segíti a sors beteljesítését. Támogatja a tiszta megismerést és az egyetemes valóságok átélését (Baktay).