2023. február 23., csütörtök

Időperiódusok

Mi is az a világkorszak?

Bevezető gondolat: "Az emberi társadalmak általában nem újító jellegűek, hanem hierarchikusak és ritualisztikusak. A változásra irányuló javaslatokat gyanakodva fogadják, mert a rituálé és a hierarchia kellemetlen módosulását ígérik: a rituálé egyik készletének másikra való kicserélését vagy talán egy kevésbé szertar­tásos, kevésbé strukturált társadalom létrejöttét vonják maguk után. Ám mégis vannak idők, amikor a társadalmaknak meg kell változniuk." (Carl Sagan)

Épp nekiveselkedtem, hogy írjak pár gondolatot a Vízöntő Plútó bemelegítéseképpen, mikor rájöttem, hogy a "világkorszak" fogalmi magyarázata bizony hiányzik a blogról. Így teszek egy kis kitérőt, nem is olyan kicsit, hiszen a teljes képhez jó sokat kell visszalapoznunk az emberiség történelemkönyvében. De szerintem ez egy rendkívül izgalmas utazás, így aki szereti a régi korokat felfedezni, annak nem lesz felesleges ez a poszt.


Világnaptár

A világnaptár olyan, mint a mi asztali naptárunk, csak jóval nagyobb léptékben gondolkodik.

Évezredek óta nagyon komoly csillagászati ismeretekkel rendelkezik az emberiség, melyek pontosságát végre (?) tudományos mérésekkel is képesek vagyunk alátámasztani. A régi korokban ezt a tudást még alaposan átszőtte az istenhit és a mitológia, mely az adott kultúra sajátosságainak nyomait viselte magán.

Keleten a tradicionális hindu szentírások négy nagy világkorszakot különböztetnek meg ( darabonként 432.000 emberi év). Úgy vélik, a történelem ciklikus jellegű, különböző korszakok hatalmas, ismétlődő sorozata. Minden korszakra sajátos tulajdonságok jellemzők. A világkorszakok isteni tudatállapotok kivetüléseinek is tekinthetők, mindegyik korszakban azonos mentalitású emberek születnek, akiknek feladatai, erényei, kötelességei csaknem azonosak és hasonló módon felelnek meg a vallás (dharma) által támasztott követelményeknek.

Tőlük tizenvalahány-ezer kilométerre a maják is hasonló léptékű naptárfogalmat alkottak, melynek a legkisebb egysége egy nap (kin), míg a legnagyobb 64 millió év (alautun). Ez a naptár a 2012. december 21-i "világvégével" híresült el, de a nagyobb naptári mértékegységekből is következtethetünk arra, hogy itt csak egy ciklus végéről volt szó.

Az általunk használt "nyugati" asztrológia a kaldeus csillagászoknak köszönhető. Ők voltak azok, akik feljegyezték a csillagok mozgásával összefüggő "történelmi korszakokat". Itt a Nap és a Zodiákus viszonya a számítási alap. Eszerint:

1 világév = teljes kör a Zodiákuson = 25.920 év

1 világhónap = éra vagy világkorszak, ami egy Zodiákus jegynek felel meg = 2.160 év

1 világnap = ami a Zodiákus 360 fokán az állócsillagok "mozdulási ideje" = 72 év


Hogyan "lapozunk" a világnaptárban?

Az asztali naptárakat évente cseréljük, január 1-jével így mindig tiszta lappal kezdhetünk. A világnaptár nem ennyire egyértelmű, tiszta határvonalak mentén működik. Nem tudjuk pontosan kijelölni, hogy mikor kezdődik egy új világhónap.

A naptár kiindulópontja fix: ez a Kos 0. foka, ami azonban évről évre változik. Idén március 20-án éri el a Nap ezt a pontot, de 2011-ben csak március 21-én kezdődött a csillagászati tavasz. Ezen kívül az sem mindegy, hogy melyik csillagképre mutat ez a fiktív pont, hiszen ez határozza meg a világkorszakot.

Krisztus születésének környékén nagyjából az Alrisha állócsillaggal állt itt együtt a Nap, ez volt a Halak világkorszak. Kétezer év elteltével a Pegazus csillagkép bétájánál járunk (Sheat), vagyis átmenetben vagyunk a Halakból a Vízöntő felé.

A világkorszakok a Zodiákusban „visszafele” haladnak, az óramutató járásával megegyezően: ez az isteni működés iránya. Az "emberi" időszámítás szerint pont fordítva telik a napév: vagyis a Halakat a Kos, azt a Bika és a többi követi.

Tehát a világnaptár a tavaszponttal kezdődik. Hogy ez az origó épp melyik állatövi jegyben jár, az határozza meg a korszak alapenergiáját, ami létrehozza az adott kultúrát, kultuszt (keleti filozófia alapján a csoportkarmát). A korszakváltások fokozatosan, nem egyik napról a másikra történnek, s mivel emberi mércével mérve nagy időegységekről van szó, a határokat nem is igen érzékeljük. De a szimbólumaink árulkodnak erről!

A világkorszakok jelképei tengelyként működnek, vagyis a szemben lévő jegyek sajátosságai is erősen érvényesülnek. Ez mindjárt érthető lesz! A kulcsfogalmakat a könnyebb áttekinthetőség kedvéért vastagon kiemelem.


Az Oroszlán világkorszak: Atlantisz

Ideje: ~ i.e. 10700 – i.e. 8450

Ez az a világkorszak, amivel épp szemben járunk, ezt nevezték "aranykornak".

Nagyjából az utolsó jégkorszak végén léptünk be az Oroszlán világkorszakba. Ekkor kezdődött az éghajlat stabilizálódása, ami számtalan új lehetőséget nyitott meg az emberiség előtt, így valóban nevezhetjük ezt aranykornak.

Itt jelentek meg az emberek első kreatív alkotásai: a barlangrajzok Franciaországban, kerámiaedények Japánban.

Ekkor kötöttünk évezredekre szóló barátságot a kutyával, akivel a kapcsolatot most a Vízöntő korszakban ismét egy új szintre emeltünk.

Megjelent a földművelés, majd újabb állatok (juh, kecske, sertés) háziasításával az állattenyésztés – ennek egyenes következménye lett a hierarchikus társadalmi berendezkedés. Hiszen volt, aki ügyesebben gazdálkodott, míg más kevésbé volt szerencsés.

A világ egyik legrégebbi építményét, a törökországi Göbekli Tepét is ebben a világkorszakban emelték. Funkciója körül még rengeteg a találgatás, de valószínűleg csillagászati megfigyelések alapján tájolták.

Rudolf Steiner ekkora datálja a legendás Atlantisz létezését. A rejtélyes szigetcsoport létezését már az ókori görögök, egyiptomiak, de még az indiai Mahábhárata eposz is feljegyezték. A korát messze meghaladó fejlettségű civilizációról beszéltek, akik ismerték a rezgési energiákat és ezeket éppúgy használták a gyógyításban, mint a kommunikációban. A tudósok azonban visszaéltek hatalmukkal és az erőforrásaikkal, ami egy óriási természeti katasztrófához vezetett, amiben Atlantisz megsemmisült.


A Rák világkorszak: Özönvíz

Ideje: ~ i.e. 8540 – i.e. 6380

Steiner i. e. 9564-re teszi Atlantisz pusztulásának dátumát, ami megközelítőleg egybe esik a különböző kultúrkörökben (ószövetség, indiai mitológia, aztékok, maják, satöbbi) feljegyzett özönvíz-történetekkel. Állítása szerint az atlantisziak hét nemzete (köztük az ős-turániak) szétszóródtak a világban és megalapították a mai civilizációkat.

A Rák-Bak tengely a családi és társadalmi struktúrák alapjaihoz kötődik.

A víz köré szerveződött az élet: megkezdődött a folyók mentén a letelepedés, kialakult az öntözés, a hajózás, ekkor találták fel a vitorlát.

Megjelentek az anyaföld tiszteletét övező kultuszok, a vérségi kötelékek anyai ágon való nyilvántartása. Hasonlóképpen tisztelték a Holdat és ebben az időszakban háziasították a macskát is, mindkettő a Rák jegy analógiájához köthető.

Ezekben az évezredekben terjedt el a fazekasság is, ami viszont a Bak jegyéhez tartozik.


Az Ikrek világkorszak: a világ felfedezése

Ideje: ~ i.e. 6380 – i.e. 4220

Itt kezdődik az írott történelem korszaka, az írás maga az Ikrek jegyéhez tartozik. Megjelentek a különböző ábécék, az ékírás és a rovásírás. Elkezdődhetett a termények és a törvények feljegyzése, beindulhatott a kereskedelem.

A korszak egyik legnagyobb technikai vívmánya a kerék, ami az utazást, a közlekedést és a szállítást könnyítette meg.

A letelepedésből elindult a városiasodás, megalapították Ur és Uruk városát, sőt megjelent a papság és a templomgazdaság fogalma is.

A korszak végén történt a háziasítása, ami a Nyilas jegyhez szorosan kapcsolódó szimbólum.


A Bika világkorszak: Egyiptom virágzása

Ideje: ~ i.e. 4220 – i.e. 2160

Újabb és újabb civilizációk kezdtek virágozni, köztük a legismertebb Egyiptom. Megjelentek a monumentális, időtálló építmények, mint a gízai piramisok vagy az angliai Stonehenge.

Itt már egyértelműen felfedezhető a világkorszak szimbólumaiban a Bika, gondoljunk csak Krétára, a Minótauruszra vagy az egyiptomi Ápisz bikára, Ozirisz isten élő jelképére. De a termékeny élet mellett éppen akkora hangsúlyt kapott a Skorpió jegyhez tartozó halálkultusz is.

Sőt, a Bika birtoklási vágya olyannyira rányomta bélyegét ezekre az évezredekre, hogy még a túlvilágra is gazdag vagyontárgyakat temettek a holtak mellé.

Díszítőművészet, a smink, a színesre festett falak és oszlopok szintén a művészi Vénusz uralta jegy sajátosságai.

Nagyon érdekes, hogy a világkorszakok az emberi időszámításhoz képest "visszafelé" forognak. Így a Benjamin Button filmhez hasonlóan az ereje teljében lévő bika a világkorszak végére borjúvá változik.


A Kos világkorszak: Harc és Demokrácia

Ideje: ~ i.e. 2160 – i.sz. 1

A Kos igen heves jegy, így elég harcias világkorszak tartozik hozzá. A Kossal szemben azonban a Mérleg található, így a vadság és a szépség, a férfias erő és a nőies lágyság, a háború és a diplomácia egymás mellett virágzott. Athén és Spárta remek példája ennek.

Elkezdtük a vasat nagy mennyiségben felhasználni, ezzel megindult a fegyverek fejlődése. Hódító nemzetek születtek, mint például a Római Birodalom, benne a gladiátorokkal. Nagy háborúk zajlottak: görög-perzsa háborúk, trójai háború. Személyi kultusszal rendelkező erős férfiak jellemezték a korszakot: Nagy Sándor, Julius, Augusztus császár. A filozófia és a békés harmónia követei is megjelentek: Buddha, Lao-ce, Konfuciusz, Platón, Arisztotelész és még rengeteg görög gondolkodó.

Ekkor jelent meg a judaizmus, ekkor jegyezték fel a héber Bibliát. Mózes történetében megjelenik a korábbi világkorszaki jelkép, az aranyborjú elpusztítása. A zsidóság új szimbóluma a Kos. Maga a monoteizmus, vagyis a "vagyok, aki vagyok" elvet hirdető egyistenhit is Kos-analógia.

De a kos sorsa is az időkereket visszapörgetve a báránnyá fiatalodás...


A Halak világkorszak: Krisztus üzenete

Ideje: ~ modern időszámításunk kezdetétől napjainkig

Jézus egyik szimbólumává épp ez a szelíd, békés jószág vált, a másik természetesen a hal volt. Követői, az apostolok szintén a halászok soraiból kerültek ki.

Kialakultak a nagy világvallások, a egyház vált az egyik legfontosabb központi hatalommá. A Halak jeggyel szemben lévő Szűz (Mária) kultusza is ezzel párhuzamosan terjedt. A misztika, a transzcendencia keresésével szemben a hétköznapi munka, az alázat, az önfeláldozás állt.

Meg persze a vallás nevében elkövetett keresztes hadjáratok. A krisztusi szeretetelv, a "mindenki egy" a világkorszak vegytiszta eszmeisége, amit az ember formált (szennyezett be) saját kényére-kedvére.

Szintén Halak analógia a nagy, tengerentúli távolságok, amiket ezekben az évezredekben kezdtünk el áthidalni és a világ minden zegét-zugát felfedezni.

A hal szimbólum nem változott át ikrává, hanem feloldódik a Vízöntő által kiárasztott hullámokban.


A Vízöntő világkorszak: hullámelmélet

Ideje: napjainkban...

A Vízöntő világkorszakról született már egy átfogó bejegyzés Az egyediség évezredei címmel, így most csak egy kis szemelvényt hozok belőle.

● gépek forradalma, tudományok ugrásszerű fejlődése

● tudomány, mint vallás

● hullámelméletek (Vízöntő jegy szimbolikája, átmenet a korsóból kiöntött vizet a Déli Hal szája nyeli el)

● hullámokkal való gyógyítás, infra, ultraibolya, lézer, rádióhullámok, wifi

● repülés, űrrepülés, a bolygóközi utazások felé tartunk (lásd filmek)

● humanitárius kezdeményezések, mindenki egyenlő

● szemben az Oroszlán, megjelennek a diktátorok, a központosított hatalmak

● emberi tudat paradigmaváltása, transzperszonális égitestek megjelenése, karma-ugrás


Tetszett a bejegyzés?
Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások:
Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!

Related Posts with Thumbnails