Telihold a Nyilas havában: 2021.12.19 (05h36p)
☉☽
A téli napforduló előtti telihold advent aranyvasárnapjára esik. A fény születésének ünnepe és az azt megelőző várakozás jóval ősibb múltra tekint vissza, mint a keresztény vallás hagyományai – hiszen a lélek a földi síkon együtt mozdul a természettel.
Születés és elmúlás, mélység és magasság, fény és sötétség része ennek a körforgásnak. Az őszi levelek búcsúzása, a fagyott téli táj halott kietlensége azonban nem a vég, hanem az új tavasz megszületésének az ígérete.
Ugyanígy vagyunk mi is egyéni és kollektív szinten: létünk egy tánc, ami ha ritmusra mozdulunk, átadjuk magunkat a szférák zenéjének, akkor az örömöt leljük meg benne, ha folyton az ütemmel szembe megyünk, ha a saját vagy mások lábára taposunk, akkor csak a kényelmetlenséget, a küzdelmet tapasztaljuk.
Az Univerzummal való együtt lélegzés sem garantálja a tökéletes és rendíthetetlen mámorosságot, hiszen mind akik itt vagyunk épp hogy csak tanuljuk meghallani a Világmindenség pulzálását. Van, aki már többet gyakorolt és jobban megy neki, van, aki még csak óvatos kezdő, de olykor-olykor mindenki elvéti a lépést.
Táncolni fejben nem lehet. Memorizálhatjuk a figurákat, de igazi tánc akkor jön létre, ha a testünket-lelkünket átengedjük a ritmusnak.
Az emberek nagy többsége süket a teste és a lelke hívó szavára: életvitelével sem tesz mást, mint hogy folyton megtöri a ritmust.
Nem ott enged, ahol kellene, nem akkor pihen, amikor szüksége lenne rá, arról ne is beszéljük, hogy a két aktivitási közötti csendtől, a várakozástól, a kontroll feladásától rettegünk.
A téli napforduló az év ígérete a fény születésére. Ezer és ezer év igazolja a nappalok hosszabbá válását, az éjszaka rövidülését – ez mindenképp, tőlünk függetlenül is bekövetkezik–, mégis izgatottan készülünk a megünneplésére. Bár a karácsony mögül kikopott a valódi tartalom, az emberek öntudatlanul őrzik ezt a lángot.
Ha pedig a természet és ember ritmusa egy, akkor ez a fordulat a hétköznapi eseményekben is felfedezhető. Mélypontjainkon előbb-utóbb megjelenik valami gyenge kis fénysugár – a hit vagy talán a remény ereje – ami elkezd felemelni bennünket, majd amikor túljutunk a megpróbáltatásokon életünket beragyogja az öröm és a szeretet lelket melengető tüze.
A Nyilas telihold ezeket a jövőfényeket rajzolja elénk az égre. A Nap a Galaxis középpontjával, a Hold a Sarkcsillaggal épít nekünk hidat a jövőbe.
 |
| fotó innen |
Saját tengely: az önazonosság, ami egyszerre integrálja az egyéni célokat, vágyakat, terveket és az Univerzum szándékát.
Amikor ez a kettő összecseng, akkor a lé(p)tünk könnyed lesz, a ritmus evidens, a nehézség, a kihívás, a probléma pedig a változás, a fejlődés, az átalakulás részre.
A Nyilas aszcendens és Szűz MC üzenete nagyon megfogott engem: a feladat nem más, mint beletágulni a saját valóságunkba.
Saját valóságunk pedig az, ha szabadon, a saját elképzeléseink szerint éljük az életünket... de ez már szó szerint a jövő (év) zenéje...
Tetszett a bejegyzés?
Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások:
Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!